Bedřich Smetana (; Litomyšl, 1824. március 2. – Prága, 1884. május 12.) cseh zeneszerző, akinek a nevéhez később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése fűződik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik. Nemzetközileg elismertté Az eladott menyasszony című operája és a zeneszerző otthonának történetét, legendavilágát és tájait bemutató Má vlast (Hazám) ciklus tette, melynek legismertebb tétele a Vltava (Moldva), illetve az Életemből az e-moll vonósnégyes nyitánya.
Smetana a zongorázás terén őstehetségnek számított. Első koncertjét hatéves korában adta. Miután kötelező tanulmányait teljesítette, Josef Proksch kezei alatt tanult Prágában zenélni. Első nemzeti érzelmű szerzeménye a Habsburgok elleni 1848-as felkelés idején született. A harcokban rövid ideig maga is részt vett. Miután Prágában nem sikerült megalapoznia a jövőjét, Svédországba költözött, ahol tanárként és karmesterként dolgozott Göteborgban. Itt fogott hozzá a nagyívű zenekari műveihez. Ezalatt Smetana kétszer megnősült, a két házasságból hat gyermeke született, akik közül hárman csecsemőkorukban meghaltak.
Az 1860-as években érezhető szabadabb politikai légkör hatására Smetana végleg visszaköltözött Prágába. Hamar belevetette magát a cseh zenei életbe, és az új cseh opera egyik első híres egyénisége volt. Első két operáját, melyeknek címe A brandenburgiak Csehországban, illetve Az eladott menyasszony, 1866-ban az újonnan megnyílt Tartományi Színházban mutatták be. Utóbbi hatalmas sikert aratott már az első előadáson. Smetana még abban az évben a színház vezető karmestere lett, de ekkoriban sok kritika érte a munkája miatt. A városban olyan csoportok alakultak, akik szerint rossz hatással van egy könnyen felismerhető cseh opera létrejöttére az, ha Smetana azonosul Liszt Ferenc vagy Richard Wagner túlságosan haladónak ítélt gondolataival. Ez az ellenállás megtörte a kreatív alkotási ritmusát, és egészségének megromlásával is kapcsolatba hozható, melynek következtében 1874-ben ott kellett hagynia a színházat.
Bár ez év végére teljesen elvesztette a hallását, a színházi kötelezettségek okozta stressz elmúltával az egész hátralévő életében aktívan alkotott, zenét szerzett. Már korában is nagyra értékelték a cseh művészetért és kultúráért végbe vitt teljesítményét. Idegileg azonban összeomlott, és emiatt utolsó éveit elmegyógyintézetben töltötte.
Smetanát hazájában halála után is a cseh zene atyjának tartották, és a kritikusok kortársainál s követőinél is többre értékelik az ő munkásságát. Ennek ellenére viszonylag kevés munkája tett szert nemzetközi hírnévre, a legtöbb külföldi forrás Antonín Dvořákot jelentősebbnek tartja.
Élete Családja és gyermekkora Bedřich Smetana Friedrich Smetana néven 1824. április 28-án Prágától keletre, a Habsburg Birodalomhoz tartozó Csehország és Morvaország határán, Litomyšlben látta meg a napvilágot. František Smetana és harmadik feleségének, Barbora Lynkova harmadik közös gyermeke, első fia. Františeknek előző két házasságából volt még nyolc gyermeke, akik közül öt lánya élte túl a csecsemőkort. Barborával további tíz gyermekük volt, akik közül csak hét érte meg a felnőttkort.Clapham (1972), pp. 9–11Large, p. 395 Az ekkor Habsburg-uralom alatt álló Csehországban a német volt a hivatalos nyelv. Bár František tudott csehül, gazdasági és társadalmi okokból kifolyólag ritkán használta. Emiatt gyermekei csak felnőttként tanultak meg szabályosan beszélni csehül.Large, p. 3
thumb|left|Waldstein gróf kastélya Smetana szülővárosában, a cseh Litomyšlben
