A forint a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint pénzérméi Magyarországon 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök, és a magyar forint pénzjegyeivel együtt képezik a hazai készpénzállományt. A XX. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik. A pénzérmék között vannak közforgalmi céllal vert érmék, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy születésnapja alkalmából) gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany). Jelen szócikk csak a forgalmi célra vert érméket és emlékvereteket mutatja be. A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Forgalomba hozójuk – akárcsak a bankjegyeké – a Magyar Nemzeti Bank, amely az előállítás költségeit is fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb, a folyamatos értékvesztés miatt 1999-től a fillér megszűnésével az egyforintos, majd 2008-tól az ötforintos a legkisebb érmecímlet, és 2009-től a kétszázas a legnagyobb. 2014-ben tervben volt az ötforintos kivonása és az ötszáz forintos bankjegy érmére cserélése, erre végül nem került sor.

Magyar Köztársaság (1946–1949)

Története

A második világháborús trauma és a pengő hiperinflációja után a magyar kormánynak szembe kellett néznie az új pénznem bevezetésének kihívásaival. A forint bevezetésekor kiemelkedően fontos cél volt a hazai valuta iránti bizalom helyreállítása. Mivel az előállítási költségek és a címletek gyors növekedése miatt 1945. december 31-ével hivatalosan is megszüntették az érmeforgalmat (a pengőérmék a gyakorlatban jóval ezelőtt eltűntek a forgalomból), a fémpénzek ismételt megjelenése már önmagában a stabilitás jele volt. Az új pénznem neve végül újra forint lett.

Az 1946-ban készült első veretek anyaga a filléreknél réz, az egy- és kétforintosnál alumínium volt. Habár a forintot névlegesen az aranystandardhoz kötötték, a forgalom számára nemesfémpénzek csak ezüstből készültek, ezek alapanyagát a Frankfurt am Mainból visszaszállított ezüstkészlet szolgáltatta. Az eleinte jó minőségű ezüstből vert ötforintosokból alig került forgalomba, helyettük 1947-ben gyengébb minőségben és kisebb súllyal vertek ötösöket, tartva az érmék tezaurálódásától. 1947 után 45 évig nem vertek ezüstpénzt a közforgalom számára. Öt- és ötvenfilléres érmék először 1948-ban készültek, anyaguk alumínium volt. A forgalmi érméket Berán Lajos, Iván István és Reményi József tervezte.

Az első emlékérmék is hamar megjelentek: az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumára egy három címletből álló sor készült. Az, hogy ezek az emlékérmék szokatlanul nagy mennyiségben készültek, arra utal, hogy a forgalomban is részt vettek, bár ennek megítélése a numizmatikusok között nem egységes.

Katalógus

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2Köztársasági forgalmi veretekalt=|70x70pxalt=|70x70px 2 f 17,0 mm 1,7 mm 3,0 g 85% Cu15% Zn Sima MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verési évszám, címer Értékjelzés, verdejegy 1946. 1946. augusztus 1. 1977. június 30. 1977. december 31. 5 f 1,4 mm 0,6 g 100% Al MAGYAR KÖZTÁRSASÁG verési évszám, fiatal nő arcképe 1948. 1948. január 30. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.alt=|70x70pxalt=|70x70px 10 f 19,1 mm 1,5 mm 3,0 g 92% Cu8% Al Recés MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verési évszám, olajágat hordozó galamb 1946. 1946. augusztus 1. Forgalomba hozatal: 1946. augusztus 30.A Beszkárt révén kerültek forgalomba az új 10 filléresek 1977. június 30. 1977. december 31.alt=|61x61pxalt=|61x61px 20 f 21,0 mm 1,6 mm 4,0 g MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verési évszám, három búzakalász 1946. augusztus 1.alt=|70x70pxalt=|70x70px 50 f 22,0 mm 1,4 g 100% Al Sima MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verési évszám, üllőn ülő ember kalapáccsal 1948. 1948. május 5. 1972. június 30. 1973. június 30.alt=|70x70pxalt=|70x70px 1 Ft 23,7 mm 1,5 g Recés MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ, verdejegy, címer Értékjelzés, verési évszám 1946. 1946. augusztus 1. 1951. augusztus 1. 1952. március 31.alt=|71x71pxalt=|71x71px 2 Ft 28,0 mm 2,0 mm 2,8 g MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verdejegy, címer 1946. augusztus 1. Forgalomba hozatal: 1946. szeptember 15.Az ezüstös ötösök 1951. december 31. 1952. december 31.alt=|70x70px 5 Ft 32,0 mm 2,9 mm 20,0 g 835‰ Ag MUNKA A NEMZETI JÓLÉT ALAPJA + MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, verdejegy, verési évszám, értékjelzés, címer 1802–1894 KOSSUTH, Kossuth Lajos 1946. augusztus 1. Forgalomba hozatal: 1947. január 1. 1977. június 30. 1977. december 31. 5 Ft 1,9 mm 12,0 g 500‰ Ag M Á P V3, motívumok 1947. 1947. május 19.Köztársasági forgalmi emlékveretek 5 Ft 32,0 mm 1,9 mm 12,0 g 500‰ Ag ESKÜSZÜNK • ESKÜSZÜNK, motívumok MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, értékjelzés, verési évszám, verdejegy PETŐFI SÁNDOR 1848-49, Petőfi Sándor 1948. 1948. május 1. 1977. június 30. 1977. december 31.alt=|72x72px 10 Ft 36,0 mm 2,5 mm 20,0 g A LEGNAGYOBB MAGYAR EMLÉKÉRE, motívumok SZÉCHENYI ISTVÁN 1848-49, Széchenyi István 20 Ft 40,0 mm 2,8 mm 28,0 g Motívumok MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, értékjelzés, verési évszám, verdejegy, címer TÁNCSICS MIHÁLY 1848, Táncsics Mihály

