Az üregi papagáj (Cyanoliseus patagonus), korábban sziklapapagáj, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Cyanoliseus nem egyetlen faja.
Rendszerezése A fajt Louis Pierre Vieillot svájci természettudós írta le 1818-ban, a Psittacus nembe Psittacus patagonus néven.
Alfajai Jelenleg ismert alfajai:
Cyanoliseus patagonus andinus Dabbene & Lillo, 1913 Cyanoliseus patagonus bloxami Olson, 1995 Cyanoliseus patagonus conlara Nores & Yzurieta, 1983 Cyanoliseus patagonus patagonus (Vieillot, 1818)
Minél nagyobb a hasán a vöröses folt, annál vonzóbb az ellenkező nem körében. Egy El Condorban végzett kísérlet szerint a 40 üregi papagáj eszerint állt párba, ami azt eredményezte, hogy a hím és a nőstény foltja körülbelül azonos méretű lett a párokban. Azok a hímek bizonyultak a legjobb apának, amelyeknek a legnagyobb volt a foltjuk.'Parrots the animal answer guide' by Matt Cameron
Előfordulása Argentínában, Chile középső és Uruguay déli részén él. Az erős szelek akár a Falkland-szigetekig is elsodorhatják. Főként Argentínában található meg. Chilében védett, ellenben Argentínában kártevőnek tekintik.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi szavannák cserjések, valamint legelők, szántóföldek és városi régiók. Vonuló faj.
Megjelenése Átlagos testhossza 52 centiméter, testtömege 256-303 gramm. Arányai az arapapagájra emlékeztetnek. Csőre szürke, írisze világoskék. Csupasz szemgyűrűje fehér. Szembe fordítható fogó ujja van. Feje, nyaka, hátának felső része és köpenye olajbarna, homloka és melle fekete. Szárnya és farka zöld, a szárnyakon bronzos fénnyel. Evezőinek külső oldala kékeszöld, farkának alsó oldala barnás. Csípője és hasa sárga, narancsvörös folttal. Torka és begye szürkésbarna, a begy felső része kétoldalt fehéres. Combja a hasához hasonlóan zöldessárga.A Berlini Állatpark magyarázó táblája Lába hússzínű. bélyegkép|220px Életmódja Kis csapatokban a földön keresgéli gyümölcsökből, magvakból és levelekből álló táplálékát; üregében vagy fán pihen. 18–30 évet élhet.
Szaporodása 3–4 éves korában válik ivaréretté. Párkapcsolata erős, akár egy életen át is kitarthat. A genetikai tesztek szerint nemcsak szociálisan, hanem genetikailag is monogám. Ennél a fajnál ismeretlen a fészekparazitizmus. Szeptemberben kezd el költeni. Sziklaüregekben költ; ez magyarázza magyar elnevezésének kettősségét. Az üreg akár 3 méter hosszú is lehet; ennek végében rakja 2–5 tojását a puszta földre. A tojó 24–25 napig költ. A fészeklakó fiókák mintegy 8 hét múlva repülnek ki. bélyegkép|180px|Üregeiknél Állatkertekben Magyarországon a Nagyerdei Kultúrpark is tart egy nagyobb állományt.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon Sziklapapagáj (Cyanoliseus patagonus) leírása
J. M. Forshaw: Parrots of the world. David&Charles, 1981, . F. Robiller: Handbuch der Vogelpflege, Papageien Bd. III Mittel- und Südamerika. Ulmer, 1990, . Rosemary Low: Das Papageienbuch. Ulmer, 1989, . DOI Mating system Burrowing Parrot Project Genetic Monogamy in Burrowing Parrot
Fordítás
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Újvilágipapagáj-formák Kategória:Madárfajok Kategória:Argentína madarai Kategória:Chile madarai Kategória:Uruguay madarai Kategória:A Falkland-szigetek madarai Kategória:Monotipikus taxonok Kategória:GLAM-ZOO