A San Marinó-i nagydíj (hivatalos nevén 14º Gran Premio di San Marino) volt az 1994-es Formula–1 világbajnokság harmadik futama, amit az olaszországi Imolában, az Autodromo Enzo e Dino Ferrari versenypályán rendeztek meg 1994. május 1-jén. A futamot Michael Schumacher nyerte meg a Benettonnal, mögötte Nicola Larini lett a második a Ferrarival, a harmadik pedig Mika Häkkinen lett a McLarennel.
A hétvége során két, egymástól független balesetben életét vesztette Roland Ratzenberger és Ayrton Senna, valamint súlyos balesetet szenvedett Rubens Barrichello, több néző és szerelő pedig egyéb incidensek miatt sérültek meg. Az 1982-es kanadai nagydíj, és Riccardo Paletti halála óta nem történt halálos baleset Formula–1-es nagydíjon, Elio de Angelis 1986-os halála óta pedig még teszten sem – utoljára két versenyző egyazon hétvégén az 1960-as belga nagydíjon halt meg. Sennát néhány nappal a futam után állami szertartás keretében helyezték örök nyugalomra, hat embert, köztük a Williams csapat prominenseit pedig emberöléssel vádoltak meg – a tizenegy évig tartó pereskedés végén valamennyiüket felmentették.
A tragédiák igen komoly hatással voltak az 1994-es világbajnoki küzdelmeken túl a Formula–1-re magára is, amely ezután fokozottan kezdett el ügyelni a biztonságra. Tizenkét év szünet után újjáalakult a GPDA, a versenyzők szakszervezete, több pálya nyomvonalát áttervezték, ahogy magukat az autókat is át kellett építeni. Nagyobb, szélesebb bukótereket építettek, hogy a kicsúszó versenyautók ne csapódjanak olyan könnyen a falaknak. Az intézkedések sikeresnek voltak mondhatók, hiszen ezután húsz évig nem történt olyan baleset, amely egy nagydíjhétvégén a pilóta halálát okozta volna.
Háttere A hétvége előtt Michael Schumacher vezette az egyéni tabellát két győzelemmel, és az azért járó 20 ponttal. Mögötte a második Rubens Barrichello volt 7 ponttal, a harmadik helyen pedig Damon Hill állt, holtversenyben Gerhard Bergerrel. Mindeközben Ayrton Senna két kiesése miatt nulla ponttal állt, pedig mindkét addigi versenyen magabiztosan behúzta a pole pozíciót. A konstruktőröknél a Benetton vezetett 20 ponttal, mögöttük a Ferrari volt a második 10 ponttal, a harmadik helyen pedig a Jordan állt hét ponttal.
A Benetton csapatánál JJ Lehto váltotta Jos Verstappent, ugyanis a finn versenyző a szezon előtti tesztek során balesetet szenvedett, és csak mostanra épült fel. Hasonlóan teljesítette második futamát a Ferrarival a sérült Jean Alesit helyettesítő Nicola Larini. A Jordan csapatánál Eddie Irvine a háromfutamos eltiltásából ekkor töltötte a második hétvégét, őt ezúttal Andrea de Cesaris pótolta.
Időmérő edzés Pénteken, az első szabadedzés során Barrichello eltalált egy rázókövet a Variante Bassa kanyarban 225 km/h-s sebességnél, amitől az autója a levegőbe repült, majd eltalálta a gumifalat, ami szinte azonnal megállította, majd a tengelye körül megforgó autó fejjel lefelé ért földet. A brazil versenyzőt 95 g-s erőhatás érte. Az orvosi segítség hamar megérkezett, gyorsan ellátták, majd a bolognai Maggiore kórházba szállították helikopterrel megfigyelésre. Csodával határos módon megúszta az esetet egy összezúzódott csuklóval és orrtöréssel, életét Sid Watkins professzor, az orvosi csapat vezetője mentette meg, ugyanis lenyelte a nyelvét. Senna ott volt a kórházban, amikor Barrichello magához tért, és csak ezt követően tért vissza a versenypályára. Másnap Barrichello is visszatérhetett, felkötött karral, így számára a hétvége véget ért. Tíz évvel később Damon Hill akként nyilatkozott az esetről, hogy ez hamis illúziókba ringatta valamennyiüket, hiszen úgy érezték, hogy egy tankban ülnek, amiben bármit túl tudnak élni. A pénteki időmérőt Senna magabiztos előnnyel nyerte meg, aminél jobbat már senki nem is futott a hétvége során.
A szombati időmérőből mindössze tizennyolc perc telt el, amikor a simtekes Roland Ratzenberger autója nem fordult be a Villeneuve kanyarban, és teljes sebességgel eltalálta a betonfalat. Ratzenberger, akinek ez volt mindössze a harmadik versenyhétvégéje, az előző körben ráfutott a kerékvetőre az Acque Minerali sikánban, amitől feltehetően megsérült az első szárnya. Ő ahelyett, hogy kiállt volna a boxutcába, úgy döntött, hogy elmegy még egy gyors körre. Ennek során azonban a sérült első szárny tartóelemei megadták magukat, a szárnyelem leszakadt és beszorult az autó alá, megemelve az első kerekeket. Így aztán Ratzenberger se kormányozni nem tudott, se rendesen fékezni. Az autó 314 km/h sebességgel csapódott a Villeneuve kanyarban található betonfalba, ahol semmilyen gumifal vagy energiaelnyelő szerkezet nem volt telepítve.Ratzenbergert körülbelül 500 g-s erőhatás érte, olyan, ami a Formula–1-ben addig még senkithttp://www.iht.com/articles/1999/04/30/prix.2.t_1.php.
Az ütközés után azonnal megszakították piros zászlóval az időmérő edzést. Az orvosi segítség egy percen belül megérkezett, majd őt is a bolognai Maggiore kórházba szállították. Ratzenberger három olyan sérülést szenvedett el, amelyek külön-külön is halálosak voltak: koponyaalapi törést, aortaszakadást, valamint a leszakadó első kerék okozta ütést. A gondos orvosi segítség sem menthette meg az életét, gyakorlatilag azonnal meghalt. Hivatalosan 14 óra 15 perckor nyilvánították halottá.
48 perc elteltével indították újra az időmérőt, amin több csapat, köztük a Williams és a Benetton, már részt sem vettek. Sennát különösen megrázta, ami történt, Sid Watkins visszaemlékezése szerint a brazil versenyző a vállán sírt. Amikor megpróbálta meggyőzni arról, hogy másnap ne induljon ilyen állapotban a versenyen, Senna azt felelte, hogy ez olyasmi, amiben nem dönthet másként, és versenyeznie kell. Mivel a pénteki időeredménye olyan jó volt, szombaton már nem is kellett újabbat futnia, így is a pole pozícióból indulhatott. Mögüle Schumacher és Berger rajtolhattak. Damon Hillnek még a baleset előtt sikerült egy olyan időt futnia, amivel javított a pénteki eredményéhez képest, így negyedik lett. Ratzenberger az eset előtt olyan időeredményt futott, amely még így is elég lett volna a 26. helyhez, vagyis a versenyre történő kvalifikáláshoz. Kiesésével az volt a szabály, hogy a közvetlenül mögötte végző versenyző, jelesül Paul Belmondo a Pacific-kel kapta meg a lehetőséget a versenyen indulásra. Ő azonban elhunyt versenyzőtársa tiszteletére, valamint azért, mert enélkül nem futott volna elég jó időt egy ilyen eredményhez, nem vállalta.
A halálos balesetnek már másnap délelőtt lett egy hosszabb távú következménye. A szokásos versenyzői eligazításon a pilóták elhatározták, hogy újjáalakítják a GPDA-t, a versenyzői szakszervezetet, melynek élére Sennát, Bergert és Schumachert választották. A szervezet a későbbiek során sikeresen harcolt az autók és a versenypályák biztonságossá tételéért, 2003-ban pedig bemutatták a HANS névre hallgató eszközt, amely a Ratzenberger balesetéhez hasonló esetekben segíti a túlélést. Helyezés#PilótaCsapatQ1Q2Különbség12 Ayrton SennaWilliams-Renault1:21.548idő nélkül25 Michael SchumacherBenetton-Ford1:22.0151:21.885 +0.337328 Gerhard BergerFerrari1:22.1131:22.226 +0.56540 Damon HillWilliams-Renault1:23.1991:22.168 +0.62056 JJ LehtoBenetton-Ford1:22.7171:24.029 +1.169627 Nicola LariniFerrari1:22.8411:23.006 +1.293730 Heinz-Harald FrentzenSauber-Mercedes1:23.119idő nélkül +1.57187 Mika HäkkinenMcLaren-Peugeot1:23.6111:23.140 +1.59293 Katajama UkjóTyrrell-Yamaha1:24.0001:23.322 +1.7741029 Karl WendlingerSauber-Mercedes1:23.7881:23.347 +1.7991110 Gianni MorbidelliFootwork-Ford1:23.6631:24.682 +2.115124 Mark BlundellTyrrell-Yamaha1:23.7031:23.831 +2.155138 Martin BrundleMcLaren-Peugeot1:24.4431:23.858 +2.3101423 Pierluigi MartiniMinardi-Ford1:24.0781:24.423 +2.5301524 Michele AlboretoMinardi-Ford1:24.2761:24.780 +2.728169 Christian FittipaldiFootwork-Ford1:24.6551:24.472 +2.9241725 Éric BernardLigier-Renault1:24.6781:40.411 +3.1301820 Érik ComasLarrousse-Ford1:26.2951:24.852 +3.3041926 Olivier PanisLigier-Renault1:24.9961:25.160 +3.4482012 Johnny HerbertLotus-Mugen-Honda1:25.1141:25.141 +3.5662115 Andrea de CesarisJordan-Hart1:25.2341:25.872 +3.6862211 Pedro LamyLotus-Mugen-Honda1:26.4531:25.295 +3.7472319 Olivier BerettaLarrousse-Ford1:27.1791:25.991 +4.4432431 David BrabhamSimtek-Ford1:27.6071:26.817 +5.2692534 Bertrand GachotPacific-Ilmor1:27.7321:27.143 +5.5952633 Paul BelmondoPacific-Ilmor1:28.3611:27.881 +6.333NK14 Rubens BarrichelloJordan-Hart14:57.323idő nélkül +13:35.775VL32 Roland RatzenbergerSimtek-Ford1:27.6571:27.584 +6.036Források:
Paul Belmondo, habár Ratzenberger kiesésével a 26. helyen juthatott volna tovább, ő mégis inkább visszalépett. Roland Ratzenberger halálos balesete miatt visszalépettnek tekintendő.
