A Transformers Televideo címben: Alakváltók (eredeti cím: Transformers: The Movie) 1986-ban bemutatott amerikai–japán rajzfilm, mely az azonos című Transformers koprodukciós animesorozaton alapszik, és illeszkedik annak történetébe. Fő témája az alakváltók harca egymás és a gonoszság bolygó alakban érkező megtestesülése, Unikron ellen.Caryn James: Screen: Transformers – Animation for Children. New York Times, 1986 augusztus 9. Hiv. beill.: 2012-08-11. A történet 20 évvel a sorozat második évadja után (egész pontosan 2005-ben) játszódik, és az első két évadtól képi világban, szereplőkben és hangulatban jelentős eltéréseket mutató harmadik évad közvetlen előzményeit meséli el. Maga a film jóval sötétebb hangvételű, és több erőszakot tartalmaz, mint a korábbi sorozat.
A filmet Észak-Amerikában 1986. augusztus 8-án, Japánban augusztus 9-én mutatták be. Nelson Shin rendezte, aki megelőzőleg a Transformers producere volt. A szereplőknek olyan neves színészek kölcsönözték a hangjukat, mint például Eric Idle (Wreck-Gar), Judd Nelson (Hot Rod), Orson Welles (Unicron), Scatman Crothers (Jazz) és Leonard Nimoy (Galvatron).
A film fogadtatása erősen vegyes volt mind rajongói, mind kritikai, mind pénzügyi szinten, de összességében inkább kedvezőtlen.
Cselekmény Az alábbiakban a képregényből származó hivatalos nevek lesznek használva. 2005-ben járunk. Az alakváltók szülőbolygóján, a Kibertronon a jóságos autobotok Optimusz fővezér irányításával a bolygó visszafoglalására készülnek a gonosz álcáktól (akik megkaparintották felette a hatalmat), míg a Földön Autobotvárosban, az autobotok építette földi helyőrségen egy maroknyi harcosuk egy kisfiú, Daniel Witwicky (Spike Witwicky fia) társaságában a bolygóra vigyáz.
A Lézercsőr nevű álca a Kibertronon kikémleli Optimusz terveit, az álcák Megatron irányításával elfoglalják a Bárka nevű autobot-űrhajót, a Földre jönnek, és megrohamozzák Autobotvárost. Minthogy az álcák az elfoglalt autobot-űrhajóval érkeznek, az autobotok későn veszik észre a veszélyt (csak Danielnek köszönhető, hogy egyáltalán észreveszik), azonban derekasan ellenállnak, és segélykérő üzenetet küldenek a Kibertronra.
Az álcák már-már győznek, amikor megérkezik Optimusz, megfutamítja őket, és összecsap Megatronnal. Bár Nagyágyú beveti magát a küzdelembe fővezére oldalán – vagy éppen ezért – Megatron ellenfelei figyelmetlenségét kihasználva, az egyik elesett lézerpisztolyával halálosan megsebesíti Optimuszt. Ezután az autobotok is lelövik Megatront, de Fülelő kimenti súlyosan megsérült vezérét. Az álcák társukat, Űrvonatot használva űrhajónak, elmenekülnek anyabolygójuk felé.
Mielőtt Optimusz meghal, átadja a fővezérséget és a Mátrixot Ultra Magnusznak, azzal a megjegyzéssel, hogy a nagy erejű tárgy egyszer jó szolgálatot fog tenni, amikor eljő a legnagyobb gonosz. Sajnos Ultra Magnusz (mint később kiderül) félreérti ezt, és azt hiszi, a Mátrix egy szimpla szuper-lőfegyver, amit Megatron ellen kell bevetni (minthogy nem ismer nála nagyobb gonoszt).
Közben Űrvonat, akinek fedélzetén a Kibertronra tartó álcák a vezérségen marakodnak, panaszkodik, hogy túlságosan meg van terhelve utasokkal, ezért Üstökös kérdésére és a szerkesztett Csonttörő javaslatára kidobják az űrbe a halottakat és sebesülteket, köztük Megatront is.
Közben megérkezik Unikron, a bolygó alakú, bolygófaló sötét istenség, és felfalja a Kibertron holdjait. A földi autobotok üzenetet kapnak, miszerint szükség van a segítségükre. Az egyik autobot, Nagyágyú sejteni kezdi, hogy Optimusznak a Mátrixra vonatkozó szavai Unikronról szólnak.
Megatron és társai Unikron színe elé kerülnek a sötét isten szándéka szerint, aki átalakítja Galvatronná, és szolgájává teszi. A halott álcákból új hadsereget alkot neki, és rákényszeríti, hogy induljon el megölni Ultra Magnuszt, és hozza el vagy pusztítsa el a Mátrixot.
