A disztópia az utópiának a negatív ellentéte, egy elnyomó, emberi jogokat nélkülöző, borús és negatív társadalom vagy világ víziója, ahol az életkörülmények nyomorúságosak, kiszámíthatatlanok és ahonnan lehetetlen kiszabadulni, amelynek vezetői teljes hatalmat gyakorolnak a polgárok felett, akik már nem élhetik szabad akaratukat. A disztópia, mint műfaj gyakran arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet a politika, a környezet, a gazdaság, a technológia stb. valós problémáira.Deery J. Dystopias // Encyclopedia of Literature and Science / Pamela Gossin. — Greenwood Press, 2002. — P. 115—116. — 575 p. — .

Egyéb nevei: negatív utópia, antiutópia, ellenutópia. bélyegkép|250x250px|A kínai Kowloon Walled City sok modern disztópikus műnek volt az inspirációja Etimológia A görög δυσ- (disz) prefixum (jelentése ’beteg’, ’rossz’ vagy ’abnormális’) és a ’hely’ jelentésű τόπος (toposz) szó összetételéből.

Jellemzői Egy disztópikus társadalom jellemzői

A vezetők a propagandát a társadalom irányítására használják Az információ, a független gondolkodás és a szabadság korlátozott vagy cenzúrázott A polgárok állandó megfigyelés alatt állnak A polgárok félnek a külvilágtól Az emberek egy embertelen (dehumanizált) világban élnek A társadalom polgárai egy alakot vagy eszmét istenítenek A természeti világot száműzik A polgárok egységes elvárásokhoz igazodnak Az individualitás és az ellenvélemény rossz

A disztópia általában a jövőben játszódó narratíva, amelyben egy ijesztő vagy nemkívánatos társadalmi rend jelenik meg. A disztópikus történetek szerzői gyakran a jelen aggasztó társadalmi fejleményeire kívánják felhívni a figyelmet és azok következményeire akarnak figyelmeztetni, a jövő pesszimista képének felhasználásával.S. Meyer: Die anti-utopische Tradition: eine ideen- und problemgeschichtliche Darstellung. Frankfurt am Main 2001, , S. 15

Előfordulása Disztópikus társadalom számos művészi alkotásban megjelenik, ezek többsége a jövőben játszódik. A különböző irodalmi művekben vagy filmalkotásokban az ilyen társadalmakat általában elembertelenedés, atomháború, elnyomó, totalitárius rendszerek uralma, természeti vagy társadalmi katasztrófa jellemzi, amely a társadalom drámai hanyatlásához vezet. Gyakran ínség, szegénység, elnyomás, erőszak, járványok, szennyeződések lépnek fel. Az ábrázolásmód gyakran ironikus vagy szatirikus. Gyakori motívum, hogy a látszólag rendezett, boldog társadalomban élő főszereplő fokozatosan ismeri fel a rendszer elnyomó, az egyéniséget, önállóságot nem tűrő jellegét (pl. a Szép új világ vagy az 1984 hőse). A disztópiát bemutató alkotások gyakran valós világproblémákra hívják fel a figyelmet, legyen az társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, vallási, pszichológiai, etikai, tudományos vagy technológiai jellegű. Néhány szerző a fogalmat olyan, a valóságban létező társadalmi formákra is alkalmazza, jellemzően totalitárius államokra, ahol úgy érzik, a társadalom szétesőben van és az összeomlás felé közeledik.

Irodalom Néhány a legismertebb disztópikus irodalmi alkotások közül: bélyegkép|Jonathan Swift: Gulliver a törpék országában, illusztráció

Filmművészet

Jegyzetek

Források További információk Disztópia a 21. században, galaktika.hu

Kategória:Filozófiai fogalmak Kategória:Sci-fi témák