A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BGE, angolul: Budapest University of Economics and Business) Magyarország nagy egyetemeinek egyike, amely a legnagyobb és legfontosabb közgazdaságtudományi képzést nyújtó felsőoktatási intézménye közel 20 ezer magyarországi és külföldi hallgatóval.2018/19-ben a BGE a 6. legnagyobb összhallgatói létszámú a 64 akkreditációval rendelkező magyarországi felsőoktatási intézmény közül, alapvetően a nagyon szórt képzési portfólióval rendelkező tudományegyetemek előzik meg. Adattábla: 2.2.1. Felsőoktatási intézményi hallgatói és oktatói létszámadatok összesen (összes munkarend)A BGE hazánk legnagyobb üzleti képzőintézménye, ahol több mint 17.000 diák tanul. A BGE ugyanakkor nemcsak gazdaságtudományi, hanem társadalomtudományi képzéseket is kínál.

Az egyetem jogelődje az 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia, amely a közép-európai térség, ezen belül az Habsburg Birodalom első kereskedelmi felsőoktatási intézménye volt, Európában pedig a második ilyen intézményként alakult a párizsi ESCP Business School után. Az egyetem belvárosi campusán az oktatás a mai napig az eredeti helyszínen zajlik az Alkotmány utcában.Történet és hagyományok Az egyetem 11 alapképzési és 9 mesterképzési szakon, valamint doktori iskolában és szakközgazdász képzések keretében folytat oktatási tevékenységet.A BGE-ről dióhéjban Egyes szakok több karon is elérhetőek, illetve angol, német és francia nyelvű képzéseket is kínál a BGE.

Az egyetem 2019 óta piacvezető az üzleti képzések területén, a hazai intézmények közül a legtöbb, 6200 elsőéves kezdhette meg tanulmányait, 6 százalékkal több, mint az előző évben.Körkép a legkeresettebb gazdasági képzésekről és a ponthatárokról 2020 és 2023 között a Pénzügyi és Számviteli Kar folyamatosan az első helyen végzett az országos egyetemi népszerűségi listán, emellett a másik két kar, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar és a Külkereskedelmi Kar is a 10 legnépszerűbb hazai egyetemi kar között volt.

Története A 19. századi kezdetek Az egyetem jogelődje a Pest-Budai Kereskedelmi és Iparkamara által 1857-ben alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia volt, amely a közép-európai térség, ezen belül az Osztrák–Magyar Monarchia első kereskedelmi felsőoktatási intézménye volt, Európában pedig a második ilyen intézményként alakult a párizsi ESCP Business School után. Ebben az időszakban ez az intézmény szolgált a kereskedelem és a bankvilág szakembereinek képzésére. Az Akadémia épülete eklektikus stílusban készült Czigler Győző tervei alapján, aki egyebek mellett a Széchenyi gyógyfürdő épületét is tervezte. Az építkezés helyéül a főváros az Alkotmány utcai helyszínt jelölte ki, mely a mai napig a KVIK főépületeként működik. 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémia is az Alkotmány utcai épületbe költözött, azonban szervezetileg és követelményrendszerét tekintve kezdetben elkülönült a Pesti Kereskedelmi Akadémiától.Történetünk

A Markó utcai campus épületét 1876-ban Kolbenheyer Ferenc impozáns tervei alapján az V. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium számára építették korának legmodernebb színvonalán. Kolbenheyer Ferenc az épületet 1875-ben már központi fűtéssel tervezte meg, 14 osztályteremmel, 2 db könyvtárral (a könyvtár ma is üzemel az épületben, ahol látható a méltán híres Öveges professzor asztala), díszteremmel, imateremmel és személyzeti lakásokkal. 1898-ban az állam átvette a királyi katolikus tanulmányi alaptól az iskolát, amely 1921-ben a Berzsenyi Dániel Gimnázium nevet vette fel és számos kiválóság került ki a falai közül. Az 1999 óta műemléki védettséget élvező épület egyik legfőbb nevezetessége a neoreneszánsz stílusban épült, gazdag ornamentikával díszített Lotz terem, amely ma az Egyetem kiemelkedő fontosságú rendezvényeinek helyszínéül szolgál.Történetünk

