A gólya (Ciconia) a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nem.
Rendjének és családjának a típusneme.
Rendszerezés A nembe az alábbi 8 élő faj tartozik:
Abdim-gólya (Ciconia abdimii) Lichtenstein, 1823 feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) Swinhoe, 1873 fehér gólya (Ciconia ciconia) (Linnaeus, 1758) ázsiai gyapjasnyakúgólya (Ciconia episcopus) Boddaert, 1783 afrikai gyapjasnyakúgólya (Ciconia microscelis) maguari gólya (Ciconia maguari) (Gmelin, 1789) fekete gólya (Ciconia nigra) (Linnaeus, 1758) sárgaszemű gólya (Ciconia stormi) (Blasius, 1896)
Kifejlődésük és a fosszilis fajok A Ciconia madárnem fosszíliái számos helyen megtalálhatóak. Az eddigi adatok szerint úgy tűnik, hogy ez a madárnem az Atlanti-óceán környékén, valószínűleg Nyugat-Európában vagy Afrikában jelent meg először. Az ázsiai lelőhelyek szegényebbek az európaiaknál. Habár megjelenésüknek a pontos idejét még nem tudjuk, annyi biztos, hogy a kora pliocénben a Ciconia-fajok már meghódították az egész északi félgömböt.
A fosszilis fajok a következők:
Ciconia louisebolesae (kora miocén; Riversleigh, Ausztrália) ?Ciconia minor (kora miocén; Rusinga sziget, Kenya) ?Ciconia sarmatica (késő miocén; Credinţa, Románia) ?Ciconia gaudryi (késő miocén/kora pliocén; Pikermi, Görögország) Ciconia sp. 1 (késő miocén/kora pliocén; Lee Creek Mine, USA) Ciconia sp. 2 (késő miocén/kora pliocén; Lee Creek Mine, USA) ?Ciconia kahli (kora pliocén; Dél-Afrika) Ciconia lucida (középső pliocén; Mongólia) Ciconia maltha (késő pliocén – késő pleisztocén; Nyugat- és Dél-USA, valamint Kuba) Ciconia stehlini (késő pliocén – kora pleisztocén; Magyarország) – meglehet, hogy valójában egy mai fajhoz tartozik Ciconia nana – (kora - középső pliocén, késő pleisztocén; Ausztrália) – korábban Xenorhynchusként ismerték Ciconia sp. (késő pleisztocén/kora holocén Las Breas de San Felipe, Kuba)MNHNCu P4599, a distal right tibiotarsus of a mid-sized species, about the size of the White Stork:
Kérdéses kövületek A késő pleisztocénből származó, a mexikói San Josecito barlangban talált orsócsont (radius) talán nem Ciconia, hanem inkább Mycteria maradvány; méretéből ítélve a madár, amelyhez ez a csont tartozott kisebb volt, mint a mai amerikai gólyák és a Ciconia-fajok. A szintén késő pleisztocén korszaki Brazíliában talált Prociconia madárnem kövületek, inkább a szóban forgó nemhez vagy a jabiruhoz tartoznak; emiatt a Prociconia valamelyiküknek a fiatal szinonimája. A Réunion egyik barlangjában talált Ciconia nembéli maradványok nem tartoznak egy bennszülött fajhoz, hanem a sziget első telepesei vitték oda, hogy táplálékul szolgáljon. A különleges, röpképtelen madarakról híres Mascarenhas-szigetcsoportnak az eddigi adatok szerint nem volt saját gólyafaja. További kutatások bebizonyították, hogy a barlangban talált csontok nem is a gólyafélékhez tartoznak, hanem a mára már kihalt réunioni íbiszhez (Threskiornis solitarius). Ez a madárfaj még ismeretlen volt a csontok felfedezésekor (Cowles, 1994).
Jegyzetek
Források ITIS szerinti rendszerbesorolása Barlow, Clive (1997): A field guide to birds of the Gambia and Senegal. Helm Identification Guides|Pica Press, Nr. Robertsbridge (East Sussex). Cowles, Graham S. (1994): A new genus, three new species and two new records of extinct Holocene birds from Réunion Island, Indian Ocean. Geobios 27(1): 87–93. Grimmett, Richard; Inskipp, Carol, Inskipp, Tim & Byers, Clive (1999): Birds of India, Pakistan, Nepal, Bangladesh, Bhutan, Sri Lanka, and the Maldives. Princeton University Press, Princeton, N.J.. Hilty, Steven L. (2003): Birds of Venezuela. Christopher Helm, London.
Fordítás
További információk ARKive: images and movies of Ciconia boyciana Ciconia videos on Internet Bird Collection: Ecological education through live white storks' nest webcam observation
3 Kategória:Madárnemek