Kuala Lumpur Malajzia fővárosa és egyben legnépesebb városa is. Itt található az ország kereskedelmi és gazdasági központja. A város egyike a három maláj szövetségi területnek.
Egyik legfőbb turisztikai látványossága a Petronas-ikertorony.
Történelem bélyegkép|balra|230px|Kuala Lumpur utcái a II. világháború alatt A város története az 1850-es években kezdődött, amikor Klang maláj főnök ónbányákat nyitott a területen. A várost ezután árvizek, tüzek, járványok és a Selangor polgárháború sújtotta. Végül 1880-ban Selangor állam adminisztrációját Kuala Lumpurba telepítették át Klangból. 1881-ben egy tűzvész elpusztította a város faházait. Frank Swettenham, Selangor brit kormányzója úgy rendelkezett, hogy a házakat téglából építsék újjá.
1896-ban Kuala Lumpurt az újonnan alapított Maláj Államszövetség fővárosává választották. A város különböző etnikumai Kuala Lumpur különböző negyedeiben telepedtek le. A kínaiak a Market Square kereskedelmi központtól délre és keletre, a malájok északon a Java Street körül. A brit adminisztráció központja a folyótól nyugatra, Padangban volt. Kuala Lumpur a két világháborúban a gumi- és ónkivitel központja volt.
1957-től a független Maláj Államszövetség fővárosa. 1972-ben a várost szövetségi területté nyilvánították.
Földrajz Kuala Lumpur 35 km-re fekszik a tengertől. Két kis folyó folyik át rajta: a Gombak és Klang.
Éghajlat Éghajlata trópusi, magas páratartalommal és meleggel az év minden napján. Az esőzések intenzívebbek novembertől januárig, illetve április-május tájékán. Jellemzőek a helyi esők. Az éghajlat egyik jellemzője a magas páratartalom. Az átlagos hőmérséklet 30 °C, de a 20 °C már hidegnek számít.
Kuala Lumpur centrumát évente többször elöntötte a hirtelen megáradó Klang folyó. Ilyenkor a közlekedés leállt a centrumban, kocsik rekedtek bent az elöntött mélygarázsokban. Szorosan beépült a belvárosi folyópart, lehetetlenné téve a meder szélesítését. Korábbi tanulmányok javasolták, hogy az árvizek megakadályozására csapolják meg az árvizet egy nagy, 11,83 m belső átmérőjű, 9 km hosszú alagúttal a belvárosi szakasz fölött. Ez lett a „Többcélú, autópálya- és árvízelvezető alagút”
Gazdaság 230px|thumb|A város toronyházai a magasból Elektronika Szabadkereskedelmi övezet Biotechnológia Automatizálás Élelmiszer-feldolgozás és vegyipar Bank- és pénzügyek Idegenforgalom
Látnivalók bélyegkép|jobbra|230px|A Petronas-ikertorony bélyegkép|jobbra|230px|Sultan Abdul Samad thumb|230px|A belváros egy része, a pálmafák között a Jamek (Dzsamek) - mecsettel A Petronas-ikertorony, amely Malajzia legmagasabb épülete Menara Kuala Lumpur: az egyik legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m) - fentről kilátás a városra Dataran Merdeka vagy angolul Merdeka Square: a függetlenség tere Sultan Abdul Samad Building Istana Negara, a malajziai király rezidenciája Lake Gardens: 92 hektáros park Kuala Lumpur-i Madárpark Stadium Merdeka: sportstadion Batu Caves: a város szélén hindu szent hely Nemzeti Mecset (Masjid Negara)
Múzeumok
Maláj Nemzeti Múzeum (Muzium Negara) Iszlám Művészeti Múzeum (Islamic Arts Museum) Textilmúzeum (Kuala Lumpur Textile Museum) Ázsiai művészetek múzeuma (Museum of Asian Arts)
Média Közlekedés Szárazföldi A városnak fejlett úthálózata van, amin azonban sok a torlódás. Ez az úthálózat a várost az ország többi részével kapcsolja össze. Egy nemrég befejezett alagút, a Smart Tunnel segítségével az autósok elkerülhetik a felszíni torlódásokat.
Légi A város nemzetközi repülőtere a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, mely Sepangban található. A repülőtérhez Kuala Lumpurból autópályán vagy gyorsvasúton lehet eljutni. Oktatás A városban két fontos egyetem található: Kuala Lumpur Egyetem Malaya Egyetem
Városkép
Jegyzetek
Források
Kuala Lumpurról információk Turizmus
További információk Útikalauz http://malajzia.lap.hu/
Kategória:Malajzia települései Kategória:Ázsiai fővárosok