A vízjel olyan jel, pontosabban bordázat, amely főleg papírok, postabélyegek, bankjegyek, értékpapírok utánzás, másolás, hamisítás elleni védelmének egyik fontos eszköze. Ha a papírlapot fény felé tartjuk, szabad szemmel is láthatóvá válik a vízjel, amely sem a nyomtatást, sem az írást nem zavarja. Napjainkban az elektronikus képek megjelölését is értik alatta (pl. fényképeken lévő felirat, televíziócsatornák képernyő sarkán használt logója, stb.) Ez utóbbit eredetileg részben a videómagnó elterjedése miatt kezdték el alkalmazni, hogy a fekete piacon ellehetetlenítsék a tévéből felvett filmek árusítását.
Papírokon Már a 13. század óta használják a papíranyagba pép állapotában sajtolással bevitt ábrákat, amelyek helyén a papírt elvékonyítják. A legkorábbi fennmaradt vízjel 1282-ből Bolognából származik. Eredetileg mesterjel volt. Egyes államokban mintegy márkajelzésként tették kötelezővé a használatát. Magyarországon 1900-ban írták elő a papírgyáraknak a védjegyként bejegyzett vízjel használatát. Ma gyári vízjelnek nevezzük, ilyen például a Diósgyőri Papírgyár makkos védjegye, amely kivételesen magyar postabélyegeken is feltűnik.
Bankjegyeken és értékpapírokon
bélyegkép|265px|jobbra|Vízjel 10 eurós bankjegyen Hagyományos védelmi eszköz, ma főleg egyéb eszközökkel (pl. fémszál, hologram) kombinálva alkalmazzák.
Postabélyegeken Bélyegeken már kezdetektől fogva alkalmazták: az első bélyegnél (Penny Black, 1840) már előfordult. A magyar postabélyegek túlnyomó része 1881 és 1962 között vízjeles papírra készült. Azóta vízjelet nem alkalmaznak.
A magyar postabélyegek vízjelei 1881 előtt a magyar bélyegeken nem alkalmaztak vízjeleket. A bélyegvízjeleken kívül egyes bélyegek gyári vízjelet és/vagy számvízjelet is tartalmaznak. 1881 és 1962 között mindegyik magyar bélyeg vízjeles papírra készült, kivéve Jókai (1925) Sport (1925) Alkotmány II. (1949) (gyári vízjellel) Felszabadulás (1950) (gyári vízjellel) 1949 és 1952 közötti réznyomatú bélyegek. A vízjelek fajtáit római számmal jelöljük: I. vízjel: kr betűk egymást metsző ellipszisben II. vízjel: nagy korona egymást metsző ellipszisben III. vízjel: nagy korona egymást metsző körökben IV. vízjel: kis korona. V. vízjel: korona elölnézetben, fekvő kereszttel (1908) VI. vízjel: korona elölnézetben (1909) VII. vízjel: kettős kereszt VIII. vízjel: négyszeres kettős kereszt (csillagkereszt) IX. vízjel: szabadon álló kettős kereszt X. vízjel: kettős kereszt címerábra XI. vízjel: Kossuth-címer XII. vízjel: ötágú nagy csillag XIII. vízjel: ötágú kis csillag. Egy-egy vízjel többféle helyzetben, illetve állásban fordulhat elő.
Források
Id. Gazda István: A bélyeg világtörténetéből. Utazás a filatélia klasszikusai között. CD melléklettel. Bp., 2015. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 263 p.
További információk Mares Valéria: Diósgyőri vízjelek, 1782–1982; PNYME, Bp., 1982 (Papíripari Hagyományok Védelmét Szervező Bizottság közleménye) Pelbárt Jenő: A digitális Magyar Vízjel Adatbank (MVA) célja, szerepe, dokumentációs és keresőrendszere; s.n., s.l., 2005 Pelbárt Jenő: Levéltári vízjeltitkok. Hétszáz év papír- és vízjelkincse a Magyar Országos Levéltárban; MOL–Grafon, Bp.–Nagykovácsi, 2010 Pelbárt Jenő: Magyar részvény-vízjelek, 1795–1949; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2012 Pelbárt Jenő: Teplic papírmalom vízjelvilága; előszó Diószegi György Antal; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2013 Pelbárt Jenő: A Vizsolyi Biblia vízjelei; Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság, Bp., 2015 Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok vízjeleinek gyűjteménye. 16-19. század, 1545–1868; magánkiadás, Bp., 2016 Pelbárt Jenő: A reformáció jelképei a magyar fehér művészetben; Magyar Papírmúzeum, Bp., 2017 Pelbárt Jenő: Rigler-vízjelek; Magyar Papírmúzeumért Alapítvány, Bp., 2018
Kapcsolódó szócikkek
Papír Papírgyártás
Kategória:Papír Kategória:Bélyeggyűjtés
it:Filigrana