Futam
A felvezető kör előtt derült ki, hogy Michele Alboreto Minardija meghibásodott, ezért átült a tartalék autóba, viszont a szabályok értelmében a boxutcából kellett indulnia. A rajtnál JJ Lehto Benettonja lefulladt, ezt nem vette észre a hátrébbról induló lotusos Pedro Lamy, és belerohant az álló autóba. Az ütközés erejétől törmelékek repkedtek szanaszét, amelyek megsebesítettek nyolc embert és egy rendőrt is. A balesetet éppen hogy csak el tudta kerülni Bertrand Gachot az egyetlen rajthoz álló Pacific-kel, Lamy pedig sértetlenül megúszta az esetet.
Mindennek ellenére nem szakították meg a versenyt, így Martin Brundle és JJ Lehto is fel tudtak jönni pár helyezést. Nem sokkal később aztán kijött a biztonsági autó, ami azt jelentette, hogy az egész mezőny besorolt mögé, a gumik hőmérséklete pedig lehűlt. A safety car intézményét az előző idényben vezették be (korábban már voltak kísérletek a bevetésére), és mindössze a harmadik alkalommal gurult pályára azóta. Többen, köztük Senna is kritizálták az autót, amely túl lassan haladt ahhoz, hogy a gumihőmérsékletek normálisak maradjanak. A futamon ezt a feladatot ráadásul egy Opel Vectra látta el, amely lényegesen gyengébb volt a versenyautókhoz képest. Senna maga is többször jelezte a pilótájának, Max Angelellinek, hogy menjen gyorsabbanhttps://www.automoto.it/formula1/ricordando-senna-quel-giorno-a-imola-con-la-morte-in-pista.html. Később kiderült, hogy azért sem tehette ezt, mert a fékjei már az első körben meghibásodtak, és félő volt, hogy maga a safety car is balesetet szenved. Míg tartott ez a szakasz, Érik Comas és Éric Bernand autói összeértek, és mivel Comas vibrációra panaszkodott, a Larrousse csapat kihívta őt, hogy megvizsgálják a hiba okát.
A törmelékek eltakarításával az ötödik körben végeztek, ekkor a mezőnyt ismét elengedték. Senna és Schumacher rögtön elhúztak az élen Berger előtt, aki viszont ekkor megelőzte Hillt. Schumacher nagy tempót diktált annak ellenére is, hogy a vasárnapi bemelegítésen látottak alapján egykiállásos taktikával számolt, tehát az autója nehezebb volt. A hetedik körben, tehát az újraindítást követő második körben Senna 305 km/h sebességgel haladt a Tamburello kanyar felé, amikor is ahelyett, hogy bevette volna azt, egyenesen leszáguldott a pályáról, majd hiába próbált fékezni, 211 km/h sebességgel a betonfalnak csapódott. A későbbi vizsgálatok megállapították, hogy az ütközést követően már halott volt. Az autó roncsainak vizsgálata során egy összehajtogatott osztrák zászlót találtak, amit a futamot követően Ratzenberger tiszteletére szeretett volna lobogtatni. A versenyt piros zászlóval megszakították, miközben a mentőcsapatok úton voltak – ez azt jelentette, hogy valamennyi versenyautónak le kellett lassítania és vissza kellett gurulnia vagy a boxutcába, vagy a rajtrácsra, amíg a versenyirányítás nem indítja azt újra. Ez azt a célt szolgálta, hogy a pályabírók és a mentők egyszerűbben, balesetveszélytől mentesen közelíthessék meg a szerencsétlenség helyszínét.