Az autobotok is elindulnak a fenyegetett Kibertron felé, azonban útközben Galvatron lecsap rájuk, egy részük (Nagyágyú, Kup, és a dinobotok) lezuhannak a Quintessa bolygón, a többiek a Junk („hulladék”) bolygó szeméttelepein landolnak, hogy megjavítsák sérült siklójukat. A Quintessán Nagyágyút és Kupot elfogja a helyi, sharktikonokból (cápakonokból) álló hatóság, akik egy quintesson bírónak engedelmeskednek. Akiket a bíró „ártatlannak” ítél, egy cápakonoktól hemzsegő lávatóba vetik, ahol felfalják őket (a bűnösök sorsa itt ismeretlen, a rajzfilmsorozatból azonban ismert, hogy rájuk is ugyanez vár), és ez történik a két autobottal is, akik felveszik a harcot a cápakonokkal. A túlerővel nehezen bírnak, de megérkezik Mogorva a dinobotjaival, akik kiszabadítják őket végül. Az autobotok kiszabadítják az egyetlen börtönben maradt nem-alakváltó foglyot is, akinek hajójával elindulnak megkeresni a társaikat.
Eközben a Junk bolygón Galvatron, miután előzőleg a Kibertronon megölte a magát vezérré koronáztató, „királyosdit játszó” Üstököst, megtámadja az autobotokat, harcképtelenné teszi a többiek menekülését fedező Ultra Magnuszt (aki félreértve Optimusz utolsó szavait, a Mátrixszal hiába próbálja lelőni a támadót) és megszerzi a Mátrixot. Azonban esze ágában sincs tovább szolgálni Unikront, hanem azt tervezi: mivel Unikron annyira fél ettől a tárgytól, rákényszeríti vele, hogy Galvatront szolgálja. A maradék autobotokat Wreck-Gar, egy helyi motorosbanda (a junktikonok) alakváltószerű vezére támadja meg. A csetepaté közepébe érkezik Nagyágyú, Kup, és Mogorva. A Kuptól tanult „univerzális üdvözlőformula” (ez egy ismeretlen nyelven elhangzó pár szavas köszöntés) segítségével (ami a cápakonokra nem nagyon hatott) lecsillapítja Wreck-Gar-ékat, és szövetségesek lesznek, még egy újabb űrhajót is kapnak. Ultra Magnuszt is rendbe hozzák, aki elmondja, hogy a Mátrix már Galvatronnál van. A két hajó elindul, hogy megküzdjön Unikronnal, aki, miután a Kibertron két holdját már bekebelezte, magát a főbolygót fenyegeti.
Galvatron sikertelenül próbálja legyőzni Unikront a Mátrixszal, mivel a tárgyat csak egy autobotvezér képes irányítani. Az álca elrejtőzik Unikron testében, a sötét isten pedig robot alakot ölt, és elkezdi felfalni a bolygót. Sikertelenül támadják a kibertroni álcák és autobotok is, valamint a két újonnan érkező autobot-hajó, Unikron erősebbnek bizonyul. Nagyágyúék hajója azonban Unikron szemén át áttörve, az istenség testében köt ki. Az autobotoknak menekülniük kell a belső védelmi rendszer elől, mígnem egy olvasztókohóhoz érnek, ahol az elfogott alakváltókat olvasztják be. Daniel sikeresen leállítja a folyamatot, és kiszabadítják az apját, aki az egyes holdat ért támadáskor esett fogságba, valamint Űrdongót és pár másik autobotot. Közben a szintén menekülő Nagyágyú találkozik Galvatronnal, aki új terven töri a fejét, hogy elpusztítsa Unikront. Szövetséget akar kötni Nagyágyúval, de Unikron nem hagyja, és támadásra kényszeríti. A Mátrix azonban Nagyágyúhoz kerül, aki átalakul Rodimusz fővezérré, az űrbe hajítja Galvatront, és megöli Unikront a Mátrix erejével. Unikron feje elválik a testétől, majd a test darabokra szakad. A foglyok kimenekülnek.
Az alakváltók a Kibertronon békét kötnek, és ünneplik a győzelmet, miközben egy epilógusszerű üzenet tudat Optimusz várható visszatéréséről. Unikron feje pályára áll a Kibertron körül holdként.
Szereplők Szereplő Eredeti hang Magyar hang 1. magyar szinkron(Televideo, 1990) 2. magyar szinkron(Mirax, 1997) Narrátor Victor Caroli Kránitz Lajos Bozai József Optimus Prime Peter Cullen F. Nagy Zoltán Vaskezű (1. szo.)Ironhide (2. szo.) Szersén Gyula ? Ultra Magnus Robert Stack Galambos Péter Peca (1. szo.)Hot Rod / Rodimus Prime (2. szo.) Judd Nelson Karsai István Csík Csaba Krisztián Kup Lionel Stander Szersén Gyula F. Nagy Zoltán Látó (1. szo.)Perceptor (2. szo.) Paul Eiding Bozsó Péter Blaster Buster Jones Kránitz Lajos Németh Gábor Arcee Susan Blu Farkasinszky Edit Csere Ágnes Dani (1. szo.)Daniel (2. szo.) David Mendenhall Előd Álmos Starscream Chris Latta Szersén Gyula Bartucz Attila Jazz Scatman Crothers Karsai István Hadari (1. szo.)Blurr (2. szo.) John Moschitta, Jr. Csuka (1. szo.)Spike (2. szo.) Corey Burton Ujréti László F. Nagy Zoltán Brawn ? Németh Gábor Shockwave ? Unicron Orson Welles Kránitz Lajos Bácskai János Wreck-Gar Eric Idle ? ? Kickback Clive Revill ? Bartucz Attila Megatron / Galvatron Frank Welker Ujréti László Garai Róbert Leonard Nimoy Fürkész (1. szo.)Soundwave (2. szo.) Frank Welker Karsai István Bácskai János Rumble ? ? Frenzy ? ? Laserbeak ? ? Wheelie ? Halasi Dániel Junkion ? ? Kranix Norman Alden Ujréti László ? Arblus ? ? Prowl Michael Bell ? ? Scrapper ? ? Swoop ? ? Junkion ? ? Űrmozdony (1. szo.)Astrotrain (2. szo.) Jack Angel Karsai István ? Grimlock Gregg Berger ? Németh Gábor Cyclonus Roger C. Carmel ? ? Quintesson vezető Ujréti László Bácskai János Quintesson bíró Regis Cordic Kránitz Lajos Galambos Péter Dirge Bud Davis ? ? Blitzwing Ed Gilbert ? ? Űrdongó (1. szo.)Bumblebee (2. szo.) Dan Gilvezan Karsai István Bácskai János Korbács (1. szo.)Scourge (2. szo.) Stan Jones ? ? Cliffjumper Casey Kasem ? Csík Csaba Krisztián Shrapnel Hal Rayle ? ? Inferno Walker Edmiston ? ? Gears Don Messick ? ? Scavenger ? ? Ugró (1. szo.)Springer (2. szo.) Neil Ross Ujréti László Bácskai János Bonecrusher ? Csík Csaba Krisztián Hook ? ? Slag ? Garai Róbert
Filmzene A film zenei szerkesztője Ed Frugé és Vince DiCola volt. Háttérzenéjének egy része elektronikus jellegű, ezt Vince DiCola írta, és a filmben csak egy részét hallani (a kiadott soundtrack albumhoz képest). A háttérzene másik része különféle amerikai rockegyüttesektől származik, mint pl. Stan Bush, a Kick Axe ('Spectre General'-ként szerepel a stáblistán, mivel az eredeti név – ami kb. „vágóbaltát” jelent – túl agresszívnak tűnt egy gyerekfilmhez), a nagyon rövid életű N.R.G., és a már nem aktív Lion, utóbbi a főcímzenét alkotta meg. Egy szám (Dare to be Stupid) 'Weird Al' Yankovich műve.
A zene (egy része), a soundtrack album 1999-ben jelent meg először The Transformers The Movie: Original Motion Picture Soundtrack címmel, tíz dallal, majd 2007-ben egy bővebb, 14 dalos, de a teljestől (a score jellegű dalok java részét nem tartalmazta) még mindig messze lévő újrakiadás; mindkettő a Scotti Bros. Records (USA) és a Pony Canyon (Japán) kiadásában.
A filmhez tartozó score album a 3H Enterprises kiadásában jelent meg 1997-ben, illetve egy újrakiadásban 1998-ban Till All Are One címmel, a '97-es és '98-as BotCon („hivatalos” Transformers rajongói találkozó) alkalmából. A két CD-ből álló anyag első lemeze tulajdonképpen egy bónuszlemez, ugyanis nem score anyag, hanem összetételében megegyezik Stan Bush egyik rockzenei lemezével, a Call to Action cíművel. Utóbbi olyan kapcsolatban volt a filmmel, hogy tartalmazta a Stan Bush által a filmhez írt dalokat, más, azzal kapcsolatban nem álló dalok mellett, valamint egy bónuszdalt (Ground Zero), amelyet Bush a BotCon alkalmára írt. A második lemezen Vince Dicola anyaga volt található, egy ettől eltérő bónuszdallal (Transformers Theme – Alternate Version), amelyet Stan Bush dolgozott át a Lion együttes által a filmhez írt főcímdalból. Azonban ez a score album sem volt teljes: 4–5 szám hiányzott belőle.
A teljes anyag – Lighting Their Darkest Hours (3H Enterprises) – amely 33 dalból áll (közülük egy ismét a Bush által átdolgozott alternatív főcímdal, amely a filmben nem volt hallható), 2001-ben jelent meg, szintén az az évi BotCon alkalmából.