Smetanáék Csehország Hradec Králové régiójából származtak. František kitanulta a sörfőzést és a vendéglátást, s a napóleoni háborúk idején, mivel ruhát és kvártélyt tudott biztosítani a francia csapatoknak, tisztes jómódra tett szert. Már több sörözője volt azelőtt is, hogy 1823-ban Waldstein báróhoz költözött volna Litomyšlbe. Gazdájának kastélya egyben a város leglátványosabb épülete, ékköve is volt.Steen, p. 694
Bár az idősebb Smetana sehol nem tanult zenélni, vele született tehetsége volt hozzá, és még egy vonósnégyesben is játszott. (Section 1) Bedřicht édesapja 1830-ban, hatévesen vezette be a hangszerek rejtelmeibe. A későbbi zeneszerző ekkor adta első koncertjét. Litomyšl Filozófiai Akadémiáján Auber A portici némájának nyitányát adta elő zongorára áthangszerelve. Az előadás vegyes fogadtatást kapott.Clapham (1972), p. 12Newmarch, p. 54 1831-ben a család Csehország déli részébe, Jindřichův Hradecbe költözött, abba a körzetbe, ahol egy évszázaddal később Gustav Mahler nőtt fel. Smetana itt végezte el általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait. Hegedülni és zongorázni tanult itt, megismerkedett Mozart és Beethoven munkáival, és elkezdett egyszerűbb előadásokat komponálni. Ezek közül egy, a (Kvapiček, magyarul Kisgalopp) piszkozatként fennmaradt.Large, p. 5Clapham (1972), pp. 13–14
1835-ben František nyugdíjba ment, és elköltözött egy délkelet-csehországi birtokra. Mivel a közelben nem volt megfelelő iskola, fiát egy jihlavai gimnáziumba küldte, ahol azonban a honvágy miatt nem tudott tanulni. Így átjelentkezett a premontreiek Německý Brod-i iskolájába, ahol megjött a kedve, és sokkal jobban haladt a leckével. Barátai között felfedezhető Karel Havlíček, későbbi forradalmár költő,Large, pp. 6–7. Havlíček was also known as Karel Havlíček Borovský. aki azzal, hogy Prágába költözött, befolyásolhatta Smetanát, hogy ő is a fővárosban folytassa az életét. A következő évtől édesapja jóváhagyásával beiratkozott a Prágai Akadémia Gimnáziumának egyik osztályába, melyet az ellentmondásos Josef Jungmann, a cseh nemzeti megújhodás mozgalmának egyik kulcsszereplője vezetett.Large, pp. 7–10
Zenei tanulmányai Első lépések Smetana 1839 őszén érkezett meg Prágába. Mivel Jungmann iskolája számára túlságosan idegennek számított, Smetana lassan elkezdett kimaradozni az órákról. Koncertekre, operába járt, katonai rézfúvósokat hallgatott, és belépett egy vonósnégyesbe is, amelynek rövidebb darabokat írt. Liszt prágai zongorahangversenyei után úgy érezte, ő csak a zenei pályán találja meg számítását. Saját szavaival élve „Isten kegyelmével és segítségével egy napon a technika terén Liszt, a komponálás terén pedig Mozart leszek”.Newmarch, p. 56 Az idill azonban véget ért, amint František rájött fia kicsapongó életmódjára. Ekkor elvitte a városból. Apja ekkoriban a zenét szabadidős elfoglaltságnak tartotta, és nem látott benne karrierlehetőséget. Smetanát átköltöztették Nové Městóba nagybátyjához, ahol rövid időre szerelmes lett unokatestvérébe, Louisába. Ennek a románcnak állított emléket a Louisa Polka, Smetana legrégebbi fennmaradt szerzeménye.Large, pp. 10–11
Unokabátyja, Josef Smetana, a pilseni Premontrei Iskola tanára ajánlotta fel, hogy figyel majd a fiúra hátralévő tanulmányi ideje alatt. Ezek után Smetana 1840-ben Pilsenbe költözött. Egészen 1843-ig, tanulmányai befejezéséig ott maradt. Sokat lendített a város életén, hogy jól értett a zongorához, ennek köszönhetően változatos társasági életet élt, és többször felbukkant különböző éjszakai mulatókban. Több románcban is része volt. Ezek közül a legfontosabbat Kateřina Kolářovával tartotta fenn. A lányt már kora gyermekkora óta ismerte. Smetana teljesen beleszeretett. Naplójában egyszer ezt írta: „Ha nem vagyok vele, teljesen úgy érzem, mintha tűkön ülnék, egyszerűen nem tudok lenyugodni."Large, p. 17 Több zenét is neki szerzett, többek között két quadrillet, egy duettet, és egy félbehagyott, bal kézre írt zongoraleckét.Large, p. 19 Ekkor született első oratórikus műve, egy b-moll menüett.Clapham (1972), pp. 15–16
Diák és tanár Mire befejezte tanulmányait, édesapja gazdagsága leáldozóban volt. Bár ekkor már beleegyezett abba, hogy fia a zene területén próbáljon meg boldogulni, ehhez már nem tudott anyagi támogatást biztosítani. Smetana 1843. augusztusban 20 forinttal a zsebében elhagyta Prágát.Newmarch, p. 57Hogy össze lehessen hasonlítani, ez mekkora összeg, Smetana 1866-ban, mikor a színházhoz került, 1200 forint fizetést kapott. Clapham (1972), p. 34Clapham (1972), p. 17 Mivel még semmilyen zenei képzést nem kapott, Kateřina Kolářová édesanyja bemutatta Josef Prokschnak, a Prágai Zenei Intézet vezetőjének. Kateřina ekkoriban az intézet hallgatója volt. Proksch a legmodernebb tanítási módszereket alkalmazta, és olyan zeneszerzők művei alapján tanított, mint Beethoven, Chopin, Berlioz vagy Liszt lipcsei társasága. 1844. januárban Proksch beleegyezett, hogy felvegye Smetanát a tanulói közé. Ugyanekkor megoldódni látszódtak az anyagi gondok is, ugyanis felvették egy cseh nemesi családhoz, a Thun családhoz, mint zongoraoktatót.
A következő három évben Smetana a Thun-gyerekeknek zongoraórákat adott, ugyanakkor ő maga zeneelméletet és komponálást tanult Prokschnál. Többek között tánczenék, dalok, impromptuk, bagatellek és a G-dúr zongoraszonáta kerültek ki a kezei alól.Large, pp. 29–35 1846-ban részt vett Berlioz prágai koncertjén, és minden valószínűség szerint Proksch egyik fogadásán személyesen is találkozott a francia mesterrel.Clapham (1972), p. 19 Thunéknál találkozott Robert és Clara Schumann-nal, akiknek megmutatta a g-moll szonátáját. Ők azonban nem voltak tőle elragadtatva, túlságosan is érezték rajta Berlioz hatását. Eközben elmélyült a kapcsolata Kateřinával. Mikor 1847-ben otthagyta a Thun családot, Smetana őt javasolta utódjának. Tanulmányai után nekivágott Nyugat-Csehországnak, hogy reményeit beteljesítve megbecsült, koncerteken szereplő zongorista legyen.Large, p. 39
Karrierje elején Forradalmár Smetana nyugat-csehországi koncertkörútját alig támogatták, így vissza kellett térnie Prágába. Itt magántanulókat fogadott, valamint ritkán egyedül és kamarakórusokkal együtt is fellépett, és az így szerzett pénzből tartotta el magát. Ekkor kezdett el dolgozni első nagyobb lélegzetvételű zenekari művén, a d-moll nyitányon.Clapham (1972), p. 21
thumb|left|A prágai Károly hídon emelt barikádok képe. Smetana rövid ideig beállt a forradalmárok közé
1848-ban Smetana belekóstolt a forradalom ízébe. A közéleti változások jegyében Smetana egyik régi barátja − Karel Havlíček − demokráciapárti mozgalmat alapított, mely sürgette a Habsburg abszolutizmus felszámolását és a politikai autonómia minél szélesebb körbe való kiterjesztését. A várost érő esetleges támadások kivédésére megalapították a polgárőrséget () Smetana több hazafias darabot írt, többek között egy-egy indulót a Cseh Nemzeti Gárda, illetve a Prágai Egyetem Hallgatóinak Légiója számára. Egy további művére Kollár János azt mondta, az a „szabadság dala".Steen, p. 696 1848 júniusában a császári hadak megindultak Prágába, hogy Windisch-Grätz herceg vezetésével visszaszorítsák a felkelést. Smetana, mint a Svornost tagja, segített a Károly híd körüli barikádok megerősítésében.Large, pp. 42–43 A kísérleteket hamar elfojtották, de Smetana megmenekült attól, hogy a mozgalom vezetőihez – köztük Havlíčekhez – hasonlóan bebörtönözzék vagy száműzzék. Rövid svornosti tagsága alatt ismerkedett meg Karel Sabina vezető radikális íróval, aki megírta a zeneszerző első két operájának a librettóját.
A Zongoraintézetnél