Magyar Népköztársaság (1949–1989)

Története

1949-ben, a fordulat évében a kommunista párt a politika és gazdaság minden területén átvette a hatalmat. Az ország hivatalos nevét Magyar Népköztársaságra változtatták, ez a név került az időszakban vert pénzekre is. A Kossuth-címer helyébe a Rákosi-címer került. Az addig rézötvözetből vert két-, tíz- és húszfilléresek 1950-től alumíniumból készültek. Az ezüst ötforintosok fokozatosan eltűntek a forgalomból, új típust 1967-ig nem hoztak forgalomba.

Az 1956-os forradalom után az országnak ismét megváltozott a címere (rövid ideig újra a Kossuth-címer volt, majd 1957-ben Kádár János új címert vezettetett be), így az 1957-1989 között vert érméken a Kádár-címer szerepel. Bár az infláció létezését tagadták, a „megnövekedett pénzforgalom” miatt szükségessé vált a tíz- (1971) majd a húszforintos érmék bevezetése (1983) – eleinte az azonos címletű bankjegyek mellett, később egyre inkább helyett. A korszak fémpénzeinek tervezői közül kiemelkedik Iván István és Boldogfai Farkas Sándor.

Bár az ötvenes években is készült néhány emlékveret, az emlékpénzek kiadása a hatvanas évektől kezdett kiteljesedni. Forgalmi szempontból ezek a kiadások általában nem jelentősek, hiszen az emlékpénzeket többnyire közvetlenül a gyűjtők számára értékesítették. Kivételt képez néhány úgynevezett FAO-érme, melyeket – más országokhoz hasonlóan – az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet támogatására vertek és hoztak forgalomba. Az érmék megjelenése a megfelelő forgalmi címletektől csak kis mértékben tér el, műszaki paramétereik azonosak.

A hatvanas években vetődött fel a forgalmi sorok, vagyis az adott évben forgalomban lévő érméket bemutató összeállítások készítése. 1966-ban és 1967-ben adták ki kifejezetten reprezentatív célokra az úgynevezett kabinet-sort, mely azonban nem a valós forgalmi érméket, hanem azok alpakka-, illetve ezüstvereteit tartalmazta. 1971-től hegesztett fóliacsomagolásban lehetett megkapni az immár valódi verdefényes forgalmi darabokból évente összeállított sorokat.

Katalógus

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás1 Elévülés2Népköztársasági forgalmi veretek 2 f 18,0 mm 1,1 mm 0,65 g 100% Al Sima MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám Értékjelzés, verdejegy 1950. 1950. március 27. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.alt=|70x70pxalt=|70x70px 5 f 17,0 mm 1,4 mm 0,6 g MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, fiatal nő arcképe 1953. 1953. március 31.alt=|70x70px 10 f 19,1 mm 0,85 g Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, olajágat hordozó galamb 1950. 1950. december 15. 1996. szeptember 30. 1997. december 31.alt=|70x70pxalt=|70x70px 10 f 18,5 mm 1,2 mm 0,6 g 96% Al4% Mg Sima 1967. 1967. május 12.alt=|70x70px 20 f 21,0 mm 1,6 mm 1,25 g 100% Al MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, három búzakalász 1953. 1953. március 31.alt=|70x70pxalt=|70x70px 20 f 20,4 mm 1,4 mm 0,9 g 96% Al4% Mg Recés 1967. 1967. május 12. 50 f 22,0 mm 1,6 mm 1,4 g 100% Al Sima MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, üllőn ülő férfi kalapáccsal 1953. 1953. március 31. 1972. június 30. 1973. június 30.alt=|70x70pxalt=|70x70px 50 f 21,5 mm 1,2 g 96% Al4% Mg MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, Erzsébet híd Értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1967. 1967. május 12. 1999. október 10. 2000. március 3. 1 Ft 23,7 mm 1,5 g 100% Al Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer Értékjelzés, verdejegy 1949. 1949. november 15. 1995. június 30. 1995. december 31. 1 Ft MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer 1957. 1957. október 10.alt=|70x70pxalt=|70x70px 1 Ft 22,8 mm 1,8 mm 1,4 g 96% Al4% Mg 1967. 1967. május 12. 2 Ft 25,0 mm 1,4 mm 5,0 g 75% Cu25% Ni Motívumok MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer 1950. 1950. január 20. 1971. június 30. 1972. június 30. 2 Ft MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, címer 1957. 1957. október 10. 2 Ft 58% Cu18% Ni24% Zn 1962. 1962. december 9.alt=|70x70pxalt=|70x70px 2 Ft 22,4 mm 1,6 mm 4,44 g 72% Cu28% Zn Sima MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, címer Értékjelzés, verési évszám, verdejegy 1970. 1970. július 1. 1995. június 30. 1995. december 31. 5 Ft 27,5 mm 1,7 mm 7,4 g 60% Cu21% Ni19% Zn Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, verési évszám, értékjelzés, címer 1802-1894 KOSSUTH, Kossuth Lajos 1967. 1967. május 12. 1972. június 30. 1973. június 30. 5 Ft 24,3 mm 1,7 mm 5,73 g 100% Ni MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, KOSSUTH, Kossuth Lajos Értékjelzés, verdejegy, verési évszám, címer 1971. 1971. augusztus 2. 1995. június 30. 1995. december 31. 5 Ft 23,4 mm 1,6 mm 5,0 g 75% Cu25% Ni 1983. 1983. április 18.alt=|70x70pxalt=|70x70px 10 Ft 28,0 mm 1,9 mm 8,83 g 100% Ni Motívumok MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, a budapesti Szabadság-szobor Értékjelzés, verési évszám, címer 1971. 1971. június 1. 1987. március 31. 1988. december 31.alt=|70x70pxalt=|70x70px 10 Ft 25,4 mm 1,7 mm 6,1 g 92% Cu6% Al2% Ni 1983. 1983. április 18. 1995. június 30. 1995. december 31.alt=|70x70pxalt=|70x70px 20 Ft 26,8 mm 1,8 mm 7,06 g 75% Cu25% Ni Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, DÓZSA, Dózsa György Értékjelzés, verési évszám, verdejegy, címer 1982.Népköztársasági forgalmi emlékveretek 20 f 20,4 mm 1,4 mm 0,9 g 96% Al4% Mg Recés MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verési évszám, három búzakalász TERMELJ TÖBB ÉLELMET felirattal, FAO-embléma Értékjelzés, verdejegy 1983. 1983. március 28. Forgalombanbár az érmék nagyon hasonlítanak a forgalmi veretekhez, az MNB 1948 után kiadott emlékérmét hivatalosan nem vont ki a forgalomból 5 Ft 23,4 mm 1,6 mm 5,0 g 75% Cu25% Ni MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, kukoricacső (Zea mays), FAO-embléma Értékjelzés, verdejegy, verési évszám, címer 10 Ft 28,0 mm 1,9 mm 8,83 g 100% Ni Motívumok MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, a budapesti Szabadság-szobor Értékjelzés, verési évszám, FAO-embléma 1981. 1981. április 30. 10 Ft MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG, verdejegy, kenyeret szegő férfi, FAO-embléma Értékjelzés, verési évszám, címer 1983. 1983. március 28.Magyar Népköztársasági EmlékveretekJó Forint Sor (a forint bevezetésének 10. évfordulója alkalmából kibocsátott érmesor)25 Ft35,0 mm3,5 mm20,33 g0,800% AgMotívumokMagyar Népköztársaság, Az Országház épületeCímer, Értékjelzés, Fogaskerék levelek között, 1946-19561956.Nincs forgalomban20 Ft33,0 mm3,0 mm17,35 gMagyar Népköztársaság, A LánchídCímer búzakalászok között, 1946-195610 Ft30,0 mm2,5 mm12,5 gMagyar Népköztársaság, A Magyar Nemzeti Múzeum épületeCímer, Értékjelzés lombok között, 1946-1956

Magyar Köztársaság (1989–2011)

Története