Wolfgang Julius von Hohenlohe, teljes nevén Wolfgang Julius von Hohenlohe-Neuenstein, magyarul: Hohenlohe Farkas Gyula (Neuenstein 1622. augusztus 3. – Frankfurt am Main 1698. december 26.) német hadvezér és Hohenlohe-Neuenstein grófja, mely családjának névadója is egyben.
Élete balra|100px bélyegkép|jobbra|260px|Kanizsa ostroma, 1664 (jobbra fent 10. Hohenlohe tüzérsége) Régi frank nemesi családból származott, szülei gróf III. Kraft von Hohenlohe-Neuenstein és a pfalz-zweibrücken-birkenfeldi Zsófia.
A Tübingeni Egyetem tanult. Meglehetősen fiatalon kezdett katonáskodni, s részt vett a harmincéves háborúban, protestáns oldalon. Szolgált többek közt Franciaországban, míg végül 1657-ben hazatért.
Kétszer házasodott, 1666-ban elvette a holsteini Sophie Eleonore von Holstein-Sonderburg-Pöln hercegnőt, ennek halála után Franziska Barbara zu Welz-Wilmersdorf grófnőt.
A császárellenes Rajnai Szövetség haderejénél generálisi rangot kapott, amely Magyarországra küldte, mert időközben 1663-ban új habsburg-török háború tört ki. Harcolt Horvátországban és a magyar területeken. 1664 januárjában Zrínyi Miklóssal együtt a kb. 25 ezer főnyi magyar-horvát-német seregek hadműveletekbe kezdtek a Dél-Dunántúlon, elfoglalták Berzencét, Babócsát és Pécset vették ostrom alá. Von Hohenlohe németeivel és a magyar-horvát gyalogsággal a várat és a várost tovább vívta, míg Zrínyi a lovassággal előretört és elpusztította a török utánpótlás számára oly fontos eszéki tölgyfahidat.
Kanizsa ostromát ellenben a nyáron megkésve kezdték meg. A harcokban von Hohenlohe is megsebesült, megbetegedett, majd Zrínyivel feladták az ostromot, mihelyst megjött a nagyvezír felmentő serege. Elesett Zrínyiújvár és a keresztény hadak lassan hátráltak Vas vármegyébe. Közben egy tekintélyes, mintegy 6000 fős francia sereg érkezett Itáliából Vas vármegyébe Jean de Coligny-Saligny vezérletével. Von Hohenlohe és Coligny Körmendnél az ottani magyar és horvát erőkkel meggátoltak a török fősereg egyik szárnyának azon kísérletét, hogy itt foglaljon hídfőállást.
Von Hohenlohe vezetése alatt levő rajnai szövetségi csapatok (amely döntő többségégében francia katonákból állt) Raimondo Montecuccoli császári generális irányította osztrák-német hadakkal egyesülve nyílt csatába szálltak a mintegy hatszoros túlerőben levő Köprülü Ahmed nagyvezírrel Szentgotthárdnál. A csata során Hohenlohe volt az, aki a terepet jobban felmérte, s tett határozott javaslatot a zárt oszlopban végrehajtott döntő támadásra, mely végül eredményre vezetett és legyőzték a törököket. A végső stádiumban a francia csapatok parancsnokságát átvette Colignytől (felhatalmazást kapott erre XIV. Lajos francia királytól). A döntő támadás ötletét azonban Montecuccoli később sajátjának nyilvánította.
A háború után von Hohenlohe visszatért Frankóniai körzetbe.
Jegyzetek
További információk R. Várkonyi Ágnes: Megújulások kora, Magyar Könyvklub, Budapest Perjés Géza: A szentgotthárdi csata, Szentgotthárd monográfia 1964 Borovszky Samu:Magyarország Vármegyéi, városai: Vasvármegye, 1898
Irodalom Constantin von Wurzbach: Hohenlohe, Wolfgang Julius Graf. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 9. rész. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1863, 201. oldal (Digitalisat). Karl Ruland: Graf Wolfgang Julius von Hohenlohe-Neuenstein. Geb. den 3. Aug. 1622. † 26. Dec. 1698. Ein biographischer Versuch. In: Archiv für Hohenlohische Geschichte. 2. kötet (1870), 271–290. oldal (Digitalisat). Joachim Brüser: Sieger ohne Sold. Graf Wolfgang Julius zu Hohenlohe-Neuenstein als General des Ersten Rheinbunds im Türkenkrieg 1663 bis 1665. In: Württembergisch Franken, 96. Jg. 2012, 111–129. oldal, doi:10.53458/wfr.v96i.679
Kategória:Német hadvezérek Kategória:Német-római császári hadvezérek Kategória:17. századi német katonák Wolfgang Julius Kategória:1622-ben született személyek Kategória:1698-ban elhunyt személyek Kategória:A harmincéves háború katonái Kategória:Grófok