Az elmúlt 100 év A Keleti Kereskedelmi Akadémia 1920-ig működött ebben a formában, ezt követően a két világháború között a Karok jogelődjének számító Felső Kereskedelmi Iskolán különböző felsőfokú közgazdasági szaktanfolyamokat indítottak. A II. világháború után a nemzetközi és a belföldi idegenforgalom ugrásszerű növekedése elméletben és gyakorlatban jól képzett közgazdász szakembereket igényelt, amelynek az Egyetem jogelődjei tettek eleget. 1962-ben alakult meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Felsőfokú Szakiskola, amely a főiskolai képzés elődjének tekinthető, majd a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola végül 1969-ben jött létre az Elnöki Tanács 1969. évi 26. törvényerejű rendeletével. 1992-ben az intézmény neve Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolára változott, mert ekkorra már a Turizmus Tanszék is önálló szakmai egységgé nőtte ki magát a főiskolán belül.

A PSZK legszorosabban vett szakmai elődje a Számviteli Főiskola 1953. évi megalakulása. A képzés ekkor a Mester utcában, a jelenlegi Szent István Szakközépiskola épületében folyt. A kar az 1970/71-es tanévtől a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (PSZF) nevet viseli. Székhelye ekkor került át jelenlegi helyére, a XIV. kerületi Buzogány utcába. A főiskolának az 1971/72-es tanévben Zalaegerszegen, a következő tanévben pedig Salgótarjánban létesült intézete, ezzel a hazai pénzügyi és számviteli felsőfokú szakemberképzés zászlóshajójává vált.

A Külkereskedelmi Kar története 1957-ben kezdődött, ekkor jött létre a hazai külkereskedelem számára nyelveket beszélő, magasan kvalifikált szakembereket képző Külkereskedelmi Levelező Iskola. Az iskola 1962-ben átalakult önálló Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskolává, majd 1971-ben az intézmény Külkereskedelmi Főiskola elnevezéssel főiskolaként működött tovább. 1986-ban megindult a szakosító továbbképzés és megkezdődött az arab illetve a japán nyelv oktatása. 1992-ben kezdődött meg nemzetközi együttműködésben az angol és francia nyelvű szakmai oktatás, majd az intézmény 1997-ben költözött a XVI. kerület ómátyásföldi, szecessziós nyaralóvillák által határolt zöldövezeti részébe.KKK Történetünk

Az intézmény történetében ezt követően 2000-ben történt jelentős változás, amikor három sikeres, nagy hagyományú intézmény integrálásával, a Külkereskedelmi Főiskola, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola egyesülésével megalakult a Budapesti Gazdasági Főiskola. 2009-ben a mesterképzési szakok indítása után a Karok egyetemi karokká alakultak. 2011-ben a PSZK Zalaegerszegi Intézetből született meg a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, amely 2020-ig az Egyetem negyedik kara volt.PSZK Történetünk

A 2010-ben Felsőoktatási Minőségi Díjjal is kitüntetett intézmény 2016. január 1-jétől Budapesti Gazdasági Egyetem néven működik tovább. 2017-ben megalakult a Budapest Lab Vállalkozásfejlesztési Központot, a BGE első kiválósági központja, amelyet újabb 3 kiválósági központ követett. A 2019-ben megválasztott régi-új rektor célkitűzése szerint a közép-európai régióban vezető intézménnyé kívánnak válni és a következő időszakban fokozni kívánják az egyetem nemzetközi beágyazottságát a közép-európai régiós felsőoktatási térben. Ugyanebben az évben az intézmény Magyarországon elsőként nemzetközi akkreditációt kapott a Network of International Business Schools nevű szakmai szervezettől.

2025. február 1-jétől a Budapesti Gazdasági Egyetem az addigi alkalmazott tudományok egyeteme besorolásból átkerült a legmagasabb, egyetemi besorolásba. Ezzel egyidejűleg az egyetem neve Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemre változott, rövidítése ugyanakkor továbbra is BGE maradt; az intézmény angol elnevezése pedig Budapest University of Economics and Business-re (röviden BUEB) módosult.

Kronológia 1857–1873: Pesti Kereskedelmi Akadémia (Handelsakademie Pest) 1873–1953: Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1899–1920: Keleti Kereskedelmi Akadémia 1953–1970: Számviteli Főiskola 1969–1992: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola 1992–2000: Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola 1970–2000: Pénzügyi és Számviteli Főiskola 1969–2000: Külkereskedelmi Főiskola 2000–2015: Budapesti Gazdasági Főiskola 2016-2025: Budapesti Gazdasági Egyetem 2025- : Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem

Karok, kampuszok thumb|280px|A Rektori Tanácsterem 1876-ban átadott markó utcai neoreneszánsz Lotz-terme|right thumb|280px|right|A Czigler Győző tervei alapján 1857-ben elkészült Alkotmány utcai épület, amely a mai napig a KVIK főépületeként működik thumb|right|280px|A Pénzügyi és Számviteli Kar (PSZK) Buzogány utcai kampusza, ahol 1970 óta folyik az oktatás, és amely a legnagyobb magyarországi egyetemi kar hétezer hallgatóval

Marketing és Üzleti Kommunikáció Kar (MÜKK) A Marketing és Üzleti Kommunikáció Kar (MÜKK) Magyarország egyik legnagyobb üzleti képzőhelye, amely a marketing, kommunikáció, kereskedelem és logisztika felsőoktatásának meghatározó központja. A kar képzései alapképzési, mesterképzési, felsőoktatási szakképzési és posztgraduális szinten érhetők el, nappali és levelező munkarendben, magyar és angol nyelven.

Az alapképzési szakok közé tartozik a Kereskedelem és marketing alapszak, amely üzleti, marketing-, logisztikai és kereskedelmi ismeretekre épül, valamint a Kommunikáció és médiatudomány alapszak, amely a média, a kommunikáció és a kreatív ipar területeire készít fel. A tantervek kialakításánál fontos szempont volt a hazai és nemzetközi üzleti elvárások, a felsőoktatási trendek, valamint a hallgatói visszajelzések figyelembevétele.

A mesterképzési kínálatban szerepel a Marketing mesterszak, amely magyar és angol nyelven is elérhető, illetve az Ellátásilánc-menedzsment mesterszak, amely a logisztika és az ellátási lánc menedzsment korszerű szemléletét és gyakorlatát helyezi középpontba. A képzésekhez rugalmas tanrend, digitális tananyagok és munkavégzés mellett is teljesíthető struktúra társul.

A Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés kereskedelmi, logisztikai és marketingkommunikációs fókuszú, és lehetőséget biztosít az alapszakos képzésbe való belépésre rövidített tanulmányi idő mellett.

A kar oktatási filozófiája a naprakész elméleti tudás és a gyakorlatban is alkalmazható ismeretek összekapcsolására épül. A képzések szoros kapcsolatban állnak hazai és nemzetközi vállalatokkal, médiacégek, digitális ügynökségek, logisztikai partnerek, valamint külföldi egyetemek együttműködésével. Az oktatók jelentős szakmai és tudományos tapasztalattal rendelkeznek. A képzés helyszíne Budapest belvárosában, az egyetem modern, központi kampuszán található.

Képzések:

Felsőoktatási Szakképzés (FOSZK):

Kereskedelem és Marketing (kereskedelmi, logisztika, marketingkommunikáció) (magyar nyelven)

Alapszakok (BA):

Kereskedelem és Marketing Alapszak (magyar és angol nyelven) Kommunikáció és Médiatudomány Alapszak (magyar nyelven)

Mesterszakok (MA):

Marketing Mesterszak (magyar és angol nyelven) Ellátásilánc-menedzsment Mesterszak (magyar nyelven)

Menedzsment Kar (MK) A kar képzési kínálata két alapképzést, két mesterképzést, egy felsőoktatási szakképzést, valamint több szakirányú továbbképzést foglal magában. A programok nappali és levelező munkarendben, magyar és angol nyelven is elérhetők.

Az alapképzések a gazdaságtudományi területre épülnek, köztük a Gazdálkodási és menedzsment, valamint az Emberi erőforrások szak található. A mesterképzési kínálat szintén a gazdaságtudományokra fókuszál; a hallgatók Vállalkozásfejlesztés vagy Vezetés és szervezés mesterszak közül választhatnak.

A felsőoktatási szakképzés a gazdálkodási és menedzsment területére koncentrál. Az itt szerzett oklevél lehetőséget biztosít az azonos nevű alapképzési szak rövidített formában történő elvégzésére. A Gazdálkodási és menedzsment alapszak duális képzési formában is választható.

A képzéseket gyakorlatorientált szemlélet jellemzi. A tananyag részét képezik a szakmai és vállalati partnerekkel közösen kialakított projektfeladatok, üzleti szimulációk és valós problémák megoldására épülő gyakorlatok.

Képzések:

Felsőoktatási Szakképzés (FOSZK): Gazdálkodási és menedzsment felsőoktatási szakképzés