Ez a cikk összefoglalja a szabad szoftver időrendi fejlődését a jelenség megjelenése óta.
1983 előtt Olyan programozóközösségek, melyeket a mai szabad szoftver közösséghez lehet hasonlítani, már hosszú ideje léteztek a szabad szoftver mozgalom előtt is és a „szabad szoftver” terminus is létezett. Richard Stallman szerint, a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) a szoftvermegosztó közösség már sok-sok éve létezett, mikor ő 1971-ben bekapcsolódott a munkába.
További példák lehetnek az olyan nagyobb felhasználói csoportok, mint az IBM 701-é, melyet SHARE-nek neveztek, vagy a Digital Equipment Corporation-é (DEC), ahol DECUS volt a felhasználói csoport neve.
A szoftvert többnyire egyetemi tanárok és vállalati kutatók állították elő, egymással együttműködve és önmagában nem tekintették árucikknek. Az olyan operációs rendszereket, mint például az Unix korai változatai, a felhasználói közösség széleskörűen terjesztette és karbantartotta.
A forráskódot, vagyis a szoftver emberek által olvasható változatát, a szoftverrel együtt terjesztették, mivel a felhasználók gyakran maguk is változtattak a kódon, azért, hogy kijavítsanak apróbb hibákat, vagy újabb működéseket (funkciókat) vezessenek be.
Ebben a korszakban tehát a szoftver főként szabad szoftver volt, nem azért, mert erre bármilyen közös erőfeszítést tettek volna, sokkal inkább azon egyszerű oknál fogva, hogy a felhasználói közösség fejlesztette.
Az UNIX korai változatait ingyen terjesztették ugyan, de mivel ezekhez a változatokhoz még nem mellékeltek engedélyt arra, hogy továbbterjesszék őket vagy a módosított változataikat, nem tekinthetőek szabad szoftvernek.
Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején a vállalatok rutinszerűen kezdték korlátozni a programozók szabadságjogait a copyright segítségével. Erre néha azért került sor, mert a cégek ekkorra már profitot termeltek a kereskedelmi szoftverekkel.
Bill Gates már 1976-ban előrejelezte a korszakváltást, amikor megírta az azóta híressé vált Open Letter to Hobbyists című írását, amelyben arról próbálja meggyőzni az olvasót, hogy az a folyamat, melyet a hackerek „megosztásnak” neveznek valójában „lopás”.
1983 előtt is írtak már néhány szabad szoftvert, de ezek közül csak a TeX és a SPICE nevekre hallgató programokat használták még ezután hosszú ideig.
A GNU és az FSF kezdetei (1983-1990)
1983-ban, Richard Stallman útnak indította a GNU Projekt-et, azzal a céllal, hogy egy olyan komplett operációs rendszert fejlesszen ki, amelynek forráskódja és annak felhasználása mindenféle jogi megkötéstől mentesül.
Az a bizonyos tény, amely ezt motiválta, úgy mondják, többek között egy olyan eset volt, amikor egy nyomtató nem akart működni, és a felhasználók nem tudták megoldani ezt a problémát, abból a prózai okból, hogy nem férhettek hozzá egy program forráskódjához (jogi okokból).
A GNU projekt és a GNU kiáltvány (manifesto) kialakulásához a végső lökést azonban egy nézeteltérés adta amely Stallman (RMS) és a Symbolics, Inc. között alakult ki azzal kapcsolatban, hogy RMS milyen mértékben férhet hozzá azokhoz a változtatásokhoz, amelyeket a Symbolics cég végzett egy olyan programhoz, melyet ő írt.
Nem sokkal az indulás után kiötlötte a "szabad szoftver" fogalmát és megalapította a Free Software Foundation-t (Szabad Szoftver Alapítvány) a célból, hogy elterjedhessen a fogalom és 1986 februárjában kiadta a The Free Software Definition-t (szabad szoftver definíció).
1989-ben megjelent a GNU General Public License első változata. Második változatát (2. verziója), amelyen kisebb pontosításokat végeztek, 1991-ben adták ki.
1989-ben néhány GNU fejlesztő megalapította a Cygnus Solutions nevű céget.
A GNU projekt tervezett rendszermagja – melynek később a GNU Hurd nevet adták – folyamatosan késett, de a rendszer legtöbb komponense 1991-re elkészült.
Ezek némelyikét – különösen a GNU Compiler Collection-t, sokan piacvezetőnek tekintik – joggal.
GNU+Linux (1991–) 1992-ben szabad szoftverként közkinccsé tették azt a rendszermagot, amelynek fejlesztését az előző évben Linus Torvalds indított el. Ebben ez időben a GNU projekt keretein belül minden olyan dolgot létrehoztak, vagy beintegráltak a projektbe, amely egy operációs rendszerhez szükséges – a rendszermag kivételével. A Linux rendszermag és a GNU rendszer ötvözésével 1983 óta először létrejött az első olyan komplett operációs rendszer, amely szabad szoftver volt.
