Canberra Ausztrália fővárosa. A város fős lakosságával a legnagyobb népességű város a szárazföld belsejében fekvő települések között, valamint az Ausztrál Államszövetség nyolcadik legnagyobb városa. A város az Ausztráliai fővárosi terület északi részén helyezkedik el, Sydney-től 280 kilométernyire délnyugatra, Melbourne-től 660 kilométernyire északkeletre. Canberra helyének kiválasztása a nemzet fővárosa számára 1908-ban történt egy megegyezés eredményeként, amely a két legnagyobb népességű – egymással mindig is versengő – város, Sydney és Melbourne között jött létre. A canberrai lakosokat az ausztrálok maguk között „Canberran”-nak hívják (a. m. „canberrai”).The Sydney Morning Herald. 7 September 1954 (pg 2)
A városképet nagyban befolyásolták a parkosítási mozgalmak. A város jelentős zöldfelülettel rendelkezik, amit beceneve, a „bozótfőváros” is tükröz, bár eleinte korántsem ebben az értelemben használták, hanem gúnynévként kapta, amiért a bozótokkal borított pusztában kellett létrehozni a semmiből.Clare Sibthorpe: Who first coined the term 'The Bush Capital'?, (ABC News, 2017. november 26.) Canberra növekedését és fejlődését hátráltatták a világháborúk és a nagy gazdasági világválság, majd különböző városfejlesztési testületeket hoztak létre, hogy áttekintsék a város fejlődését. A nemzet fővárosa virágzó nagyvárossá vált a második világháború után, mert az akkori miniszterelnök, Sir Robert Menzies szorgalmazta fejlődését és a National Capital Development Commission megalakult végrehajtói hatalommal. Bár az Ausztráliai fővárosi terület napjainkban önálló kormányzattal rendelkezik, az ausztrál államközösség kormányzata mégis némi hatást gyakorol rá a National Capital Authorityn keresztül.
Ausztrália kormányzati központjaként Canberra ad otthont a ausztrál parlament épületének, az Egyesült Királyság képviselőjének, a főkormányzónak, az Ausztrál Legfelsőbb Bíróságnak, valamint számos kormányzati irodának és részlegnek. Itt található sok országos jelentőségű szociális és kulturális intézmény, mint például az Ausztrál Háborús Emlékhely, az Ausztrál Nemzeti Galéria, az Ausztrál Nemzeti Egyetem, az Ausztrál Királyi Pénzverde, az Ausztrál Sportintézet, az Ausztrál Nemzeti Múzeum és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár. Az ausztrál hadsereg tisztjeit a duntrooni Királyi Katonai Főiskolán képezik ki, valamint az Ausztrál Védelmi Erők Akadémiája is a fővárosban helyezkedik el.
Az Ausztráliai fővárosi terület független minden egyéb területtől és az államközösség többi tagállamaitól, hogy megelőzzék azt, hogy az államközösség székhelyével járó előnyökre bármelyikük is jogot formáljon. Az Ausztráliai fővárosi terület képviselői szavazati joggal bírnak az államközösség országgyűlésében, és közben a fővárosi területnek is megvan a maga törvényhozó testülete és kormánya, a tagállamokhoz hasonlóan.
Mivel a városban magas a közszolgák száma, az államközösség kormánya nagy mértékben hozzájárul az állam bruttó termékéhez, és a legnagyobb munkáltató Canberrában, habár már nem az egyetlen. Az országos átlaghoz viszonyítva a munkanélküliség aránya alacsonyabb és az átlagjövedelem magasabb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, míg lakosságának átlagéletkora alacsonyabb. Az ingatlanárak viszonylag magasnak számítanak, részben a szigorú fejlesztési szabályozásoknak köszönhetően.
Földrajz bélyegkép|jobbra|250px|A város műholdképe
Canberra 814,2 négyzetkilométernyi területen fekszik. A város a Brindabella hegylánc közelében található, megközelítőleg 150 km-re Ausztrália keleti partvidékétől. A város megközelítőleg 580 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik; legmagasabb pontja a 888 méter magas Mount Majura. További magaslati pontok a 855 méter magas Mount Taylor, a 843 méter magas Mount Ainslie, a 812 méter magas Mount Mugga Mugga, és a szintén 812 méter magas Black Mountain.
A város az ausztrál kontinens délkeleti részén fekszik, 550–600 méter tengerszint feletti magasságban, a Nagy-Vízválasztó-hegységnek a szárazföld belseje felé leereszkedő dimbes-dombos lankáin. A főváros környéki dombvidék természetes növénytakaróját kövérfüvű szavanna alkotja, eukaliptuszligetekkel tarkítva. A város vízellátását könnyen meg lehetett oldani a közeli hegyvidék folyóiból.
Számos patak, például a Jerrabomberra és a Yarralumla folynak a Molonglo és a Murrumbidgee folyókba. Kettőt ezek közül, a Ginninderra és a Tuggeranong patakokat, egyszerűen elzártak gáttal, hogy létrehozzák a Ginninderra-tavat és a Tuggeranong-tavat. Egészen addig a Molonglo-folyó története pusztító árvizekkel volt tele, amíg a Burley Griffin-tavat létre nem hozták.
A Molonglo folyón gátat építettek, hogy létrehozzák ezáltal a Burley Griffin-tavat. A Molonglo később a Murrumbidgee-be torkollik Canberrától északnyugatra, amely ezután északnyugati irányban folytatja útját az Új-Dél-Walesben fekvő Yass városa felé. A Queanbeyan folyó csatlakozik a Molonglo folyóhoz az Oaks Estate-nél, még éppen az Ausztráliai fővárosi területen.
Éghajlata Bár Canberra nem a tenger közelében, hanem attól 120 km távolságra fekszik, annak éghajlati hatása mégis érezhető. Hosszabb aszályos időszakok sem télen, sem nyáron nem fordulnak elő: a csapadék sokévi átlaga 632 mm. Canberrának viszonylag hűvös, száraz, mérsékelt éghajlata van az ausztrál átlaghoz viszonyítva, a Köppen–Geiger osztályozás alapján a nedves szubtrópusi/óceáni átmeneti éghajlati övben fekszik (Cfa/Cfb). Canberrában megtapasztalhatóak a száraz, perzselő nyarak, a fagyos, hideg telek sűrű köddel és gyakori fagyokkal.
A város évi középhőmérséklete 13,4 °C. A nyár melege januárban a 21 °C-os átlagot közelíti meg. A leghidegebb hónap a július, melynek középhőmérséklete 6 °C. A legalacsonyabb hőmérsékleti rekord eddig –10 °C volt, melyet 1971. július 11-én mértek.
A legmagasabb feljegyzett hőmérsékleti érték 42,2 °C volt 1968 február elsején, illetve előfordult 1939. január 11-én 42,8 °C Actonban. A 2011-es év tele volt Canberra eddigi legmelegebb tele, amit feljegyeztek, a hőmérséklet mintegy 2 °C-kal alakult magasabban az ilyenkor szokásos átlagnál.
A fővárosban a havazás viszonylag ritka jelenség, de a környező, magasabban fekvő területeket évente hótakaró borítja, és emiatt gyakran látni hósipkával fedett hegytetőket a városból. Kis mennyiségű hó gyakorlatilag évente egy-két alkalommal belepi a várost, de gyorsan el is szokott olvadni. Canberra nyugat felől a Brindaballa-hegység által némileg esőárnyékban van. Canberrában évente 100 esőmentes nap szokott lenni.
Az ausztrál tagállamok fővárosai között Adelaide és Hobart után Canberrában esik a harmadik legkevesebb csapadék éves szinten. Az eső ugyanakkor meglehetősen egyenletesen oszlik el az évszakok között, amelyek közül tavasz végén hullik a legtöbb csapadék. Zivatarok főleg október és április közt fordulnak elő a nyári időjárás és a várost körülölelő hegyek miatt. A terület nem igazán szeles, és a legnagyobb szélerősség augusztustól novemberig fordul elő. Canberra kevésbé nedves éghajlattal rendelkezik, mint a közeli partvidék.
Nevének eredete
A "Canberra" kifejezést közkedvelt módon a Kambera, vagy Canberry szóból eredeztetik, melyhez a ngunnawal nyelv ’találkozási hely’ jelentését társítják. A ngunnawal nyelv egyike a területen beszélt ősi bennszülöttek nyelveinek, melyet még az európaiak megtelepedése előtt használtak, bár konkrét bizonyíték ezt nem támasztja alá. Az évek során több alternatív definíció is született a város nevének eredetével kapcsolatban, többek közt a ngunnawal Elder, Don Bell által használt eredet, aki szerint a Canberra vagy Nganbra/Nganbira jelentése ’női keblek’, ami két itteni hegy elnevezése a helyi őslakosok nyelvén. E két hegy a Black Mountain és a Mount Ainslie, melyek majdnem szemben találhatók egymással. Az 1860-as években az elnevezésről beszámoló Queanbeyan újság tulajdonosa, John Gale által hangoztatott vélemény szerint a nganbra vagy nganbira elnevezés jelentése ’női keblek közti völgy’, ami a Sullivan's-patak ártéri síkjára utal a Mount Ainslie és a Black Mountain közt. Egy az 1830-as térkép alapján Sullivan’s-patak ártéri síkja e két hegy között a Nganbra elnevezést viselte. A Nganbra vagy Nganbira végül angolosodott a Canberry elnevezésre, amely néven a terület ismertté vált a későbbiek folyamán az európai telepesek között.
Richard Hind Cambage 1919-ben kiadott Notes on the Native Flora of New South Wales, Part X, the Federal Capital Territory című könyvében megjegyzi, hogy Joshua John Moore, az első telepes a régióban Canberrynek nevezte a területet 1823-ban, azt állítva, „kétség nem fér hozzá, hogy ez a terület eredeti, az őslakosok által használt neve, bár jelentése ismeretlen.”
A város történelme jobbra|bélyegkép|265px|A Blundell ház 1860 körül épült, az egyik utolsó még álló épület, ami az eredeti település helyén állt a város alapítása előtt
Az európaiak letelepedése előtt Canberra területén időszakosan őslakos népcsoportok éltek. Norman Tindale antropológus feltevése alapján a ngunnawal népcsoport volt a legjelentősebb a területen, míg a vidék déli részein a ngarigo és a walguru népcsoport, az északnyugati részeken a wiradjuri nép, a keleti részeken a wandandi nép, az északi részeken pedig a gandangara népcsoport helyezkedett el. A területen talált régészeti feltárások az őslakosok korai településeit találták meg, amelyek rajzokkal, metszetekkel díszített barlangokat, temetkezési helyeket, táborhelyeket, kőbányákat és kőeszközöket rejtő leletegyütteseket tartalmaztak. A lelőhelyek feltárásai bebizonyították, hogy az itt élő őslakosság már mintegy 21 000 éve lakja e vidéket.
Az európai telepesek érkezése
Az európaiak felfedezőútjai, valamint letelepedése a környéken az 1820-as években indult meg. 1820 és 1824 között négy felfedezőút kezdődött. Az első európaiak által alapított települések valószínűleg 1824 környékén jöttek létre, az Acton-félszigeten, Joshua John Moore telepes által, aki itt építette fel tanyáját. A területet hivatalosan 1826-ban vásárolta meg, majd elnevezte Canberrynek.
thumb|265px|right|A St. John-templom
Az európai telepesek népességének növekedése lassanként emelkedett a 19. század folyamán. Köztük volt a rendkívül impozáns megjelenésű kőházat felépítő Duntrooni Campbell-család is, akiknek korábbi lakóházában ma a Royal Military College, Duntroon található, ahol az ausztrál hadsereg tisztjeit képezik ki. A Campbellek által szponzorált településen mezőgazdasággal foglalkozó más családok is művelték földjeiket, például a mai Weetangera területén is. A másik rendkívül nevezetes família a környéken az egymással rokonságban álló Murray és Gibbes családok voltak, akiknek 1831-től 1881-ig Yarralumla nevű birtokukon áll a mai Governor’s House, az ausztrál kormányzók hivatalos rezidenciája.
A belvárosban a legrégebben épített, máig álló épület a St. John the Baptist anglikán templom, amely Reid városrészben található, és 1845-ben épült. A St. John-templom sírkertje a legrégebbi a fővárosi területen. Ahogyan az európaiak jelenléte fokozódott, úgy kezdett egyre inkább apadni az őslakosok népessége az olyan behurcolt betegségek következtében, mint a fekete himlő és a rózsahimlő.
Canberra mint főváros A terület átalakulása Új-Dél-Wales állam egyik vidékies részéből az ország fővárosává a 19. század végén, a szövetségen belül kezdődő vitáknak köszönhető.Fitzgerald, p. 92.Gillespie, pp. 220–230. 1900-ban írta alá a határozatot Viktória királynő a déli kontinens hat gyarmatának államszövetségben való egyesítéséről. Az új alkotmány kimondta, hogy Melbourne és Sydney, a két egymással vetélkedő nagyváros helyett új nemzeti fővárost kell alapítani olyan területen, amely egyik szövetségi állam területéhez sem tartozik. Az ideiglenes kormány székhelye addig Melbourne-ben volt; a város csak addig használhatta a fővárosi címet, amíg az újonnan kijelölt főváros területe ki nem épült.Davison, Hirst and Macintyre, pp. 464–465, 662–663.Wigmore, p. 24.