Csallány Gábor (Tamási, 1871. május 10. – Budapest, 1945. január 31.) magyar régész, a szentesi Koszta József Múzeum alapítója és igazgatója volt.
Életpályája
Apja Csallány Lajos vasúti ellenőr, anyja Lehner Juliána háztartásbeli, felesége Csergő Kornélia. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait a monarchia váltakozó helyszínein folytatja, nyilván, ahogyan a családfenntartó munkahelyei változtak. Budapest, Bátaszék, Zágráb, Fiume, majd újra Budapest. Érettségi után Budapesten műszaki és elektrotechnikai tanfolyamot végez 1889-ben, majd elvégzi a Magyar Nemzeti Múzeumban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett első archeológiai és numizmatikai tanfolyamot és a néprajzi tanfolyamot is.MKOF által szervezett tanfolyamok segítettek Tömörkény Istvánnak, Móra Ferencnek is eligazodni a régészeti szakterületen 1890-től mint műszaki asszisztens az Adriai Tengerhajózási Társulat Matlekovics nevű hajóján féléves tengeri utat tett meg Dél-Amerikában. Egy évtizedig (1893–1903) Szentesen a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat napidíjas műszaki telefonfelügyelője, közben (1900-1901-ben) szerkesztette a Szentes c. lapot. 1903-1926-ban a szentesi Csongrád vármegyei Közkórház gondnoka.
Munkássága bélyegkép|jobbra|200px|Kvasz Andrással és II. sz. repülőgépével bélyegkép|jobbra|200px|A pilótafülkében Hivatásszerűen 1926-tól lépett be a muzeológus szakmába, közpénzen addig nem alkalmaztak múzeumigazgatót Szentesen, holott valójában múzeumalapítónak és igazgatónak tekintették 1897 óta. Az 1895-ben létesített Szentes-kunszentmártoni kövesút mentén értékes régészeti leleteket mentett meg, s itt és a Kökényzugban értékes Árpád-kori sírokat tárt fel. A Magyar Nemzeti Múzeumból Hampel József Csallány Gábort bízta meg azzal, hogy a Nemzeti Múzeum képviseletében foglalkozzon Szentes és vidéke régészeti leleteinek megmentésével. Már 1895-től megjelentek szakmai és közéleti cikkei. 1897-ben Szentesen az általa feltárt szarmata, gepida, avar sírleletekben gazdag gyűjteményével megalapozta a Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat és Múzeum"Csongrádmegyei Történeti és Régészeti Társulat" néven is szerepel éppen Csallánytól idézett 1899-es kiadványban működését.
Csallány Gábor érdeme elsősorban, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg egy hatalmas leletegyüttest hozott létre, 1913-ban a múzeum céljára megkapott ligeti neoklasszicista épületbe beköltöztek 12 ezer régészeti, 11 ezer numizmatikai, 5 ezer néprajzi, természettudományi és képzőművészeti tárggyal és egy négyezer kötetes könyvtárral. A II. világháborúig 125 ezer darabRózsa Gábor: A szentesi Koszta József Múzeum. In: A hagyomány szolgálatában i. m. 203-211. o. muzeális tárgyat gyűjtött be munkatársaival, köztük Zalotay Elemérrel.Eredeti vezetékneve: Schupiter A Csongrád Vármegyei Múzeum alapító igazgatója 1926-1938-ban, majd 1935-1945-ben megbízott igazgatója. A múzeumot, (vagy például a Közkórházat is) előszeretettel adta át Szentes város vezetése megyei kezelésbe a kiadások miatt, így alakult ki az a helyzet, hogy akit a szentesi múzeum, később Koszta József Múzeum alapítójaként, majd igazgatójaként tisztelünk, valójában Csongrád vármegye alkalmazottja volt. Ez azonban csak formális kérdés, hiszen 1883-1950-ben Szentes volt a megyeszékhely.
Csallány Gábor a szentesi múzeumot alapította meg és teremtette meg annak hagyományait. Sok saját szülöttje nem tett annyit Szentes kulturális felemelkedésért, mint éppen a nem szentesi születésű, de Szentesen élő és alkotó régész és múzeumalapító. Annyira szerelmese volt Csallány a régészetnek, hogy egyik fiából Csallány Dezsőből is jeles régész lett, holott édesapja eredetileg jogásznak taníttatta.
Budapesten érte a halál, de Szentesen, a Kálvária temetőbenCsallány Gábor sírja a Kálvária temetőben: Első keresztút bal oldal-1-80; lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 30. o. helyezték örök nyugalomra.
Szakmai írásaiból Az őskor régészeti szempontból és különösebb tekintettel Szentes és környékére (1899)Szentes, Csongrádmegyei Történeti és Régészeti Társulat. 33 o. Attila székhelye és sirja Szentes határában – Dónáton : történeti följegyzések és ásatásai nyomán (1900)Szentes, Vajda Bálint, 1900. 58 o. Az ember származása és őshitvilága (1926)Szentes, Szentesi Újságüzem. 44. o. (Ser. Haladás ; 3.) Avarkori és IX-XIII. századi magyar leletek a szentesi múzeumban (1934)Szeged, Városi Nyomda, 1934. 32 o. ill. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár ; 9.) Geschichtsdarstellungen auf Gefässen der Theisskultur (1939)Berlin, Walter de Gruyter. Klny. Germania 2 o. 1 t. ill.
Társasági tagság Dugonics Társaság (1919–) Magyar Királyi Hadtörténeti Múzeum munkatárs (1923–) Szegedi Alföldkutató Bizottság (1928–) Nemzeti Egységpárt választmányi tagja (1938–) Magyar Élet Pártja közszervezet (1939–)
Emlékezete bélyegkép|250px|jobbra|Csallány Gábor régész, múzeumigazgató emléktáblája Csallány Gábor tiszteletére megalakult a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör 1970Labádi Lajos: A múzeumalapító. Hatvan éve hunyt el Csallány Gábor. = Szentesi Élet, 2005. február 4. ; A baráti kör elnökségének egyik tagja volt 1970-1977 közt Gilicze László református lelkész.-ben, ezen baráti kör a múzeumalapító igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából, 1971 májusában emléktáblát helyezett el a Koszta József Múzeum épület nyugati rizalitjának falán.*Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, kiad. a Csongrád Megyei Önkormányzat, 2000. 757, Csallány emléktábláról ld. 667. o.Csallány Gábor emléktáblája a Koszta József Múzeum ligeti épületén - Lantos Imre: Szentes kincsei A szentesi Széchenyi-liget Kurca-parti sétánya Csallány Gábor nevét viseliA Csallány Gábor part a Google térképén Csallány Gábor portréfestménye (olaj) a múzeumban található, Tokácsli Lajos szentesi festő alkotása Csallány Gábor sírja Szentesen, a Kálvária temetőben. A hamvakat a múzeumalapító nevét viselő Múzeumbaráti Kör első ténykedéseként hozatta haza Budapestről.
Jegyzetek
Források Dankó Imre: Múzeumbarári körök szerte az országban. = Honismeret, 25. évf. 1997/1. sz. 18-22. o. Csallányt ld. 20. o. A hagyomány szolgálatában : Történeti ismertető Szeged és Csongrád megye múzeumairól/ szerk. Lengyel András. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2002. Koszta József múzeumról Rózsa Gábor ld. 203-211. o.; uo. Csallány Gábor élete és munkássága Bodrits Istvántól ld. 229-230. o. Szalontai Csaba: Attila-film, Attila-út, Attila-kifli. Attila-kultusz Szentesen a korabeli sajtó alapján. Szeged, 2003. In: MFMÉ – StudArch 9 (2003) 437–448. Csallány Gábor a múzeumi íróasztalánál - üvegnegatív, Koszta József Múzeum (l. sz. 4870) - e-Könyvtár Szentes
Kategória:Magyar régészek Kategória:Tamásiak Kategória:Szentesiek Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek