A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé, ; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik. A globális felmelegedés miatt olvadásnak indult jégmezők miatt (a Halong-gleccser 17%-a elolvadt) a folyó egyes szakaszait kiszáradás veszélyezteti.
Cholnoky Jenő magyar földrajztudós a 19. század legvégén két évet töltött a Sárga-folyó és a tanulmányozásával.
Leírása A Kínai-alföldön (华北平原, Huábĕi píngyuán, Huapej pingjüan) átfolyva a -tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a vízhozamának. A viszonylag kiszámítható vel szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre tovább kell magasítani.
Története A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államok, melyeket részben talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A kínai feljegyzések szerint i. e. 602-től a 20. század végéig a Sárga-folyón 1573 alkalommal történt jelentős gátszakadás, és ezek nyomán 26-szor a folyó medre is áthelyeződött. Az idők során a legészakibb torkolata a mai -tenger északi partján volt, a legdélibb pedig onnan 800 kilométerre, ott, ahol ma a -folyó ömlik a Kelet-kínai-tengerbe. Az 1887-es áradásnak és közötti, az 1931-es áradásnak és közötti áldozata volt.http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007] A második kínai–japán háború részeként a vezette nacionalista csapatok 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő a folyó áradását, aminek az áldozatai számát és közé teszik.Diana Lary: The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster, in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.
A folyót csak 1947-ben vezették vissza – egyébként 1851 óta létező – mai medrébe, ahonnan több nagyváros, így és vízellátását is biztosítani lehet csatornákon keresztül.
A Sárga-folyó mellékfolyói Fehér-folyó (白河) Fekete-folyó (黑河) Huang-folyó (湟水) -folyó (祖厉河) -folyó (清水河) -folyó (大黑河) -folyó (窟野河) -folyó (无定河) Fen-folyó (汾河) -folyó (渭河) Luo-folyó (洛河) -folyó (沁河) -folyó (大汶河)
A folyó különböző pontjai
Jegyzetek
Források
További információk Tibet kiolvad és sivataggá válik – YouTube-videó Sárga-folyó, információ Illustrations of Guarding the Yellow River
Kategória:Kína folyói