jobbra|bélyegkép|A magyar királyi jogar a többi koronaékszer mellett A magyar királyi jogar a magyar koronázási jelvényegyüttes valószínűleg legrégebbi része, lehetett már Szent Istváné is. A jogar (latinul sceptrum) az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe, ősi hatalmi jelvény. A magyar királyi jogar feje metszett egyiptomi hegyikristály, a véset három oroszlánt ábrázol. A jogarfej tetején látható „mágikus csomó” egy kb. 20 mm átmérőjű aranylemezen van, amelynek szélső kerülete a középső kördísz alatt található. Ezt a tárcsát a hullámos szalaggal együtt utólagosan forrasztották hozzá a tartólemezhez, mert az országalma tetején a jelenlegi mágikus csomó alatti lemezen egy 8–10 mm átmérőjű lyuk volt, amelyet el akartak tüntetni.Petneházy István: Országalmából jogar, library.hungaricana.hu Az Országházban található.

A „jogar” kifejezés nyelvújítási eredetű, középkori magyar neve nem ismeretes, talán „királyi pálca” lehetett.

Leírása 150px|bélyegkép|jobb|Salamon-csomó, amely a jogar hegyikristály gömbjének aranylemezborítását díszíti A koronázási jogar 29,5 centiméter hosszú, hengeres nyélre illesztett hegyikristály gömb.A történeti István, nol.hu A gömb felületére három egyforma, oroszlánra emlékeztető állatalakotA magyar koronázási jogar oroszlánjáról készült lenyomat, mek.oszk.hu véstek. A gömb kissé nyomott, magassága 65, átmérője 73 milliméter. A hegyikristály fejet két virágot formázó aranylemez fogja közre, amelyeket pántok tartanak össze. A jogar tetejének díszítőeleme egy mágikus végtelen csomó („Salamon-csomó”), amely hurkos fonatból áll össze, ennek bajelhárító szerepet tulajdonítottak. Szimbólumtár Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából , balassikiado.hu A perzsa, szasszanida hagyományokat követő magyar királyi jogar kristálygömbjének tetején látható végtelenített vonalmintát formázó, apotropaikus,Mágikus csomó rontásra - Közös pont a tarnaszentmáriai templom és a jogar között, library.hungaricana.hu bűvös jelről azt tartották, hogy végtelenségénél fogva képes távol tartani a gonosz és az ártó szellemeket.Bélyegblokkon a királyi jogar , kiszo.hhrf.orgEndre Tóth: A magyar koronázási jogarA koronázási jogar részlete, mek.oszk.huPál József-Újvári Edit: Szimbólumtár , tankonyvtar.hu A foglalatra láncokra függesztett golyókat (összesen 26 darabot) erősítettek, melyek csilingelésükkel a szellemeket tartották távol. A mogyorófa nyelet aranyozott ezüst filigrán díszítés fedi.

Eredete

A jogar minden bizonnyal a koronázási jelvényegyüttes legrégebbi, lényegében változatlan formában megmaradt darabja. A 10. században Egyiptomban, a Fátimidák idején készülhetett. A hegyikristály-edények és tárgyak a 10. században terjedtek el Egyiptomból, ahol a Madagaszkárról származó nyersanyagot feldolgozták, és onnan jutottak el Európa udvaraiba, különösen a Német-római Birodalomba.

Hasonló, buzogány alakú, gömbös jogar nem maradt fenn. László Gyula felvetette a jogarforma esetleges keleti eredetét, mert az avaroknál és egy Kijev környéki leletben is van ilyen gömbös végű bot, de Garam Éva ezt részletesen cáfolta.

Eredetiben nem, de ábrázolásokról ismeretesek olyan jogarok, amelyek a magyarral szinte azonosak. 1003-ban kiadott ólombulláján II. Henrik német-római császár, aki Gizella királyné révén István sógora volt, a magyar koronázási jogarral azonos formájú, rövid nyelű, gömbös végű sceptrumot tart. Ugyancsak hasonló formájú, gömbös végű jogar látható a császár másik, vér szerinti rokonának, anyja testvérének, III. Rudolf burgundi király 1017-ből származó pecsétjén.

A magyarhoz hasonló jogart a német uralkodók a 11. század végéig használták, utána eltűnt a hatalmi jelvények közül. I. István sógora, II. Henrik kedvelte a hegyikristály tárgyakat, több példány is a birtokában volt, ezért feltételezhető, hogy a magyar királyi jogar a császár ajándékaként került Szent Istvánhoz, de lehetett egy keleti ajándék vagy vásárlás is.

A kristálygömb eredetileg is jogarfej lehetett. A jogar foglalata a 12. század második felében készült, a nyél mogyorófából van.Magyar koronázási jogar, www.jagbp.sulinet.huZsoldos Attila: A Szent Korona, www.tankonyvtar.hu

A jogarral foglalkozó szakértők másik része szerint viszont a technológiai szempontokat, valamint technika- és művészettörténeti szempontokat is figyelembe véve a jogar foglalata legkésőbb a 9. századra datálható. A nyél és a foglalat filigrános díszítménye ugyanis erre a korra tehető. Ebből következően a jogarfej sem lehet későbbi, az egész tárgy egyszerre készült, egy terv alapján és a 8–9. századi Kárpát-medence, az avar kor felvethető alternatíva.

Jegyzetek

Források

Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelképek. Magyar Nemzeti Múzeum. Budapest, 1986.

Gerics József–Ladányi Erzsébet: Források Szent István királlyá avatásának történetéhez, epa.oszk.hu Magyarország Szent Koronája - Mórocz Zsolt beszélgetése Tóth Endre régésszel, koronakutatóval, epa.oszk.hu

További információk Magyar nemzeti és történelmi emlékek - Szent Korona és a koronázási ékszerek Csomor Lajos: Magyarország Szent Koronája (Vaja, 1987)

Jogar Kategória:Inszigniológia