Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik. Bécs az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja. 2024-ben a népessége meghaladta a 2 millió főt, és ezzel Ausztria legnépesebb, valamint az Európai Unió 5. legnépesebb városa. A 20. század elejéig Bécs volt a világ legnagyobb német ajkú települése, mára a második a német főváros, Berlin után. A város közel fekszik a cseh, a szlovák és a magyar határokhoz, és egy másik fővároshoz, Pozsonyhoz.
Bécset már a kelták is lakták, majd a rómaiak alapítottak itt egy jelentős várost, Vindobona néven. A város a középkorban sem vesztett jelentőségéből, majd később az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa lett Budapest mellett, egészen a Monarchia első világháborút követő felbomlásáig. Központi szerepe napjainkban is meghatározó, ez az ENSZ harmadik székhelye New York és Genf mellett, továbbá itt székel még az EBESZ, az OPEC és számos egyéb nemzetközi és társadalmi szervezet, továbbá több nemzetközi rangú kongresszusi helyszínként is szolgál, valamint elismert vásárváros is. Itt székel az Osztrák Köztársaság szövetségi kormánya, az államfő, a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság is.
Történelmének, számos kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb idegenforgalmi célpontjainak, a 2011-es adatok alapján Bécs a világ 31. és a kontinens 11. leglátogatottabb városa. 2021 óta a római dunai limese világörökségi helyszín része. A Mercer ranglistája szerint évek óta a világ legélhetőbb városa.
Etimológia Bécs A Földrajzi nevek etimológiai szótára Földrajzi nevek etimológiai szótára. Kiss, Lajos (1980) szerint a 14. század közepétől nevezik a magyarok Bécsnek.
A "Bécs" szó etimológiájára több elmélet létezik:
az egyik szerint a "Bécs" egy "kemence" jelentésű szóból ered, mely egy régi köztörök vagy szláv szó átvétele lehetett, ugyanis a város mai helyén kemence alakú mészkőbarlangok voltak. egy másik elmélet szerint az avar "becs" (bekerített őrzőhely) szóból származik.
Wien A német „Wien” nevén csak 1030-ban említik először. Ez egy több ezer éves folyamat során alakult ki, egy kelta település nevéből. Egyes kutatók szerint a város neve az i. sz. 4. század kelta La Tène-korszakának Vedunia, azaz „erdei patak” elnevezésből vezethető le. Ennek bizonyítékaként a Wien folyó jobb partján, a 3. kerületben elhelyezkedő településre hivatkoznak. A gondolatmenetet folytatva a Vedunia elnevezésből alakult ki a Veidina név, majd ebből a későbbi Venia, Wenia vagy Wennia, és végül Wienne. Ha ezt a nézetet fogadjuk el, akkor a Vindobona, azaz a rómaiak által itt létrehozott város névnek semmi köze sincs Bécs ma használatos elnevezéséhez.
A másik magyarázat ennek némiképp ellentmond, hiszen azt állítja, hogy a Leopold-hegyen lévő kelta kisváros viselte a Vindobona nevet, melynek jelentése „fehér föld” vagy „fehér birtok”, és amely több névváltozáson ment keresztül (Vindovona, Vindovina, Vindomina, Videnica, Vidunji, Viden, Weinne és végül a ma használatos Wien).http://www.wieninternational.at/de/node/3855
Földrajz bélyeg|bal|A Régi Duna – Alte Donau – délkeleti partja
Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence (Wiener Becken) északnyugati végében fekszik.
Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő (Wienerwald). A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg.
A város legmagasabb pontja a Hermannskogel (543 m), a legalacsonyabb pedig Lobau (151 m).
A 414,9 km²-en elterülő városnak 98,6%-a szárazföld, 1,4%-a pedig vízfelület.
Éghajlat
Kerületei
Bécs 23 kerületre oszlik, amelyekről bővebben az alábbi külön szócikkekben lehet olvasni:
Története
Kezdetek Bécs természetes utak csomópontjában alakult ki. A rómaiak előtti időben Vianomina néven volt ismert, a római korban Vindobona néven légiós tábort alapították itt. A Duna menti Pannonia-limes, valamint a Borostyánút csatlakozási pontjaként hadászati jelentősége mellett politikai, közlekedési, kereskedelmi jelentősége révén folyamatosan lakott polgári településsé fejlődött. Középkor I István király idején a magyarok egy kis időre elfoglalták.
A 12. században a Babenberg hercegek székhelyükké tették. II. Jasomirgott Henrik 1114-ben tette le a Szent István-székesegyház (Stephansdom) alapkövét, 1160-ban pedig megépíttette az első hercegi palotát. Városi kiváltságokat 1221-ben nyert, 1237-ben szabad német birodalmi várossá emelték. IV. Rudolf herceg 1365-ben alapította meg a bécsi egyetemet. 1480-ban Bécs püspöki székhely lett. 1485-ben Mátyás király foglalta el, az ő haláláig (1490) a magyar király székhelye volt,1485. június 1. | Mátyás király elfoglalja Bécs városát, Rubicon
I. Ferdinánd a német császárok székhelyévé tette.
Újkor Bécs 1529. évi ostroma szeptember 27-től október 16-ig tartott. A főváros ekkor szenvedte el az első török ostromot, amely császári győzelemmel végződött. A védőket Wilhelm von Roggendorf és Niklas Salm irányította. Salm a harc közben megsebesült, és az ostromot követően meghalt.
A város csak a 16. századtól kezdett rohamos fejlődésbe, amikortól a Habsburgok lakhelyükké választották.
1683-ban Kara Musztafa vezérlete alatt a törökök másodszor is ostrom alá fogták; Ernst Rüdiger von Starhemberg és 7000 polgárral addig tartotta magát a városban, amíg Lotaringiai Károly herceg és Sobieski János lengyel király meg nem érkeztek seregeikkel Bécs segítségére.
A kahlenbergi csatában elszenvedett súlyos vereség után a török elvonult város alól. A bécsi Udvari Haditanács a következő másfél évtizedben Magyarország visszahódítását irányította.
1704-ben épültek a még a 19. század végén is fennállt külvárosi sáncok, melyeket a kurucok támadásai miatt emeltek. A török fenyegetések elmúltával ragyogó barokk korszakát élte a város egészen az 1770-es évekig. Legendás kulturális központtá vált.
19. század Bécs a történelemben sokszor játszott fontos szerepet azzal, hogy békekötéseknek, szerződéseknek, kongresszusoknak adott helyet.
1809-ben Napóleon győztes francia csapatai vették be Bécset, itt írták alá a schönbrunni békeszerződést is. A legjelentősebb nemzetközi konferencia minden bizonnyal az 1814–15-ös bécsi kongresszus volt, ahol Európa újrafelosztására került sor.
1848. október 6-án forradalom tört ki, és Windisch-Grätz tábornok ostrommal vette be a várost.
A „manufaktúrák időszaka” után, az 1840-es évektől Bécs újabb, addigi legnagyobb fejlődése indult meg. 1858-ban kezdték a glacis lerombolását és a Ringstrasse kiépítését. 1866-ban a poroszok fenyegették Bécset. Ugyanebben az évben Bécs megszűnt a Német Szövetség fővárosa lenni. 1873-ban tartották a bécsi világkiállítást; végül 1890-ben olvasztottak be Bécsbe 51 közeli falut és helységet.
20. század A 20. század elejére a lakossága már meghaladta a kétmillió főt.
Az 1920-as évektől erősödő ausztrofasizmust támogató és azt ellenző csoportok között 1934 februárjában Bécsben (és több iparvárosban) súlyos harcok törtek ki, melyeket az állami hadsereg vert le. 1934 júliusában osztrák nemzetiszocialisták, a Német Birodalom támogatásával puccsot kíséreltek meg, melynek során hivatalában meggyilkolták Dollfuß kancellárt. 1938. március 13-án bekövetkezett az Anschluss, Ausztriát német csapatok szállták meg, a Bécsbe bevonuló Hitlert ünneplő tömegek fogadták. Az országot Ostmark néven besorolták a Német Birodalom tartományai közé.
A második világháborúban a Vörös Hadsereg (Magyarország területének elfoglalása után) 1945. április 12–13-án rövid ostrommal elfoglalta Bécset. A győztes hatalmak a fővárost négy megszállási zónára osztották, a belvárost közös katonai járőrök ellenőrizték. Bécsben összpárti ideiglenes kormány alakult, amely kimondta Ausztria függetlenségét és kikiáltotta a Második Köztársaságot. Még abban az évben a Schwarzenberg téren felépült a ma is látható szovjet hősi emlékmű. A rossz gazdasági helyzet miatt az Osztrák Kommunista Párt támogatásával 1950 őszén általános sztrájk tört ki Bécsben és Linzben, ezt a szocialista pártot támogató szakszervezetek erőszakkal leverték. 1955. május 15-én a Belvedere kastélyban írták alá és hirdették ki az osztrák államszerződést, amelyben Ausztria örökös semlegességre kötelezte magát, a szovjet csapatok pedig elhagyták Ausztriát. 21. század 2013-ban népszavazáson a lakosság 72%-a utasította el a 2028. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére vonatkozó pályázat elkészítését. A fejlesztésre fordítandó költségeket inkább az élhetőbb város kialakítására kívánják fordítani.
Népesség
Az osztrák tartományok közül a legnépesebbnek számító Bécs lakossága , elővárosokkal együtt (2017).
Az első világháború elején Bécsnek mintegy 2,1 millió lakosa volt. 1910 és 1918 között, Bécs volt az ötödik legnagyobb város a világon, mielőtt Berlin megelőzte. Az első világháború után a lakosság mintegy 300 ezer emberrel csökkent, sok köztisztviselő és más nemzetiségűek visszatértek a származási országukba. Az évek során, mint a többnemzetiségű állam fővárosa, tartós nyomot hagyott Bécsen. Abban az időben a város különböző eredetű, kultúrájú és vallású emberek "olvasztótégelye" volt. A következő évtizedekben a lakosság tovább csökkent, majd a 90-es évektől újra emelkedésnek indult és bevándorló várossá vált. Az előrejelzések szerint 2020-ig a lakosság száma elérheti a 2 millió főt.
2006-ban a legtöbb külföldi Fünfhaus kerületben élt (31,8%), majd Leopoldstadt (27,5%), Margareten (26,4%), Brigittenau (26,2%) és Ottakring (25,8%) következett.
2007-ben a város lakosaiból volt külföldi származású, közülük külföldön született külföldi állampolgár, Ausztriában született külföldi állampolgár, valamint külföldön született osztrák állampolgár. Az összes külföldi származású közül európai, ázsiai, afrikai, amerikai, valamint 941 fő óceániai származású.
2012-ben a bécsi lakosság 22,3%-a nem volt osztrák állampolgár. Osztrák állampolgárság nélküli 386 ezer lakosnak a 9%-a Németországból, 27,2%-a az EU többi tagországából, 31%-a a volt Jugoszlávia utódállamaiból és 11,5% Törökországból származott. Különösen az EU országaiból származó bevándorlók száma növekedett, míg a volt Jugoszlávia lakosságának száma 2002 óta csaknem állandó.
2016-ban 1 840 226 ember élt Bécsben, közülük 504 197 fő (27,4%) külföldi (azaz nem osztrák) állampolgár. A legnagyobb bevándorló csoportok a szerb 99 082 fő (5,4%), a török 76 363 fő (4,1%), a német 55 361 fő (3%), a lengyel 51 639 fő (2,8%) és a bosnyák 40 387 fő (2,2%). A nem európai származású emberek közül a legnagyobb bevándorló csoportok az ázsiaiak 101 512 fő (5,5%), afrikaiak 27 657 fő (1,5%), amerikaiak 14 666 fő (0,8%) és 1 008 fő (0,05%) eredetileg Ausztráliából vagy Óceániából származik.
ENSZ Habitat tanulmányának alapján Bécs 2010 és 2025 között 4,65%-os népességnövekedéssel Európa leggyorsabban növekvő városi területe lehet.
Népességváltozás
Nemzetiségek
+Bécs lakossága állampolgárság és származás szerint (2023-ban)Kende Ágnes - „Deutsch ist Pflicht, Habibi” (qubit.hu, 2025.06.03.)Származási országÁllampolgárság (számban)Eredet (számban)Eredet (százalékban)1,303,2311,102,57155.676,652100 1995.0645,89575 9073.8357,25769,2653.4944 46955,1512.7841,67147,7432.4140 92042 4502.1421 76040 2562.0333,86135 7801.8127,52432 4251.6426 86931,4891.59Egyéb261 988348 86117.62Összesen1,982,0971,982,097100
Vallás
A bécsi vallási közösségek százalékos aránya a Statisztikai Hivatal 1951–2021 közötti népszámlálásai alapján: