Ionel Teodoreanu (Jászvásár, 1897. január 6. – Bukarest, 1954) két világháború közötti román regényíró és ügyvéd; leginkább a gyermek- és kamaszkort felidéző regényeiről ismert.
Élete Szülei Osvald Teodoreanu ügyvéd és Sofia Muzicescu Teodoreanu zongoratanárnő voltak. Az egyik nagyszülő szintén ügyvéd, a másik a konzervatórium igazgatója volt. Egyik testvére, Alexandru O. Teodoreanu íróként lett híres, a másik a francia fronton halt meg 1918-ban.
A középiskolát szülővárosában végezte 1916-ban. 1918 vége felé ismert meg jövendő feleségét, Maria Ștefana Lupașcut (aki utóbb Ștefana Velisar Teodoreanu néven vált íróvá). A megismerkedésre az óvóhely zavaros körülményei között került sor. A két fiatalt közös szenvedélyük, az irodalom, illetve írói hajlamuk hozta össze. 1920-ban házasságot kötöttek, miután Ionel Teodoreanu másfél év alatt letette a hároméves jogi egyetem összes vizsgáját. Egy évvel később ikerfiaik születtek.
Írói munkássága 1919-ben az Însemnări literare című lapban jelent meg első műve, a Jucării pentru Lily (Játékok Lily számára). Első kiadott könyve az Ulița copilăriei (A gyermekkor utcája) című novelláskötet volt 1923-ban. A Garabet Ibrăileanu által vezetett Viața Românească köreihez tartozott.
Körülbelül 20 prózai kötetet írt, de a legnagyobb sikert a háromkötetes La Medeleni című regénnyel érte el (1925 – 1927). (A cím helységnevet jelöl, magyarul Vidéki vakációk címmel jelent meg). A kritika főleg a gyermekkor és kamaszkor felidézésének üdeségét hangsúlyozta, George Călinescu azonban az Istoria literaturii române de la origini și până în prezent (A román irodalom története a kezdetektől napjainkig) című művében csúfot úzött belőle, "Metaforácska" névvel illette és ironikus megjegyzéseket tett a bonyolult, kissé barokkos stílusára. Călinescu ennek a stílusnak a jellemzésére még a "medelenizálni" igét is megalkotta. A könyv három része tartalmaz néhány mozzanatot az író saját életéből is, de leginkább a finom lélekelemzés dominál benne, illetve néhány emlékezetes lányalakot (Olguța, Monica) jelenít meg. Călinescu véleményével szemben az utókor élettel teli műnek tartja a regényt, amely az olvasót a kamaszkor költészetével bűvöli el.
Liviu Rebreanu arra a kérdésre, hogy kit tart figyelemre méltónak a két világháború közötti írónemzedékből, az elsők között Ionel Teodoreanut jelölte meg, akinek üdvözletemet küldöm és köszönetet mindazokért az oldalakért, amelyeket írt, amelyeket annál is inkább nagy élvezettel olvastam, mert én soha nem tudtam volna megírniFelix Aderca, Mărturia unei generatii (Egy nemzedék tanúsága), Editura Ciornei, București 1929
Kiadott regényei La Medeleni, 1924 Bal mascat (Álarcosbál), 1929 Fata din Zlataust (A zlatausti lány), 1931 Golia Turnul Milenei (Milena tornya) Crăciunul de la Silvestri (Karácsony Silvestriben), 1934 Lorelei, 1934 Arca lui Noe (Né bárkája), 1936 Secretul Anei Florentin (Ana Florentin titka), 1937 Fundacul Varlamului, 1938 Prăvale Baba, 1939 Ce-a vazut Ilie Pânișoară (Mit látott Ilie Pânișoară), 1940 Tudor Ceaur Alcaz, I.-IV. kötet, 1940-1943 Hai-Diridam, 1945 La porțile nopții (Az éjszaka kapuinál), 1946 Zdrulă si Puhă, 1948
Magyarul
Ködös határ; ford., utószó Gáldi László; Európa, Bp., 1966 Utak. Regény; ford. Gáldi László; Európa, Bp., 1968 Gyermekkorom utcája elbeszélések; ford. Tamás Mária, bev. Demostene Botez; Ifjúsági, Bukarest, 1969 (Napsugár könyvek) Szélvészben; ford. Gáldi László; Európa, Bp., 1970 Vidéki vakációk. Regény; ford. Papp Ferenc, utószó Lőrinczi László; Kriterion, Bukarest, 1983-1985 (Román írók) 1. Felhőtlen nyár; 1983 2. A szerelem nyara; 1984 3. Szelek sodrában; 1985
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk Nicolae Ciobanu, Ionel Teodoreanu, viața și opera (Ionel Teodoreanu élete és műve), Editura Minerva, București, 1970
Kategória:Román írók Kategória:Moldovaiak Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Jászvásáriak Kategória:A Bellu temetőben eltemetett személyek