A digitalizálás során használt legfontosabb minőségi tényező a mintavételezési frekvencia, vagy mintavételezési gyakoriság (angolul: sampling frequency).
A mintavételezési frekvencia az az adott frekvencia, amely megadja, hogy az A/D (analóg-digitális átalakító) hány mintát vesz az adott adattárolón található jelből másodpercenként.
A szabványos zenei CD-lemez mintavételezési frekvenciája 44,1 kHz. Természetesen a mintavételezés gyakoriságával javul a felvétel minősége. Legtöbbet használt jelölése:
Néhány mintavételezési frekvenciaadat
Mintavételezési frekvencia Felhasználás 8000 Hz telefon, az emberi hang átvitelére. 11 025 Hz és 22 050 HzAlacsonyabb minőségű PCM és MPEG felvételeknél használják. 32 000 Hz Videokamerákban található miniDVD-knél használják. 44 056 Hz A PCM adapterek használják NTSC videokazettáknál. 44 100 Hz a legtöbbet használt mintavételezési frekvencia például az MPEG-1(VCD, SVCD, MP3) által. 47 250 Hz a világ első kereskedelmi forgalomban kapható PCM hangrögzítői használták. 48 000 Hz digitális hang, felhasználása: digitális TV, DVD, filmek és profi hangfelvételek. 50 000 Hz az első kereskedelmi hangfelvevők 3M-el és Soundstreamel a 70-es évekből 50 400 Hz Mitsubishi X-80 digitális hangrögzítő mintavételezési frekvenciája 88 200 vagy 176 400 Hz Profi hangrögzítők és keverők használják 96 000 vagy 192 000 Hz DVD-Audio, a Blu-Ray és a HD-DVD használja 2 822 400 Hz A Sony és a Philips szuper audio CD-je "Direct Stream Digital" technológiával
Fordítás
Kategória:Hangtechnika Kategória:Digitális jelfeldolgozás