Bachrich Zsigmond (Zsámbokrét, 1841. január 23. – Bécs, 1913. július 16.) zeneszerző és hegedűművész.

Élete

A bécsi konzervatórium növendéke volt. 1851 – 1857 közt Böhrn tanította. Rövid ideig Bécsben működött, mint színházi karmester, majd 1866-ban Párizsba költözött. Nehéz sorsa volt, dirigált, újsá­got írt, majd gyógyszerészinas lett. 1869-ben visszatért Bécsbe, ahol a Hellmesberger-féle vonósnégyes brácsása lett. Tizenkét évig műkö­dött ebben a kvartettban. Ezután 1899-ig a bécsi Zeneakadémia tanára, a filharmonikusok szóló-brácsása, a Hofoper zenekarának hangverseny­mestere és a Rosé vonósnégyes tagja volt. Kom­ponált: kamarazeneműveket, dalokat írt. Két vígoperája a „Muzzedin” (1883) és a „Heini von Steier” (1884) nagy sikert aratott. „Der Fuchs-Major” című operettje népszerű volt a maga ide­jében. „Sakuntala” című balettjét is bemutatták. Hátra­hagyott művei közt találták ezt a kéziratot: „Aus verklungenen Zeiten, Erinnerunq eines altén Musikers” (Megjelent Bécsben 1914-ben).

Források

Kategória:Bécsiek Kategória:Zsámbokrétiek Kategória:1841-ben született személyek Kategória:1913-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar zeneszerzők Kategória:Magyar hegedűsök Kategória:Magyar brácsások Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában