Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.
Fekvése A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.
Éghajlata
Története bélyeg|bal|200px|A rostocki várostűz, 1677-ben (Kupferstich, 1678) Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.
A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.
IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.
A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.
Főbb látnivalók Szent Péter-templom (Petrikirche) Piactér (Marktplatz) Marienkirche Nikolaikirche Egyetemi főépület
Politika A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője: (az 53 ülőhely szerint)
Linke/Partei: 12 CDU/UFR: 11 Bündnis 90/Die Grünen: 10 SPD: 8 RB/Freie Wähler: 6 Egyéb: 6
Városrészek bélyegkép|380px|Rostock városrészei Ortsamt Nordwest 1: 1. Seebad Warnemünde, Diedrichshagen 2. Markgrafenheide, Hohe Düne, Hinrichshagen, Wiethagen, Torfbrücke 3. Groß Klein 4. Schmarl Ortsamt Nordwest 2: 5. Lichtenhagen 6. Lütten Klein 7. Evershagen Ortsamt West: 8. Reutershagen 9. Hansaviertel 10. Gartenstadt/Stadtweide Ortsamt Mitte: 11. Kröpeliner-Tor-Vorstadt 12. Südstadt 13. Biestow 14. Stadtmitte 15. Brinckmansdorf Ortsamt Ost: 16. Dierkow (Neu) 17. Dierkow (Ost), Dierkow (West) 18. Toitenwinkel 19. Gehlsdorf, Hinrichsdorf, Krummendorf, Nienhagen, Peez, Stuthof, Jürgeshof
Közlekedés Vasúti közlekedés
Légi közlekedés
Galéria
Testvérvárosok (nem teljes lista) Szczecin (Lengyelország) (1957) Turku (Finnország) (1959) Dunkerque (Franciaország) (1960) Riga (Lettország) (1961) Antwerpen (Belgium) (1963) Aarhus (Dánia) (1964) Göteborg (Svédország) (1965) Bergen (Norvégia) (1965) Várna (Bulgária) (1966) Fiume (Horvátország) (1966/1974-2002 ) Bréma (Németország) (1987) Talien (Kína) (1988) Raleigh (Észak-Karolina) (USA) (2001)
Jegyzetek
Források NDK (Panoráma, 1981)
További információk Rostock.lap.hu – Linkgyűjtemény Az egyetem honlapja
Kategória:A Balti-tenger kikötői Kategória:Hanza-városok Kategória:Mecklenburg-Elő-Pomeránia települései