Limburg tartomány a Belgiumban fekvő városról, Limbourgról (Limburgról) kapta a nevét. A tartomány Belgium három régiója közül Flandriában fekszik, annak legkeletibb részén. A tartományt nyugatról a Maas folyó határolja, északon Hollandia, délen a vallón régióhoz tartozó Liège tartomány, nyugatról Flamand-Brabant és Antwerpen tartományok határolják. A tartomány székhelye Hasselt városa.

A tartomány területe 2422 km², amit három járásra (hollandul arrondissementen) osztottak fel. Hasonlóan Flandria más tartományaihoz a hivatalos nyelv a holland, illetve helyi változata, a flamand. A tartományon belül elterjedt a flamand helyi nyelvjárása, melyre a limburgi nyelv hatott (hollandul: Limburgs, németül: Limburgisch, franciául: Limbourgeois).

Földrajz

Limburg tartományt keresztülszeli az Albert csatorna, amely Antwerpen városát köti össze Liège városával, illetve a Maas és a Schelde folyókkal. A régió korábban bányáiról, elsősorban szénbányáiról volt ismert.

A tartomány legmagasabb pontja a Remersdaal, 287,5 méterrel a tengerszint felett (ez egyben Flandria legmagasabb pontja is). Legalacsonyabb pontja a "Galgenboom", Millen (Riemst) faluban, 151 méterrel a tengerszint felett.

A tartomány legnagyobb folyói, az Albert csatorna mellett a Maas, Demer, Jeker és Dommel folyók.

Fekvés, éghajlat A tartomány fekvése és éghajlata kedvez mind a mezőgazdasági tevékenységeknek, mind a turizmusnak is, négy nagyobb régiója meglehetősen változatot képet nyújt: Kempen lápos-mocsaras síkság, homokdűnékkel és fenyőerdőkkel Haspengouw-ban számos gyümölcsliget, valamint gabonaféléket termesztő síkság található A Maas folyó völgye (Maasland) kedvező terepet nyújt a vízisportok kedvelőinek, a kerékpárosoknak, illetve a folyóvölgyben számos kavicsbánya található A Voerstreek régió a legeltető állattartás kedvező terepe fával benőtt völgyei és füves legelői révén

Történelem

A tartomány neve a napjainkban a Vallónia régióban, a Weser (Vesdre) folyó partján található Limbourg város nevéből származik. A város a középkori Limburgi Hercegség székhelye volt, amely a Liège-től északra található Meuse régióban helyezkedett el. A Hollandiai Limburg tartományt alkotó területek nem tartoztak azonban ehhez a hercegséghez, hanem több kisebb, önálló államalakulat között oszlottak meg, mint például a Brabanti Hercegség, a Jülich-i hercegség és a Liège-i Püspökség. A politikai megosztottság egyik öröksége a limburgi nyelvjárás számtalan, máig fennmaradt helyi változata.

A Limburgi Hercegség 1648-ig állt fenn a Maastrich, Liège és Aachen városai által határolt háromszögben.

A napóleoni háborúk után a nagyhatalmak, Nagy-Britannia, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Franciaország képviselői 1815-ben Limburg területét az Egyesült Holland Királysághoz csatolták. A belga és a holland tartományok összevonásával kialakított új provincia neve, a székhelye után, Maastricht lett, de a tartomány első uralkodója, I. Vilmos holland király azonban nem akarta a történelmi Limburgi Hercegség nevét veszni hagyni és a tartomány nevét Limburgra változtatta.

1830-ban, Belgium függetlenségének kikiáltásával egyidőben a limburgi tartomány déli, túlnyomó részt katolikus területei is elszakadtak az északi, kálvinista református Hollandiától. Belgium függetlenségét követően szinte az egész egyesült Limburg tartomány a belga korona fennhatósága alá került. Csak 1839-ben osztották fel "belga" és "holland" részekre a helyi lakosság élénk tiltakozása ellenére, ezzel kialakítva a tartományok máig fennálló határait. A belga alkotmányreformot követően Limburg a flamand régióhoz került, bár a tartományon belül jelentős számban élnek francia anyanyelvű vallonok is.

A belga és a hollandiai Limburg tartomány himnusza egyaránt a In 't Bronsgroen Eikenhout.

Gazdaság bélyegkép|Az Albert csatorna Hasselt városánál jobbra|bélyegkép|A Maas folyó völgye, a belgiumi Herbricht-hoz közel. A folyó túloldala már a hollandiai Limburg tartomány része. jobbra|bélyegkép|Részlet a Maas völgyét behálózó kerékpárút-hálózatból.

Limburg tartománya a belga gazdasági növekedés egyik meghatározó tényezője volt a 19-20. században szénbányái és acélipara révén. Bár a bányaművelés időközben gazdaságtalanná vált, mégis sok helyen fennmaradtak a korábbi bányaépületek, tárnák, amelyek közül sok ma már műemléki védettséget élvez.

A tartományban először 1901-ben talált szenet André Dumont geológus, a leuven-i egyetem munkatársa. Rövid időn belül 7 bánya indult be, amelyek a helyi lakosok mellett nagy számban alkalmaztak dél- és kelet-európai munkásokat is.Máig erre emlékeztetnek a tartományban és Belgium más részein letelepedett olasz és magyar családok.

Az 1970-es években a bányák nagy része bezárt és a tartomány Belgiumon belül a legmagasabb munkanélküliségi rátával küzdött. Az 1990-es évekre a tartomány gazdasága ismét fellendült, részben az ide telepedő vegyipari, illetve autóösszeszerelő üzemeknek köszönhetően, részben a körülöttük kialakuló kis- és középvállalatok tevékenységének köszönhetően.

Közlekedés A tartomány egyik vonzereje az idetelepülő vállalkozások számára kitűnő fekvése: Limburgtól 500 km-es sugarú körön belül található az EU lakosságának és vásárlóerejének kb. 50%-a. Emellett a tartomány meglehetősen fejlett közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, hiszen területén haladnak át az E313 (Antwerp-Liege) és az E314 (Brussels-Louvain-Aachen) autópályák, illetve az Albert-csatorna. Ennek eredményeként a belga tartományok közül Limburgban messze a legmagasabb az export-import aránya.

Kultúra A limburgi kultúra alapvető elemei:

Zene: 1965-től 1981-ig évente egy nemzetközileg ismert jazz- és rockfesztivált rendeztek Bilzenben, mielőtt Limburgon kívülre, Werchterbe költöztek volna, ahol ma is megrendezik, mostanra "Rock Werchter" néven. Egy másik jól ismert évenként megrendezett zenei fesztivál a Hasseltben megrendezett Pukkelpop. Vallás: meghatározóan római katolikus. Folklór: Több helyen még mindig van egy ma már inkább hagyományörző "polgárőrség". Karnevál Sport: a sportok közül a kerékpárversenyzés és a labdarúgás a legnépszerűbb. A három legmagasabb nemzeti osztályban játszó limburgi profi futballklub a következő: K.R.C. Genk és K. Sint-Truidense V.V. (1. osztály), Lommel United (2. osztály); K. Patro Eisden Maasmechelen és KSK Hasselt (3. osztály). A K.R.C. Genk négyszer nyerte meg a nemzeti bajnokságot. A motokrossz is népszerű, ebben a sportágban négy korábbi világbajnok is származik a belga Limburgból; együttesen 20 világbajnoki címet nyertek. Szabadidő, kikapcsolódás: gyalogos vagy kerékpáros séta a helyi természetvédelmi területeken.

Közigazgatás és politika Limburg tartomány kormányzói 1830-tól

-tól -ig Kormányzó neve18301831Frans de Loë Imstenraedt de Mheer18311834Jean-François Hennequin18341843Werner de Lamberts18431857Pierre de Schiervel18571871Theodoor de T'Serclaes de Wommersom18711871Pierre de Decker18721879Joseph Bovy18791894Adolphe Goupy de Beauvolers18941914Henri de Pitteurs-Hiégaerts19141919üres (Első világháború)19191927Theodore de Renesse19281940Hubert Verwilghen19401941Gérard Romsée19411944Jef Lysens19441950Hubert Verwilghen19501978Louis Roppe19781995Harry Vandermeulen19952005Hilde Houben-Bertrand2005 napjainkigSteve Stevaert

Közigazgatási beosztása

jobbra|300px

Hasselt járás:   2. As   3. Beringen   8. Diepenbeek 10. Genk 11. Gingelom 12. Halen 13. Ham 15. Hasselt 18. Herk-de-Stad 20. Heusden-Zolder 26. Leopoldsburg 28. Lummen 33. Nieuwerkerken 34. Opglabbeek 38. Sint-Truiden 39. Tessenderlo 43. Zonhoven 44. ZutendaalMaaseik járás:   5. Bocholt   7. Bree   9. Dilsen-Stokkem 14. Hamont-Achel 16. Hechtel-Eksel 22. Houthalen-Helchteren 23. Kinrooi 27. Lommel 29. Maaseik 31. Meeuwen-Gruitrode 32. Neerpelt 35. Overpelt 36. PeerTongeren járás:   1. Alken   4. Bilzen   6. Borgloon 17. Heers 19. Herstappe 21. Hoeselt 24. Kortessem 25. Lanaken 30. Maasmechelen 37. Riemst 40. Tongeren 41. Voeren 42. Wellen

Kapcsolódó szócikkek

Limbourg (Limburg) Limburgi nyelv Limburg (Hollandia) Limburgi Hercegség Limburg hercegeinek listája Alsó-Lotaringia Tizenhét Tartomány Belgium történelme

További információk Limburgi turizmus

Jegyzetek

ű