A Román Akadémia (románul Academia Română) a legjelentősebb tudományos fórum Romániában. 1866. április 1-jén alapították Societatea Literară Română (Román Irodalmi Társaság) néven. 1867-ben már Societatea Academică Romînă (Román Akadémikus Társaság) néven említették, s majd 1879-ben nyerte el végleges nevét (Academia Română). Az Akadémia fő szerepe a román nyelv és irodalom művelése, helyesírási szabályok felállítása és pontosítása, a román nép történelmének tanulmányozása és tanítása, valamint a legfontosabb tudományos területek kutatása.Az Akadémia alapszabályzata A Román Akadémiának 181, halálukig választott tagja van.

Története

A 19. század közepére a román kulturális világ nagyobb modernizációra érett meg. A román fejedelemségek egyesítése (1859. január 24.) és a teljes reformterv, ami követte, hozzásegítette a nyugati mintára épülő Akadémia gyakorlati létrehozását. Az értelmiség észrevette, hogy politikai egység nem lehetséges kulturális egység nélkül.

Ioan Maiorescu indítványozott 1860-ban "egy olyan akadémikus társaságot, amely a nagy tudású románok tevékenységére fordítja figyelmét… a nyelv fejlesztésének, a nemzeti történelem megírásának érdeméért." Terve nem valósult meg, csak fia, Titu Maiorescu, jutott el az Akadémia megvalósításáig.Rusu, 5 old. Az alaptervet már 1860-ban kidolgozták, ami után adakozási és felkészülési periódus következett. C.A. Rosetti javaslatára a fejedelmi helytartóság 1866. április 1-jén engedélyezte a Román irodalmi társaság (Societății literare române) létrejöttét. A társaság célja a román helyesírási szabályok felállítása és egy egységes nyelvtan és szótár megszerkesztése volt. Szervezeti szabályzat meghatározta a társaság megalakítását Bukarestben és azt, hogy a tagokat a Közigazgatási és Művelődési Minisztérium nevezi ki.Predescu, 9 old.

Az alapító tagok minden román és aromán régióból képviselve voltak:

7 tag a régi királyságból: Vasile Alecsandri, Costache Negruzzi, Vasile Urechea-Alexandrescu, Ion Heliade Rădulescu, August Treboniu Laurian, C.A. Rosetti és Ion C. Massimu, akikhez csatlakoztak még 1867-ben Titu Maiorescu és Nicolae Ionescu; 3 Erdélyből: Timotei Cipariu, Gavriil Munteanu és George Bariț; 3 Besszarábiából: Alexandru Hașdeu, Constantin Stamati és Ioan Străjescu; 2 Bukovinából: Alexandru Hurmuzaki és Ambrosiu Dimitrovici (kicserélték Ioan Sbiera-val); 2 Bánságból: Andrei Mocsonyi és Vincențiu Babeș; 2 Makedóniából: Ioan D. Caragiani és Dimitrie Cozacovici.

Az első gyűlést egy évvel később, 1867. augusztus 1. és 13. között tartották. Ekkor az alapító tagokhoz csatlakozott még Iosif Hodoșiu (Máramarost képviselve), Ștefan Gonata, Alexandru Roman. Összesen így 25 az alapító tagok száma. Az első gyűlésen döntötték el azt, hogy a neve Román Akadémikus Társaság (Societatea Academică Romînă) legyen, melyet 1879. március 30-án változtattak Román Akadémiára (Academia Română). A kommunista kormány alatt megváltoztatták a nevét Academia Republicii Populare Române (1948. június 9.), illetve Academia Republicii Socialiste România névre, a tagok számát levitték 100-ra, s gyakran a párt érdekeivel megegyező cselekvésekért, kutatásokért, írásokért vettek fel tagokat. 1990 után, miután véget ért a kommunista diktatúra, visszakapta eredeti nevét (Academia Română).

Tagjai

Az Akadémia rendes, levelező és tiszteletbeli tagokat nevez ki, mindegyiket egész életükre. Tagsági minősítést posztumusz is adhat.

Dorina N. Rusu: Dicționarul Academicienilor români, 1866 – 1999 című kézikönyvében összefoglalta, hogy 1999-ig az Akadémia 1494 tagot számlált, melyből 980 román (25 alapító, 375 rendes, 178 tiszteletbeli, 361 levelező és 41 haláluk után választott tag) és 514 külföldi (404 tiszteletbeli, 109 levelező és 1 posztumusz tag) volt. A külföldi tagok közül legtöbb tag Franciaországból (163), Németországból (60), Olaszországból (48), az Amerikai Egyesült Államokból (39), Angliából (22), Oroszországból (Szovjetunióból) (20), Belgiumból (17) került ki.

Kizárt tagok Az 1882-ben levelező tagnak megválasztott Andrei Vizanti írót 1903-ban kizárták, miután közpénz elsikkasztásáért kiszabott büntetése elől menekülve elhagyta az országot. Elena Ceaușescut 1974-ben, míg Nicolae Ceaușescut 1985-ben választották meg rendes tagnak és Nicolae Ceaușescut még tiszteletbeli elnöknek is. Az 1989. december 26-i tárgyaláson mindkettejüket kizárták. Az 1974-ben rendes tagnak megválasztott Manea Mănescut és Suzana Gâdeát is kizárták 1990. február 2-án, miután mindkettejüket bűnösnek ítélve elzárták.

Fontosabb kiadványai Dicționarul explicativ al limbii române (DEX, Román értelmező szótár) Dicționarul general al literaturii române (A román irodalom általános szótára) Micul dicționar academic (Kis akadémiai szótár) Tratatul de istoria românilor (Román történelmi kézikönyv)

Botrányai 2013-ban az Eugen Simion, az akadémia volt elnöke által vezetett Fundația Națională pentru Știință și Artă-t [Nemzeti Tudományos és Művészeti Alapítvány] beperelték, mivel az akadémia égisze alatt kiadta Emil Cioran műveit, noha nem rendelkezett a szerzői jogokkal.

2015-ben a Román Akadémiát azért kritizálták, mert kétnyelvű kiadásban megjelentette Dimitrie Cantemir egyi művét (Istoria măririi si decăderii Curții othmane), felhasználva a Dan Slușanschi filológus által gondozott latin szöveget, anélkül, hogy ezt a tényt feltüntették volna a címlapon vagy a könyvtári katalogzálást segítő, úgynevezett CIP-leírásban.

2020 augusztusban a Román Akadémia honlapján megjelent egy hír, amelyet a Victor Voicu által koordinált Orvostudományi osztály jegyzett, és amely megalapozatlan véleményeket tartalmazott az 5G hálózatokat illetően, és azt sugallta, hogy az Egészségügyi Világszervezet megtéveszti az embereket. A cikket később hivatalos magyarázat nélkül eltávolították, és az Akadémia vezetősége nem volt hajlandó kommentálni az esetet. Utólag az Akadémia kijelentette, hogy a cikk nem tükrözte az intézmény hivatalos álláspontját, amelyet csak az elnök vagy az elnökségi iroda nyilváníthat ki.

A 21. században számos kritika érte a Román Akadémiát a sajtó, értelmiségiek és civil szervezetek részéről, akik azzal vádolták az intézmény vezetőségét, hogy támogatja a nacionalizmus, szuveranizmus és protokronizmus eszméit, beavatkozik az oktatási minisztérium ügyeibe, továbbá felrótták, hogy kitüntetette a holokauszt-tagadó Alex Mihai Stoenescut, aki korábban a Securitate ügynöke volt.

Jegyzetek

Fordítás

Források Lucian Predescu, Enciclopedia României. Cugetarea, Saeculum Kiadó, Bukarest, 1999 Dorina N. Rusu, Membrii Academiei Române 1866-1999, Román Akadémia Kiadó, Bukarest, 1999

Kapcsolódó szócikkek A Román Akadémia intézményei A Román Akadémia elnökeinek listája

http://www.academiaromana.ro/ A Román Akadémia hivatalos oldala http://www.biblacad.ro/ Akadémiai Könyvtár http://www.ear.ro/ Akadémia Kiadó

Akademia

Kategória:1866-ban alapított szervezetek