Az MV vagyis motoros vontató, más néven MIB kuli, vagy egyszerűen csak kuli a Magyarországon valaha sorozatban gyártott legkisebb méretű (kisvasúti) motormozdony.
A gyártó A vontatót az Építési Minisztérium Építőanyagipari Gépjavító Vállalat készítette a kisebb vontatási igényű iparvasutak számára. A járművet az 1950-es évek végén fejlesztették ki, és az 1958-as Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Az első gyári leírások, amik még kevés üzemi tapasztalatról írnak, 1959-ből származnak. A ma üzemben álló járművek többsége az 1960-as évekből származik. A mozdony szerkezetén megfigyelhető a lehető maximális leegyszerűsítettség (és mert a gyártó alapvetően nem vasúti járművekkel foglalkozott) a vasúti járművek szerkezeti felépítettségétől való alapvető eltérés. Ilyen például a gömbcsuklós tengely, a hang- és fényjelzés hiánya. A vontató ennek ellenére bevált, és 2010-ig több példány közlekedett a hazai keskeny nyomközű iparvasutakon.
bélyegkép|250px|jobbra|Riksát húzó kuli Kalkuttában bélyegkép|250px|jobbra|Kuli a Békési Téglagyárban bélyegkép|250px|jobbra|A Kemencei Erdei Múzeumvasút Szentesi Téglagyárból származó átalakított burkolatú motoros vontatója bélyegkép|250px|jobbra|A mozdony mechanikus erőátviteli rendszere bélyegkép|250px|jobbra|Motoros vontatóhoz tartozó gyári új tengelypár, felújított tengelykapcsoló, fogaskerekek és kézi forgattyú
A név A típus gyári kódjele MV, azaz motoros vontató, ennek ellenére a legtöbb gyárban egyszerűen kulinak, vagy MIB kulinak nevezték. A név jól tükrözi a mozdony jellegét. A gyártók egy üzembiztos járművet akartak előállítani, ami egyszerű, igénytelen, és jól megállja helyét a mostoha ipari körülmények között is. Érthető tehát, hogy miért hasonlították az indiai riksákat húzó személyhez.
A vontató szerkezeti felépítése A motor A mozdony dízel- és benzinmotoros változatban egyaránt létezett, ma már csak dízel motorral szerelt járművek maradtak fent. A két motortípus a Prés- és Kovácsoltárugyár egy hengeres, 8 LE teljesítményű (eredetileg stabil) motorjának a benzines, illetve dízeles változatai. A dízeles változat jelölése: MIB DIESEL. A motor 4 ütemű, egyhengeres, közvetlen befecskendezésű, dugattyúkamrás, fekvő elrendezésű Diesel-motor, párologtató hűtéssel. A motor indítása kéziforgattyúval (kurbli) történik.
+ A motor főbb adatai Hengerek száma: 1 Hengerfurat átmérő 115 mm Lökethossz 140 mm Lökettérfogat: 1460 cm³ Kompresszióviszony: 1:14 Fordulatszám: 890 1/perc Teljesítmény: 8 LE Maximális nyomaték: 7,3 mkg A normális, tényleges teljesítményhez tartozó nyomaték: 7,1 mkg Literteljesítmény: 5,5 LE/liter Üzemanyagfogyasztás: 195 g/LEh Kenőolajfogyasztás: 3 g/LEh Hűtővízfogyasztás: 0,7 l/LEh Előbefecskendezési szög: 28° Befecskendezési nyomás: 120–130 kg/cm²
Erőátviteli rendszer Az erőátviteli rendszer teljes egészében mechanikus. A teljesen zárt hajtóműszekrényen elhelyezett MIB-DIESEL rendszerű meghajtómotor forgatónyomatékát homlokfogaskerék-rendszer közvetítésével viszi a futóművekre. A motor forgattyútengelye dörzsbetétes irányváltón át hajtja a kétfokozatú, fogaskerekes sebességváltót. Az irányváltó beállítása szerint a sebességváltó előre vagy hátra kapja a meghajtást. A két fokozatú sebességváltó a kerékpárokat többszörös homlokkerék-áttétel után hajtja meg. A sebességváltó eredetileg kézikerékkel, az irányváltó pedig karral volt kezelhető. Ma már majdnem az összes darabot átépítették. Ezeknél már az irányváltó és a sebességváltó egyaránt karral kezelhető. A hajtómű háza egyben a jármű főkereteként is szolgál.
