SBB Cargo festéssel|thumb|right|260px thumb|right|260px thumb|right|260px thumb|right|260px Az SBB Ae 6/6 sorozat egy nagyteljesítményű, hattengelyes, Co'Co' tengelyelrendezésű svájci villamosmozdony-sorozat. A mozdonyok nagy része a mai napig üzemel Svájc kisebb emelkedésű vonalain a teherforgalomban. 1952-ben, majd 1955 és 1966 között az SLM, a BBC, a Baden és az MFO összesen 120 db mozdonyt gyártott. Ahogy a nagyvilágban ismerik a "kantonmozdony", mivel az első 25 példányt a Svájcban lévő kantonok után neveztek el. Ezen mozdonyok közös ismertető jegye az oldalán és mozdony homlokfalán húzódó króm sávok, valamint oldalukat a névadó a kanton neve és annak címere díszíti. Minden gépre jellemző viszont a homlokfalán lévő Svájci címer, melyet az ablakok alatt, középen helyeztek el, amit a későbbi államvasúti gépeken is elhelyeztek. A további 95 mozdony nem kantonokról, hanem azok székhelyeikről és híresebb városokról lett elnevezve, melyek viszont a klasszikus króm díszítést már nem kapták meg.
Építésükkor minden mozdony az SBB egyen zöld színét viselte, melyet a nyolcvanas években az új SBB vöröse váltott fel, a gépet egyik része a régi színében másik az újabb vörösben pompázik. Minden mozdony az oldalán króm oldalanként eltérően az SBB-CFF vagy SBB-FFS feliratot hordja magán. A mozdonyok legújabban a SBB Cargo színterve szerint kék-vörösre vannak festve.
Kialakulásának története Érkezésük előtt a Gotthard vonalon Ae 4/6, Ae 4/7 és Ae 6/8 (krokodil) sorozatú mozdonyok voltak az általánosan elterjedt járművek. Jellemző volt ekkoriban, hogy ezen vontatójárműveknek a teljesítménye nem bizonyult elegendőnek, ezért sokszor csatolva vagy ún. kapcsolt tolómozdonnyal kellett a vonatokat továbbítaniuk. Ennek a rendkívül gazdaságtalan módszernek szerettek volna véget vetni az új gépek érkezésével. Ezért az SBB-nek szüksége volt egy jóval erősebb mozdonyra, amit 1949 kezdtek el tervezni. Az új járműveknek meg kellett felelniük olyan követelményeknek, mint 600 tonna tömegű vonatok továbbítása 26‰ emelkedőn 75 km/h sebességgel. Az első prototípus 1952-ben érkezett az SBB-hez 11401 pályaszámon.
Tapasztalatok a prototípus járművekkel Az érkezésük után a prototípus mozdonyok egy nagyon hosszú és kemény tartampróbának lettek kitéve. A mozdonyban a vontatómotorok két háromtengelyes forgóvázban lettek elhelyezve monómotoros elrendezésben, így tengelyelrendezése Co'Co'. A kerekek csapágyvezetése merev kivitelű volt, melyek az idő múlásával a mozdony legsérülékenyebb, legnagyobb karbantartásigényű elemei lettek. Ezen hátrányos tulajdonságai ellenére is ezt az szerkezetet találta az SBB továbbfejlesztésre alkalmasnak, így a sorozatgyártás 1954-ben megkezdődhetett. Az első szériamozdonyok 1955 érkeztek meg az SBB-hez.
Különbségek a sorozatjárműveken Az Svájcban jellemző szűk ívek miatt a pályára gyakorolt kedvezőtlen hatása és a kerekeinek kopásának csökkentése érdekében a futóműveket áttervezték a sorozatjárműveken. A forgóvázakban lévő középső kerékpár csapágyvezetékét rugalmas, oldal irányban kimozdulni képes szerkezetre cserélték, a további kopáscsökkentés elérése érdekében ezen kerékpárok módosított, vékonyabb nyomkarimákat kaptak.
A mozdonyok fénykora Az 1950-es-1960-as években az Ae 6/6-os mozdonyok mind személy, mind tehervonatok vontatásában jeleskedtek. A mozdonyok karbantartására kijelölt telephely Bellizona volt. A prototípus mozdonyok már a '60-as években nyugdíjba vonultak a Gotthard vonalról. Ezt követően a többi gép is lassan kiszorultak a Gotthárd-vasútvonalról, de jelentős részük a mai napig szolgálatban maradtak. Az SBB új járművének az Re 6/6 érkezése után a gépek működési területük a Svájci Fennsíkra korlátozódott. Ettől az időtől kezdve a teherszállításra kezdték használni a mozdonyokat az alacsony megengedett legnagyobb sebességük miatt, kivéve a BLS által bérelt mozdonyok, melyek gyakran InterCityket továbbítottak a Lötschberg vonaton.
A prototípus 11401 1952-ben a 11402 1953-ban érkezett tartampróbára. Általános volt, kétnapos fordulóban tesztelték a prototípusokat, melyek futásteljesítménye meghaladta a 900 km naponta. A nyúzópróba alatt megsérült vontatómotorok pótlására nem volt lehetőség cserealkatrészek hiánya miatt, ezért azok sérülésekor a vontatómotorok helyére ballasztot építettek be a tengelynyomás kiegyenlítése végett. Ilyenkor a kisebb teljesítményű Ae 4/7-es villamos mozdonyok fordáját járták a gépek.
A sorozatjárművek 11403-11520 1955 és 1966 között folyamatosan érkeztek, ezáltal kiváltották az öregebb Ae 4/7 és Ae 4/6 mozdonyokat. Megközelítőleg húsz éven keresztül minden személy- és tehervonatot a Gotthard vonalon Ae 6/6-os járművek továbbították.
Hetvenes évektől a kilencvenes évekig
Habár a hetvenes években a 11401 és 11402 járművek is megkapták a sorozatra jellemző módosításokat, de azok teljesítőképességeit sohasem érték el. Az egyeduralkodó trakció kiváltása 1971-ben jött el, mikor megjelentek az Re 4/4 III sorozat mozdonyok. Valódi leváltásukra azonban 1975-ig várni kellett a legújabb Re 6/6-os mozdonyok megérkezéséig, melyek azonnal átvették szerepüket közel kétszer akkora teljesítményükkel. Ekkor kerültek át a sokkal "lejtősebb" Svájci Fennsíkra.
Moduláris felépítés A sorozatjárművek már moduláris felépítési rendszerrel készültek, ezáltal a fő szerkezeti elemek cseréje rendkívül gyorssá és megbízhatóvá vált.
A Winterthur-i baleset 1989. április 12-én a 11401 pályaszámú «Ticino» mozdony összeütközött egy Re 4/4 II mozdonnyal. A mozdony egyharmada megsemmisült a balesetben, de Bellinzonában a mozdonyt újraépítették. Így lett ez a legújabb építésű Ae 6/6-os, de rendkívül magas költségekkel kapott egy második esélyt az első és egyben utolsó Ae 6/6-os.
A XXI. században 1990-ben az összes mozdony átkerült az SBB-Cargohoz, egy nagyon megbízható tehervonati mozdonyhoz juttatva a teherszállító céget.
Tény, hogy az Ae 6/6-os mozdonyok háromtengelyes forgóvázaik kiérdemelték a "sínek gyilkosa" nevet, összehasonlítva a kéttengelyes forgóvázakkal. Mégis legnagyobb hátrányának a "multiple unit train control" (távvezérlés) hiányát róják fel neki, ami miatt nem lehet más mozdonyokkal csatolva közlekedtetni. Ezek miatt a mozdonyok felújítása igen kétséges.
Elhatározták a vezetőállás ismétlőjelző felszerelését is a mozdonyokban, hogy a jelfeladással rendelkező vonalakon is használható legyen a típus. Az első ilyen mozdony amit kísérletképpen átalakítottak a 11512 «Horgen».
A megmaradt mozdonyokat teherszállításra alkalmazzák, bár ezek általában csak magukban állnak egy-egy rendezőpályaudvaron, ahol az őket díszítő kanton pajzsokat lelopták róluk, mivel azok igazi relikviák voltak.
2005 márciusában az SBB-Cargo ezeket a megmaradt díszeket átadta az SBB-Historicnak.
2009. április 6. - az SBB 65 mozdonyt kivont a forgalomból a gazdasági világválság miatt, 53 mozdonynak kétes a jövője, 12 pedig szét fognak bontani alkatrészeiért.
Nevek Az összes mozdony nevet kapott:
Svájci kantonokról11401–11425 Svájci kanton-fővárosról11425–11450 Egyéb svájci régióról11451–11520 11401 15px Ticino 11426 15px Zürich város 11451 15px Winterthur 11486 15px Burgdorf 11402 15px Uri 11427 15px Bern város 11452 15px Baden 11487 15px Langenthal 11403 15px Schwyz 11428 15px Luzern város 11453 15px Arth-Goldau 11488 15px Mendrisio 11404 15px Luzern kanton 11429 15px Altdorf 11454 15px Yverdon 11489 15px Airolo 11405 15px Nidwalden 11430 15px Schwyz 11455 15px Biel / Bienne 11490 15px Rotkreuz 11406 15px Obwalden 11431 15px Sarnen 11456 15px Olten 11491 15px Wohlen 11407 15px Aargau 11432 15px Stans 11457 15px Romanshorn 11492 15px Emmen 11408 15px Solothurn 11433 15px Glarus 11458 15px Rorschach 11493 15px Sissach 11409 15px Basel Land 11434 15px Zug 11459 15px Chiasso 11494 15px Schlieren 11410 15px Basel Stadt 11435 15px Fribourg 11460 15px Lugano 11495 15px Bülach 11411 15px Zug kanton 11436 15px Stadt Solothurn 11461 15px Locarno 11496 15px Stadt Wil 11412 15px Zürich 11437 15px Stadt Basel 11462 15px Biasca 11497 15px St.Margrethen 11413 15px Schaffhausen 11438 15px Liestal 11463 15px Göschenen 11498 15px Buchs SG 11414 15px Bern/Berne 11439 15px Schaffhausen 11464 15px Erstfeld 11499 15px Sargans 11415 15px Thurgau 11440 15px Herisau 11465 15px Oerlikon 11500 15px Landquart 11416 15px Glarus 11441 15px Appenzell 11466 15px Sursee 11501 15px Renens 11417 15px Fribourg/Freiburg 11442 15px St.Gallen 11467 15px Zofingen 11502 15px Nyon 11418 15px Sankt Gallen kanton 11443 15px Chur Coire 11468 15px Lenzburg 11503 15px Payerne 11419 15px Appenzell I.R. 11444 15px Aarau 11469 15px Thalwil 11504 15px Le Locle 11420 15px Appenzell A.R. 11445 15px Frauenfeld 11470 15px Brugg 11505 15px Lyss 11421 15px Grischun / Graubünden 11446 15px Bellinzona 11471 15px Pratteln 11506 15px Grenchen, Granges (Soleure) 11422 15px Vaud 11447 15px Lausanne 11472 15px Brig 11507 15px Wildegg 11423 15px Valais/Wallis 11448 15px Sion 11473 15px Saint-Maurice 11508 15px Wettingen 11424 15px Neuchâtel 11449 15px Neuchâtel 11474 15px Vevey 11509 15px Gossau (Saint-Gall) 11425 15px Genève 11450 15px Ville de Genève 11475 15px Vallorbe 11510 15px Rheinfelden 11483 15px Jura 11482 15px Delémont 11476 15px Les Verrières 11511 15px Dietikon 11477 15px Martigny 11512 15px Horgen 11478 15px Sierre 11513 15px Wallisellen 11479 15px Visp 11514 15px Weinfelden 11480 15px Montreux 11515 15px Kreuzlingen 11481 15px La Chaux-de-Fonds 11516 15px Baar 11482 15px Delémont 11517 15px Brunnen 11483 15px Porrentruy 11518 15px Flüelen 11484 15px Romont 11519 15px Giubiasco 11485 15px Thun 11520 15px Langnau i.E.
Források Vasúti vontatójárművek Svájcban
Irodalom E. Meyer: Die Lokomotive Ae 6/6 für die Gotthardstrecke der Schweizerischen Bundesbahnen.Schweizerische Bauzeitung, Band 71 (1953), Heft 6 (Teil 1) (retro.seals.ch, PDF 4.9 MB)Schweizerische Bauzeitung, Band 71 (1953), Heft 7 (Teil 2) (retro.seals.ch, PDF 5.6 MB)
További információk Schw. Bundesbahnen Ae 6/6 Nr. 11'401 - 11'520 von Bruno Lämmli
Kategória:Svájci villamos mozdonyok Kategória:Brown Boveri mozdonyok