A szabad BSD-k korszaka (1993–)
Közben 1993-ban véget ért a per és a FreeBSD-t és a NetBSD-t – melyek közül mindkettő a 386BSD-ből származik – szabad szoftverként közrebocsátották. Az OpenBSD a NetBSD-ből vált ki 1995-ben. Ezután még további elágazott projektek is létrejöttek.
A dotcom évei (1990-es évek vége) Az 1990-es évek közepétől az évtized végéig számos weblap-alapú vállalat jött léte, ebben az időben vált igen népszerűvé egy webkiszolgáló rendszer, amely szabad szoftver.
Ebben az időben szerezte meg az Apache HTTP Server a legtöbbet használt webkiszolgáló szoftvernek járó megtisztelő címet – ezt a címet még máig (2008) megtartotta. A webes környezetben piacvezető szabad szoftverek, a Linux, Apache, MySQL, PHP összefoglaló nevet is kaptak LAMP néven.
1998 márciusában a Netscape Communications Corporation népszerű webböngésző csomagjuk (a Netscape Communicator) forrásmagjának nagy részét közrebocsátják egy általuk írt szabad szoftver licenc (a Netscape Public License) feltételei mellett.
Ebből jött létre később a Mozilla programcsomag és a Mozilla Firefox webböngésző. A Mozilla programcsomag eredeti felhasználási szerződését később egy hármas licencre cserélték, melynek a GNU GPL is része.
1999 augusztusában a Sun Microsystems a StarOffice irodai programcsomagot szabad szoftverként közrebocsátotta a GNU General Public License szerződés feltételei mellett.
Ennek a szabad szoftvernek később az OpenOffice.org nevet adták, amely mellett továbbra is létezik a StarOffice, mint az OpenOffice.org-ra épülő kereskedelmi változat.
A dotcom-válságtól napjainkig (2001–)
A dotcom lufi kipukkanása és az olyan nyílt forráskódú szoftverekre építő cégek, mint a Google sikere a nyílt forráskód irányába terelt számos vállalatot és intézményt.
2005 szeptemberében Massachusetts állam 2 éves vizsgálat után elvetette a Microsoft zárt XML alapú dokumentumformátumát (ma Microsoft Office Open XML), és a nyílt OASIS-szabvány OpenDocument bevezetése mellett döntött, amelyet akkor még csak nyílt forráskódú programok támogattak. A piaci verseny visszaállását ezen a téren jól jelzi, hogy az USA államainak közigazgatásában közel 100%-os részesedést kivívó Microsoft kezdeti kijelentéseire rácáfolva következő Office változatában már támogatni fogja az OpenDocumentet (viszont saját formátumát, amit azóta sikerült erősen vitatott körülmények között nyílt ISO-szabványnak elfogadtatni, még nem).
2007-ben a Sun Microsystems bejelentette, hogy kiadják a Java platformot, a Java programozási nyelv és környezet referenciamegvalósítását a GNU General Public License szerződés feltételei mellett, ami egy-két kisebb komponens kivételével meg is történt.
Az Oracle, a vezető adatbázis-kezelő gyártójának kiemelt, támogatott platformja ma a Linux.
2014 júniusában a világ legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépeinek (TOP500) 97%-át Linux operációs rendszer működtette, a TOP500 összesített teljesítményének 98,2%-áért felelve.Category: Operating system Family, TOP500 – Statistics – List Statistics, TOP500.org, 2014-09-10
Szabad szoftver törvények (2000 után) Számos országban és az Európai Unióban is rámutattak arra, hogy a piaci verseny lelassult az informatikai szektorban a kereskedelmi gyártóktól való erős függés miatt, így elő kell segíteni a nyílt szabványok és nyílt forráskód használatát.Az EU által inspirálva , Horvátország nyílt forráskód használatára vonatkozó irányelve, SzSzI
2006 januárjában Venezuelában (Hugo Chávez elnöksége alatt) életbe lépett egy szabad szoftver törvény. A 3.390 számú direktíva alapján minden kormányzati szervezet számára kötelező a szabad szoftverre való áttérés kétéves periódus során.Free software liberates Venezuela , Free Software Magazine n°10, 2006-02-08
2007-ben a holland gazdasági minisztérium olyan rendeletet hozott, ami 2008 áprilisától a minisztériumok és a kormányhivatalok, 2008 decemberétől pedig a többi közhivatal átállását írja elő a nyílt dokumentumformátumok és nyílt forráskódú programok használatára.A nyílt szabványok mellett áll ki Hollandia, SG.hu, 2007. december 14.
Források
További információk Software Is for Sharing , Time Magazine, By Philip Elmer-Dewitt, Jul 30, 1984 Richard Stallman speaking about free software and the GNU project in 1986 , Sweden David A. Wheeler on the history of free software , from his "Look at the numbers!" paper The Daemon, the GNU, and the Penguin, by Peter Salus Documents about the BSD lawsuit that lead to 386BSD and then FreeBSD Open Sources: Voices from the Open Source Revolution (January 1999)
Kapcsolódó szócikkek A Linux története A Mozilla története A szoftveripar története A felszabadított szoftverek listája
Története