Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983).

Élete Romhányi József édesapja zsidó származású, édesanyja pedig katolikus volt. Ő is katolikusnak született, de szívesen beszélt zsidó gyökereiről. Egyetlen gyermeke van, Romhányi Ágnes.

Eredetileg muzsikusnak készült, a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában tanult, brácsán játszott. 1951-től a Magyar Rádió dramaturgjaként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetőjeként dolgozott, 1960–1962 között pedig a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője volt. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgjaként dolgozott.

Számos magyar opera szövegkönyve került ki tolla alól, így Sugár Rezső Hunyady című oratóriumának (1953), Horusitzky Zoltán Báthory Zsigmond (1960) és Ránki György Muzsikus Péter (1963) című operájának szövegírója volt.

Operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Carl Orff: Az okos lány) és musicaleket fordított. Az utóbbiak közül legismertebb a Macskák (1983).

A Lúdas Matyi (r. Dargay Attila), Hófehér (r. Nepp József) forgatókönyvírója.

A nagyközönség elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után, Szamárfül címen adták ki, másrészt számos rajzfilm szövegének szerzőjeként emlékezhet rá. Az ő nevéhez fűződik például A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó, 1973–1974), a Mekk mester, (1973) valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege. A mindezen műveiben megnyilvánuló sziporkázó verstehetsége nyomán hamar elnyerte a „Romhányi, a rímhányó” nevet.Irodalmi Jelen

Ő írta a Párizsban szép a nyár című sláger szövegét, amely a Két vallomás című filmben hangzott el. Az előadó: Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György volt. Az 1957-ben készült filmet rendezőként Keleti Márton jegyezte.

Művei Mese az egér farkincájáról (Minerva, 1966) Bömbi (Minerva, 1967; Aranyhal, 1999) Tíz pici coca (Móra, 1969) Mézga Aladár különös kalandjai (regény) (Móra, 1974, 2000) Misi meséi (Magyar Nők Országos Tanácsa, 1979) Doktor Bubó (Móra, 1979, 1981, 1999, 2002, 2003; Pannónia, 1985) Szamárfül (Móra, 1983 [már posztumusz]; Gulliver, 1991, 1994, 1995, 1997, 1998, 1999, 2003); Nagy szamárfül (Alexandra, 2006; válogatta és szerkesztette Rigó Béla, ill. Nagy Péter); második, felújított kiadás (Rigó Béla utószavával, Buzay István grafikáival; 2012, 2016)

Művei alapján A Mézga család: képernyőképes krónika (Móra, 2003, 2005), Romhányi József és Nepp József nyomán írta Rigó Béla (valamint Ternovszky Béla, Csákovics Lajos és Weigert MiklósFSZEK-katalógus) Ez opusz? – Ifjonczi versek (hangoskönyv 2 CD-n, válogatás a Szamárfül anyagából Geszti Péter előadásában; Kossuth Kiadó / Mojzer Kiadó, 2004)

Közreműködései Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki rajzfilm sorozat magyar fordítása (készült 1966-ban) Mézga Aladár különös kalandjai (televíziós sorozat) forgatókönyv írója (készült 1972-ben) Mekk Elek, az ezermester magyar bábfilm sorozat forgatókönyv írója (készült 1973-ban)

Munkái a Magyar Rádióban

Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte. A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása, ”zenei ikertestvére”: Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. „Az elrabolt asszony” rádiójáték (57 perc), Bemutató: 1949. január 16. Vidám zenés játék Boccaccio novellájából írta Bihari Klára. Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte. Szereplők: Riccardo – Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége – Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca – Petress Zsuzsa Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Rácz György. Kemény Egon – Romhányi József szerzőpár további művei: A „Bolond Istók” című műsorsorozatban hangzott el 1948–1949, előadta Rácz Vali és Fekete Pál, zongorán kísért Kemény Egon: Hogyha a Nap volnék (chanson, 1948) Züm-züm (alcím: Paraniesis, melyet egy légy intéz leendő fiához, chanson, 1948) A gólya (chanson, 1948) Miért csókolom a szád? (chanson, 1948) Tanulságos mese egy házasságról (chanson, 1948) A bagoly (chanson, 1948) Kukac-sors (chanson, 1948) Serloch Holmesz legnagyobb bravúrja (vidám chanson, 1949) A férj bosszúja avagy "A bölcs fegyverkereskedő" (chanson, 1949) Antialkoholista bordala (chanson, 1949) Kemény Egon – Romhányi József rádiófelvételein a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszott: Keringő egyveleg (dalkeringők, 1950, Gyurkovics Mária énekelt) Tavaszi ének (keringő-ciklus, 1951, Közreműködött: Gyurkovics Mária és a Forrai-kórus) Óra keringő (dalkeringő, 1952, Gencsy Sári énekelt) Szél, könnyű szél (dalkeringő, 1952, Gencsy Sári énekelt) az Operaház zenekarának tagjaiból alakult együttest Vincze Ottó vezényelte: Vidám Balaton (dalciklus,1951, Közreműködött: Gencsy Sári, Szabó Miklós, Bencze Miklós és a Földényi kórus továbbá: Cordobai lányok (dal, 1949) Egy nap az üdülőben (bohózat, 1949) Mese a hűséges szolgálóról (vidám zenés játék, 1952) Bús ló panasza (chanson, 1959, Palócz László énekelt) Kétkedő szerelem (dal, 1967, László Margit énekelt)

Díjai, elismerései Érdemes művész (1983) eMeRTon-díj (1986) /posztumusz/

Emlékezete

2022 óta nevét viseli a 499526 Romhányi kisbolygó.

Jegyzetek

Források Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok arcképcsarnoka, Budapest, Ex Libris kiadó, 2000., [ Magyar életrajzi lexikon]

https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-szerzotarsai-versek-dalszovegek-szovegkonyvek

További információk

Online Hallgatható versei Szamárfül című kötete (részletek) Életrajz a Magyar Rádió Kincsestárában, hallgatható riport (403 Forbidden – engedélyhez kötött) ujhumor2_romhanyi.rm (403 Forbidden – engedélyhez kötött)

Kategória:1921-ben született személyek Kategória:1983-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar ifjúsági szerzők Kategória:Magyar humoristák Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:EMeRTon-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek