Rákosszentmihály (régebbi nevein Szentmihály, Szent-Mihály, Nagy-Szent-Mihály, németül: St. Michael) egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben. Rákosszentmihály mind a lakosságát, mind a kiterjedését illetően a legnagyobb városrész a XVI. kerületben.
Fekvése Határai: Budapest határa a Rákospalotai határúttól – Csömöri út – Szlovák út – Budapesti út (páros oldal) – Körvasút sor – MÁV Körvasút – Rákospalotai határút a főváros határáig.
Elnevezése A település a Szentmihály nevet a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta, ami okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A Rákos mezején (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos-patak kereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást.
Története bélyeg|bal|150px|(Legidősebb) Grassalkovich Antal Területén a középkorban Pusztaszentmihály község állt (de lehet, hogy azonos Nemessel), amely a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) apácák és a kalocsai érsekség tulajdonában volt. A név a Szent Mihálynak szentelt templomra utalt. Plébániája is volt ebben az időben. A templom alapfalait 1864-ben körülszántották, de későbben eltűntek ezek is.II. Pesti főesperesség - 1. Fóti esperest kerület; Fiókegyházai: c) Rákosszentmihály; Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára, Első rész: Az intézmények története, Vác, 1915.
A török hódoltság alatt a község elnéptelenedett. 1661-től a felsővattai Wattay családé (Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, fia János a vármegye kuruc alispánja), majd 1731-ben Grassalkovich Antal szerezte meg a terület, aki szlovákokat telepített ide. Ekkor a terület mint Kis- és Nagyszentmihály puszta Csömörhöz tartozott. Egyházi összeírás alapján már lakták néhányan a területet, ahol mezőgazdasági, főként zöldség termelés folyt. A későbbi József és Petőfi utcák sarkán volt egy árutermelő uradalmi központ. Grassalkovich halála után Viczay Károly örökölte a birtokot, a főként Párizsban élő özvegy haszonélvezetével. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a hűbéri rendszer eltörlése szétzilálta a „Grassalkovich-birodalmat”.Lantos Antal: Rákosszentmihály története – a régmúlttól 1950-ig, Kertvárosi helytörténeti füzetek 3., 2. kiadás - 2006. Az 1860-as években több tulajdonosváltás után az ún. „Belga Bank” (a Langrand-Dumanceau-féle pénzügyi birodalom egyik tagjaKiss Zsuzsanna: A belga bank Magyarországon. Budapest, 2009) birtokába került. Ez Pusztaszentmihályt egy újonnan alakult közbirtokosságnak adta el, mely 1870-ben 140 holdat – ekkor még mindenféle rendezési elv vagy koncepció nélkül – telep-szerűen háztelkekké parcellázott, így a 19. század második felében területén több ún. telep alakult ki (Kisszentmihály, Szentgyörgytelep, Almásy telep, József főherceg telep, Vidatelep, Árpádtelep, Annatelep, mivel Szentmihályt egyben nem tudták értékesíteni, több részre bontva adták el). Főbb tulajdonosok Almásy Pál, Lukács Antal, Krajcsovich Ignác, Vida Lajos és Erős Samu lettek. Lakosai 1902-ben közadakozásból szép gótikus templomot építettek Szent Mihály tiszteletére.
1902. december 1-jén a kialakult telepek leváltak Csömör településről, és Rákosszentmihály néven önálló nagyközséggé alakultak. A település kialakulását és fejlődését nagymértékben segítette, hogy 1893-tól lóvasúttal közvetve, 1911-től pedig HÉV-vonallal már közvetlenül is kötődött a fővároshoz és ugyanekkor elkezdődik a település villamosítása is. Az 1920-as népszámlálás adatai szerint Rákosszentmihálynak 14 500 – a tótok lakta Cinkotával ellentétben – szinte kizárólag magyar lakosa volt.
A községnek igen jelentős volt a sportélete. Volt olyan időszak, amikor egymás mellett párhuzamosan négy egyesület is működött. Több sporttelepe és két strandja is volt.
1926. január 1-jével Árpád- és Anna-telepet (nevüket később Árpádföldre változtatták) saját kérésükre Rákosszentmihálytól Cinkotához csatolták. Első iskolájuk bérelt teremben, 1908-ban indult el, azonban új épületet csak 1926-ban sikerült felépíteniük. A Szilas-patakon túli homokos, dombos vidék igazi fejlődése azonban csak az 1900-as évek második felében indult el.
Az első világháborút követően a kisebb építési területeken családi házak épültek, részben postatakarékpénztári befektetéssel vagy kölcsönnel. Az ún. „posta házak” egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa meghatározza az épített környezet képét a 21. században is.
A XVI. kerület városrésze
1950-től a XVI. kerület részeként a fővároshoz tartozik.
Az 1970-es, 1980-as évektől együttműködés alakult ki a Pánczél Tivadar vezette rákosszentmihályi ifi és a Csaba utcában szerveződő, félillegális, Németh Géza vezette Megbékélés Közössége erdélyi gyülekezet között. A gyülekezet eleinte a péntek délutánokat jelölte ki az erdélyi menekültekhez kapcsolódó feladatok ellátására, azonban egyre növekvő létszámuk miatt a szolgálat a hét minden napján folyamatossá vált. Missziós utakat is szerveztek Kárpát-medence-szerte.Tivadar bácsi, Fogarasi Gábor és Németh Géza emlékezése Pánczél Tivadarra, Reformátusok Lapja – 2016. november 27. (online: 2016. december 30. reformatus.hu)Kaszás Veronika: Erdélyi menekültek Magyarországon 1988–89-ben Út a menekültkérdés tagadásától az 1951. évi genfi menekültügyi konvencióhoz, Doktori disszertáció ELTE Bölcsészettudományi Kar, doktori.btk.elte.hu – 2013
1997-ben az Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Fülöp Dezső atya, rákosszentmihályi plébános a Béla utca 23. alatti,81/3/2017 – a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola alapító okirata, neriiskola.hu (hozzáférés: 2018. június 26.) leromlott állagú és üresen álló épületben beindította, és megszervezte a Néri Szent Fülöp Általános Iskola működését. A plébánia közössége és az első évben beiratkozó 167 tanuló szülei megalapították a Kovász Egyesületet, ami a mellett, hogy segítséget nyújtott az épület felújításához, szervezi az iskola programjait,Petrovics Sándor: Visszapillantás a Kovász Egyesület 21 évére, rakosszentmihaly.hu – 2017 jótékonysági, hitéleti és kulturális (mint a 2010 óta megrendezett Szentmihályi Esték) rendezvényeket, 2007-ben létrehozta a Mindszenty Bizottságot, azzal a céllal, hogy segítse terjeszteni Mindszenty József bíboros tiszteletét, megismertesse élete példáját, tanítását, évente tudományos előadást tartson, és hogy mindezzel a boldoggá avatása ügyét szolgálhassa, majd Hargitai György felajánlásával 2008-ban megalapították a Hittel a Nemzetért Alapítványt. Ennek kiemelt célja volt a nemzetéért és hitéért a végsőkig kiálló főpap első köztéri egész alakos szobrának felállítása, mely 2009. október 25-én történt meg a rákosszentmihályi plébánia előtti téren. 2010 óta minden évben kiosztanak, a bíboros arcképét ábrázoló bronz Mindszenty-emlékplakettet is, amit az a személy kaphat, aki az ő szellemiségét követve élte az életét. Az első átadáskor bemutatták a városrész új zászlóját és címerét, amit dr. Pandula Attila egyetemi docens tervezett, és himnuszát is, a nyolcsoros himnuszszöveget egy szentmihályi ember, Hargitai György írta, a zenéjét pedig Szilasi Alex szerezte. A dalt Csernus János karnagy vezérletével a Szentmihály Kórus mutatta be.MNO, PL, MTI: Felavatták Mindszenty József első budapesti szobrát + Képriport , mno.hu - 2009. október 25.Pázmándi Katalin, Mireisz Tibor: Mindszenty-szobrot avattak Rákosszentmihályon, Szent Kereszt ökumenikus magazin VIII. évfolyam 1. szám , szentkereszt.hu - 2010.Emlékezés Fülöp Dezsőre, magyarkurir.hu – 2010. szeptember 17.(M): Új himnusz és zászló Rákosszentmihálynak – képekkel, helyihirek.hu – 2010. november 10.Dr. Horváth Béla: Isten szolgája – konferencia a Parlamentben Mindszenty József bíboros életéről , mindszenty.hu - 2012. november 3.Hűséggel az egyházhoz és a történelmi magyar hazához Tanulmánykötet Mindszenty József pappá szentelésének 100., esztergomi érseki kinevezésének 70., valamint halálának 40. évfordulójára, Budapest, Hittel a Nemzetért Alapítvány (Előszó, eucharisztikuskongresszus.hu) - 2015.Kitüntetést kapott Várnai Péter, Új Ember Hetilap – 2017. december 3.
Ismert emberek
+ A helység szülötteiNévszületési év Meszes Tóth Gyula 1931 szobrász, éremművész. Szanyi Péter 1947 Miskolcon élő szobrászművész Nagy János 1935 Esterházy-díjas szobrászművész, éremművész Vogt Károly 1947 színművész; színházban drámai és vígjátéki karakterfigurákat alakított, játszott több filmben, tévéjátékban Magyarországon és külföldön.magyarszinkron.hu Péczely Attila 1897 néprajzos; eredeti szakmáját tekintve orvos, de Kodállyal és Bartókkal részt vett népzenei gyűjtésekben, és kórus-szervező tevékenységével is kitűnt.Vincze Gábor: Egy „ellenforradalmár” múzeumigazgató kálváriája Dr. Galyasi Miklós 1958-as bűnpere (1-31. o. - 6. old.), Emlékeztető 2013/3. sz. , emlekpont.hu - 2013. Andriska László 1932 '56-os "Corvinista". Marós szakképzettsége és közgazdasági érettségije ellenére betanított gépmunkásként dolgozott. A forradalmi tevékenységéről kevés adattal rendelkezünk: Vastag József barátjával a Bányász mozi fegyvereseihez csatlakozott, és részt vett a november 4-i szovjet támadást követő harcokban.Eörsi László: Corvinisták 1956 2. rész Garas Klára 1919 művészettörténész Olofsson Placid atya 1916 szülőházán 2018-ban avattak emléktáblát. a László Zámbó YouTube-csatornán - Közzététel: 2018. március 4.Március 3-án, a XVI. kerületi Önkormányzat... bejegyzés a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat Facebook-oldalon - 2018 március 5.XVI. Kerületi Újság - Sz.R.Zs.: Aki túlélte a Szovjetuniót - Emléktáblát avattunk Olofsson Placid atya tiszteletére, bp16.hu - 2018. március 12. Láng Sándor 1913 geográfus, karsztkutató Pornói Pál 1920 zenekari gordonkaművész-tanárVálogatás a magyar zeneművész-pedagógusok 2015. évi „kerek" évfordulóiból (1001 emlékeztető) -tervezet- (3. javított, bővített változat), parlando.hu - 2015. Garas Klára 1919 művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójaGaras Klára , szepmuveszeti.hu - 2004. Csatlós János 1920 műfordítóMagyar ki kicsoda 1990 Főszerkesztő Hermann Péter. Budapest, Láng Kiadó-TEXOFT Kft. - 1990. Lantos Antal 1929 helytörténész, politikusSzéman Richárd: Lantos Antal (16. old.), XVI. kerületi újság XXVII. évfolyam 7. szám, bp16.hu - 2018. április 11. Urbányi László 1902 vegyészmérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, magán- és egyetemi intézeti tanár, az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatójaMészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai, Urbányi László, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár, konyvtar.univet.hu - 2007.
Továbbá Birtokosa volt felsővattai Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja 1661-1701. Birtokosa volt felsővattai Wattay János a váci járás szolgabírája, majd Pest-Pilis-Solt vármegye első kuruc alispánja 1701-1723. Itt nőtt fel Gattyán György milliárdos, a Docler Holding cég alapítója. Brückner Gergely: Gattyán György, a különös milliárdos , Figyelő Online - 2012. október 4. Petráss Sári, Pálmay Ilka unokahúga, a Népszínház művészeként 1906-ban vásárolt nyaralót a Sándor utca 48. szám alatt (a Jenő később Szent Korona utcánál), Schvarczl Józseftől, az un. egykori Voigt-féle villát, melyben családja élt, de mindkét primadonna amikor csak tehette kijárt oda. Krúdy Gyula meg is örökítette Primadonna című regényében.A művészkolónia szaporodik, Rákos Vidéke 6. évfolyam 31. szám, library.hungaricana.hu - 1906. augusztus 5.Petráss Sári elmondja, hogy visszavágyik a Pesti színpadra, Színház Világ 1. évf. 12. szám, mandadb.hu - 1920. ápr. 18.Petráss Sári elárvult villájában Rákosszentmihályon - Mr. Crocter Rákosszentmihályon lemondott Petráss Sári vagyonáról, a Petráss-család javára, Ujság 6. évfolyam 214. szám - 1930. szeptember 21. (online: adtplus.arcanum.hu)Szémann Richárd: FÉNYÍRDA - Egy monoklis nyaralótulajdonos, Budapest 40. évfolyam 6. szám, epa.oszk.hu - 2017. június