A National Hockey League (NHL) (franciául: Ligue nationale de hockey – LNH) egy profi jégkorongliga, melyben 32 észak-amerikai csapat – huszonöt amerikai és hét kanadai – szerepel. Az NHL-t tartják a világ vezető, legnagyobb jégkorong ligájának, így tagja az észak-amerikai profi sportligáknak. Minden szezon végén a legsikeresebb csapat Észak-Amerika legrégebbi trófeáját, a Stanley-kupát nyeri el.
A ligát a kanadai Montréalban alapították 1917-ben egy korábbi, 1909-től létező sportszövetségből, a National Hockey Associationből (NHA). A kezdetekben mindössze négy csapat lépett pályára, ám napjainkra – az NHL sorozatos átalakulásainak köszönhetően – már 32, ebből 25 amerikai, 7 kanadai. A 2004–2005-ös NHL-lockout után a liga helyzete mind anyagilag, mind nézettség szempontjából rendeződött.
Az NHL-ben számos tehetséges külföldi játékos is játszik. Jelenleg húsz ország sportolói szerepelnek a ligában, ám a kanadai jégkorongozók még mindig többségben vannak, hiszen hazájukból indult el ez a téli sport. Az elmúlt 25 évben az európai játékosok száma ugrásszerűen megnőtt, mivel az NHL a tehetséges európai játékosoknak is szereplést tud biztosítani.European players taking more and more leadership roles, captaincies in NHL
A világ harmadik legnagyobb nézőszámú profi sportligája.Nézőszámok listája a világ profi sportligáiban
Története left|thumb|240px|A Montreal Canadiens 1942-ben
+ A ma is játszó csapatok örökranglistája A megszűnt csapatok nincsenek feltüntetve Csapat Győzelmek száma Montréal Canadiens 24 Toronto Maple Leafs 13 Detroit Red Wings 11 Boston Bruins 6 Chicago Blackhawks 6 Edmonton Oilers 5 Pittsburgh Penguins 5 New York Islanders 4 New York Rangers 4 New Jersey Devils 3 Tampa Bay Lightning 3 Colorado Avalanche 3 Philadelphia Flyers 2 Los Angeles Kings 2 Florida Panthers 2 Anaheim Ducks 1 Calgary Flames 1 Carolina Hurricanes 1 Dallas Stars 1 Washington Capitals 1 St. Louis Blues 1 Vegas Golden Knights 1
A National Hockey League-et 1917-ben, az egykori National Hockey Associationben szereplő néhány csapat tulajdonosa hozta létre. Az alapító csapatok a Canadiens, a Wanderers, a Senators és az akkor létrejött Toronto Arenas (később St. Patricks, ma pedig a Toronto Maple Leafs) volt. Az első évtizedben az NHL-es csapatok szinte verhetetlenek voltak. Mindössze egy ellenpélda van; 1925-ben a Stanley-kupát más ligából származó csapat nyerte, ezért 1926-ban szabálymódosítás következett, melynek értelmében csak az NHL-ben szereplő csapat nyerhette meg a kupát. Ezután kezdett bővülni az NHL: az első amerikai csapat a Boston Bruins volt. Ezt követte a Montréal Maroons, majd 1925-ben a New York Americans és a Pittsburgh Pirates, 1926-ban a New York Rangers, a Chicago Blackhawks és a Detroit Cougars. Így az NHL tíz csapatot számlált. A nagy gazdasági világválság és a második világháború miatt a ligát 1942-re mindössze hat együttes alkotta (Montréal Canadiens, Toronto Maple Leafs, Detroit Red Wings, Chicago Blackhawks, Boston Bruins és a New York Rangers). Ezekből a klubokból állt össze az Original Six az elkövetkező negyed században.
Az 1960-as évek közepén a ligát nyugtalanította a Western Hockey League azon terve, hogy ők is harcba szállnának a Stanley-kupáért. Ezért az 1920-as évek után ismét bővítés következett; az NHL-hez hat újabb csapat csatlakozott: a Philadelphia Flyers, a St. Louis Blues, a Minnesota North Stars, a Los Angeles Kings, az Oakland Seals és a Pittsburgh Penguins. Három évvel később növelték a ligában szereplő klubok számát a Vancouver Canucksszal és a Buffalo Sabres-szal.
A játékosokat védő felszereléseket 1958-tól kezdve egységesítették, a fejvédő sisakok viselését pedig 1979-től tették kötelezővé.A jégkorong-felszerelés evolúciója - gyerehokizni.hu, 2020.08.17.
1972-ben létrejött a World Hockey Association, de a Stanley-kupáért sosem versenyzett, így az nem lett az NHL riválisa. Az NHL tovább bővült a New York Islandersszel és az Atlanta Flames-szel (később Calgary Flames). Két évvel később a Kansas City Scouts és a Washington Capitals is csatlakozott a ligához. A két szövetség harcolt a játékosokért és a nézőkért, mígnem a WHA 1979-ben elvesztette ezt a csatát, mert a maradék hat csapatból négyet elveszített (Quebec Nordiques 1996-tól, Colorado Avalanche és Hartford Whalers 1997-től, Carolina Hurricanes, Edmonton Oilers és a Winnipeg Jets, ami 1996-tól Phoenix Coyotes).
Az 1980-as évekbeli stabilitást követően tíz év alatt kilenc új csapat lett a liga tagja. 1991-ben a San Jose Sharks csatlakozott, majd egy szezonnal később az Ottawa Senators visszatért, és ugyanekkor megalakult a Tampa Bay Lightning is. 1993-ban újabb két csapatot alapítottak: a Mighty Ducks of Anaheimet és a Florida Pantherst. 1998-ban jött a Nashville Predators, egy évvel utánuk az Atlanta Thrashers és a Minnesota Wild, 2000-ben pedig a Columbus Blue Jackets. Így lett a liga mára 30 csapatos.A jégkorong fejlődése A 2010-11 szezon végén az atlantai csapat Winnipegbe költözött, ahol Winnipeg Jets név alatt játszanak a 2011-12 szezontól kezdve; ezúttal véget ért Winnipeg 15 évig tartó hoki nélküli korszaka.
A 2017-18-as szezonban új csapattal bővült a bajnokság, a Vegas Golden Knights-cal, aminek a székhelye nevadai Las Vegasban található. Az új csapat a nyugati főcsoport csendes-óceáni divíziójában foglal helyet.
A 2021-22-es szezonban új csapat csatlakozott a bajnoksághoz, a washingtoni Seattle-ben található Seattle Kraken, ezzel újra működik a városban NHL-csapat a Seattle Metropolitans 1925-ös megszűnése óta.
A 2023-24-es szezon alapszakaszának végén az Arizona Coyotes csapata a Utah állambeli Salt Lake City-be költözött és Utah Hockey Club néven a Delta Centerben játszik.
A liga vezetői
IdőszakNév1917-1943Frank Calder1943-1946Red Dutton1946-1977Clarence Campbel1977-1992John Ziegler1992. június 30. – 1993. január 31.Gil Stein1993. február 1. – napjainkigGary Bettman
A játék
right|thumb|350px|Jelenet egy Flames-Kings összecsapásból Egy mérkőzés 60 percből áll, amit három 20 perces harmadra osztanak, a harmadok közötti szünet időtartama 18 perc. Amerikában játék közben tévés reklámszüneteket tartanak, mindegyik harmadban hármat, amelyeket nagyjából a 6., a 10. és a 14. percben iktatnak közbe akkor, amikor a játék megáll.
A csapatok 5-5 mezőnyjátékossal és 1-1 kapussal játszanak. Az a csapat nyer, amelyik több gólt lő a játékidőben. Döntetlen esetén hosszabbítás következik. Az alapszakaszban a hosszabbítás öt perces, és ekkor már csak 4-4 mezőnyjátékos játszik, plusz a kapusok. A hosszabbításban hirtelen halál (másképp aranygól) van, ami azt jelenti, hogy az első gólt szerző csapat nyeri a mérkőzést. Ha a hosszabbításban sem esik gól, akkor szétlövés (shootout) következik. Ez azt jelenti, hogy csapatonként 3-3 játékos büntetőt lő. Jégkorongban a büntető lövés azt jelenti, hogy a játékos a korongot a kezdő pontról a kapura vezeti, és megpróbálja a kapuba juttatni. Lehet cselezni, trükközni, de csak egyszer lehet ellőni a korongot, és az alapvonalon túlról már nem lehet. Az a csapat nyer, amelyik több büntetőt érvényesít. Ha három büntető után is döntetlen az állás, akkor egyesével lőnek a csapatok, és ilyenkor addig büntetőznek, amíg az egyik csapat elhibázza, a másik pedig belövi. A 2005–2006-os szezon előtt nem ez a szabály volt érvényben, ha nem esett gól a hosszabbítás öt percében, akkor döntetlen maradt a játék.
A rájátszásban döntetlen esetén a hosszabbítás addig tart, amíg nem esik gól, azaz ilyenkor nincs szétlövés. Ekkor szintén 20 perces harmadokat játszanak 5-5 mezőnyjátékossal. Így eshet meg, hogy a rendes három harmad mellett néha még 3-4 harmadot játszanak a csapatok a hosszabbításban, amíg a győztes gólt valamelyikük beüti. A rájátszás hosszabbításában nincs televíziós szünet.
Játék eseményeiről statisztikákat vezetnek (például góllövők, gólpasszt adók, a kapus védései stb.). A büntetőlövéseknél a gólok és a védések nem számítanak bele a mérkőzés statisztikájába, azokról külön összeállítást készítenek.
A pálya right|thumb|Az NHL-es jégkorong pálya :1. Büntető pad2. Kispadok 3. A videó és egyéb bírák padja A jégkorongot téglalap alakú pályán játsszák, amelynek a sarkai le vannak kerekítve. A küzdőteret palánk veszi körbe, aminek a felső része rugalmas plexi, ami megvédi a nézőket a pályáról esetlegesen kiszabaduló korongtól és a falnak nagy sebességgel csapódó játékosoktól. A kapu mögötti plexi felett még háló is van kifeszítve, hogy az oda nagy ívben és erővel lőtt korong ne repülhessön tovább a közönség felé. Egy NHL szabványhoz illeszkedő méretű pálya 25,91 m széles és 60,92 m hosszú (85 láb, 200 láb). Európában nagyobb a pálya mérete. A középen található vastag piros csík a felező vonal. A pályára még két darab kék vonal kerül felfestésre, amelyek hozzávetőlegesen harmadolják a pályát. A középső harmad a semleges harmad, a másik kettő pedig a támadó, illetve védekező harmad. A sarkok görbületének kezdetén található az alapvonal, ami a kapunál a gólvonal szerepét tölti be. A 2005–2006-os szezontól kezdve a kapuk mögött található egy trapéz alakú terület, és a kapus az alapvonal mögött csak ott érhet hozzá a koronghoz, ha ezen kívül érinti, akkor 2 perces kisbüntetést kap. A kapu előtt van egy kékre festett terület ami a kapusé (az NHL-ben már nincs arra szabály, hogy támadó játékos nem tartózkodhat ott). A semleges zónában a bírák padja előtt van egy terület, amit piros vonal jelöl. Ez a játékvezetők területe, amit akkor használnak, amikor a bírákkal beszélnek meg egy vitatott helyzetet. Ilyenkor ebben játékos nem tartózkodhat ebben a zónában.
Szabályok
Az NHL szabályai nem sokban térnek el a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) szabályaitól. A 2004–2005-ös NHL-lockout után eltörölték a kétvonalas lest, hogy a játék gyorsabb legyen. A kétvonalas les azt jelenti, hogy a passz a védekező zónából indul, és a semleges harmad második felében ér el a játékoshoz, vagyis két vonalon halad át. A másik eltérés a nemzetközi jégkorongtól a tilos felszabadítás. Ez azt jelenti, hogy a védekező csapat kiüti a korongot a védekező harmadból, és az túlhalad a pálya másik végén levő alapvonalon. Európában ilyenkor megáll a játék, és a korongot visszaviszik a támadó harmadba, és ott folytatódik a játék. Az NHL-ben viszont a korong után lehet korcsolyázni, és ha a védekező játékos éri el hamarabb, akkor folytatódik a játék, ha viszont a támadó játékos éri el, akkor visszaviszik bulizni a támadó harmadba.
AZ NHL és az IIHF között eltérés van a szabálytalanságok terén is. A kisbüntetések ugyanolyanok, de míg az NHL-ben nagyobb a tolerancia, addig Európában sokkal könnyebben osztanak ki nagybüntetéseket (5 perc) és 10 perces büntetést vagy teljes kizárást. Európában a verekedésért kizárás jár, míg az NHL-ben csak 5 perc, és utána vissza lehet térni. Ha valaki szabálytalankodik, akkor 2 perces kisbüntetésre kiül a büntetőpadra, és addig a csapata emberhátrányban játszik. Ha az emberhátrányban játszó csapat közben gólt kap, akkor a kiállított játékos visszajöhet a jégre. Ha nagybüntetéssel küldenek ki valakit, az gól esetén sem jöhet vissza, csapata az 5 perc leteltéig emberhátrányban játszik. Ha kapus szabálytalankodik, akkor egy mezőnyjátékos ül ki helyette a büntetőpadra, és szintén emberhátrányos helyzetbe kerülnek.Szabályok
Résztvevők Jelenlegi csapatok