+ Elérhető sebesség illetve vonóerő az egyes fokozatokban Fokozat Sebesség (km/h) Vonóerő (kg) 1 6 250 2 9 (nem ismert)
Tengelyek A jármű tengelyei oldalanként 1-1 egysoros mélyhornyú golyóscsapággyal vannak rögzítve. A tengelyekre az acélöntésű kerekeket ékeléssel rögzítették. A vontató rugózás nélkül támaszkodik rájuk. Az egyenlő kerékterhelés érdekében, illetve a rossz minőségű, fekszinthibás pályán való biztonságos haladás biztosítására a hátsó tengely gömbcsuklós kivitelű. Ezzel biztosított a kerekek állandó felfekvése.
A motoros vontató nyomtávolsága 500-tól 760 mm-es nyomtávolságig házilag állítható.
Fék A kézifék külsőpofás dobfék. A hátsó tengelyre szerelt fékdobra kívülről ható fékpofákat rudazat működteti, amit a vezetőállásról emeltyű segítségével lehet működtetni.
A főkeret A jármű egyszerűségét legjobban a főkeret jellemzi, ami nem más mint a jármű hajtóműve. Ezen a hajtóművön található a motor, a vezetőállás, meghosszabbított tengelyein pedig a kerekek.
A főkeret szekrénytartós, hegesztett kivitelű.
Motorház, vezetőállás A felépítményt és a motort lekerekített sarkú, tetszetősen kiképzett lemezburkolat védi a külső behatások (por, víz) ellen. Nagyjavítás esetén az egész burkolat néhány csavar megoldása után eltávolítható. A motor üzem közbeni ellenőrzése, vagy beállítása céljából a burkolat eleje felnyitható. A főkeretként szolgáló hajtómű mellső és hátsó részére ütköző van szerelve. Az össze- és szétkapcsolás vonócsapszegek segítségével végezhető el.
A vezetőállás olyan kialakítású, hogy abból a vezető előre és hátra is, testhelyzetének változtatása nélkül figyelheti a pályát, illetve a vontatott szerelvényt. A lemezből készült vezetőülésből a mozdony kezelőszervei (az irányváltó, a sebességváltó, a töltésszabályzó és a kézifék) kényelmesen elérhetők.
Leggyakoribb átépítések bélyegkép|jobbra|250px|A Hortobágyi Kisvasút Slavia motoros kulija házilag gyártott vezetőfülkével A mozdonyok közül szinte mindegyik példány kerekes sebességváltóját átalakították a karral kezelhető változatra. Egyes példányok motorját 2 hengeres Slavia motorra cserélték ki. Ilyen kuli található Kemencén, és a Hortobágyi Kisvasúton is. A téglagyárakban több vontató burkolatát átalakították, illetve végleg eltávolították. bélyegkép|jobbra|250px|Kuli és szerelvénye a Békési Téglagyárban, 2005 A tiszafüredi téglagyár négy MV típusú mozdonyát BL-12 motorral szerelték fel, lehajtásuk fogaskerék helyett lánccal, illetve ékszíjjal történik.
A járművek alkalmazása A vontatót keskeny nyomtávolságú iparvasutakon alkalmazták. Ilyen üzemek a téglagyárak, nyíltszíni bányák, mezőgazdasági üzemek, nagyobb építkezések stb.
Leginkább a téglagyárakban terjedtek el, a 2000-es évek közepéig üzemelő darabok főleg ilyen helyeken közlekedtek.
Napjainkban Mára egyetlen MIB kulit sem használnak téglagyárakban. A Kemencei Erdei Múzeumvasúton, illetve magán gyűjteményekben több példány is található a típusból. A békéscsabai Alföldi Kerti Gazdasági Vasutak kötelékében 7 ilyen jármű is megtalálható.
Források É. M. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Gépalkatrészjegyzék, Száma 35-50-01, Motoros Vontató, Géptipus MV Használati Utasítás a MIB-Diesel jelű stabil motorhoz, PréKo, Prés- és Kovácsoltárugyár, Budapest KBK füzetek VIII. 1996/4, 1996. június 22. (Kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület) KBK füzetek 11. évfolyam, 58. szám 2004/2, 2004. május 11. (Kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület) www.kisvasut.hu
Lásd még Téglagyári vasút SD–9 Alföldi Kerti Gazdasági Vasutak
További információk
Kuli leírása a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület oldalán A Kemencei Erdei Múzeumvasút honlapja
Kategória:Magyar keskeny nyomtávú mozdonyok