A broméliafélék (Bromeliaceae) a perjevirágúak rendjének (Poales) egyik családja. Korábbi rendszerekben teljesen más volt a megítélésük. A Soó- és Hortobágyi-rendszerben külön rendként szerepel lisztesmagvúak (Bromeliales, Farinosae) néven. A Borhidi-rendszerben a Zingiberidae alosztály (gyömbérvirágúak) Bromelianae főrendjébe tartozik az ananászvirágúak rendje (Bromeliales).
A genetikai vizsgálatok alapján a perjevirágúak rendjében a gyékényfélékkel (Typhaceae) és a békabuzogányfélékkel (Sparganiaceae) mutatnak szorosabb rokonságot. E három taxon együtt egy egységes, monofiletikus csoport (klád). E három családot ajánlatos lenne kiemelni a jelenlegi rendből, és Bromeliales néven külön rendet állítani nekik, ugyanis a Poales kládról ezek váltak le elsőként, tehát mostani rend többi családja ugyancsak monofiletikus lenne.
A broméliafélékhez tartoznak a broméliákon (Bromelia spp.) kívül ide tartoznak többek között a lándzsarózsák (Aechmea spp.), az ananászok (Ananas spp.), a bilbergiák (Billbergia spp.), a levélcsillagok (Cryptanthus spp.), a Guzmán-broméliák vagy guzmániák (Guzmania spp.), a Regel-broméliák vagy neorégeliák (Neoregelia spp.), a fészektőrózsák (Nidularium spp.), a szakállbroméliák (Tillandsia spp.) és a pikkelyvirágok vagy vrízeák (Vriesea spp.).
Származásuk, elterjedésük
Az újvilági trópusokon élnek.
Megjelenésük, felépítésük
Többnyire alacsonyak félcserje–cserje méretig. Az andesi ahuarancu (Puya raimondii) törzsmagassága 1–4 m, virágzata 10 m magasra nyúlik).
Nagy többségük Levelei szoros, sokszor tölcsérszerű spirális levélrózsában nőnek; ez az elrendezés a víz felfogását és raktározását segíti. A levelek a vastag viaszbevonattól sokszor ezüstösen csillognak. A kemény levelek széle szúrós, fogas. Sok faj levelei vízfelvevő pikkelyszőrök fejlődtek ki (BiolLex).
A csoport növénykémiailag igen egységes: sejtjeikben kalcium-oxalát kristályok, gyanta- és olajtartó üregek, kovatestek találhatók.
Virágzatuk végálló, a virágok a lepellevelek két körének mérete is színe is különbözik: a külső kör tagjai végig, a belsők tövüknél összenőttek. Porzótájuk két, egyenként három tagú porzókörből áll. A háromrekeszű termő felületén nektáriumok csalogatják a beporzókat.
Változatos megjelenésű termésük általában tok vagy bogyó. A többnyire apró magvakon általában van valamilyen repítőkészülék. Életmódjuk, termőhelyük
Többnyire trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben, szavannákon nőnek, de például a dél-amerikai üstökösfák Puya spp., Espeletia spp., Culticium spp.) a trópusi magashegységek (al)havasi rétjeinek paramo- és punanövényzetére jellemzőek. A talajban gyökerezők mellett sok faj epifiton.
Amint ezt levélrendszerük is jelzi, sok közöttük a xerofiton (szárazságtűrő) faj. A víztartó levélrózsa különleges együttélések indukátora: az összegyűlt vízben gyakran trópusi algák és ízeltlábúak lárvái telepszenek meg; olykor még apró virágos növények is kihajtanak belőle.
Gyakran madarak porozzák be őket.
Magvaikat a szél terjeszti.
Gazdasági jelentőségük
Vannak közöttük fontos élelmiszernövények, mint például az ananász.
Számos fajuk világszerte elterjedt dísznövény.
Rendszerezésük
Hagyományosan három alcsaládba sorolják őket: Pitcairnioideae, Bromelioideae és Tillandsioideae. Azonban genetikai elemzések azt mutatták, hogy míg a Bromelioideae és a Tillandsioidea alcsalád monofiletikus csoportok, addig a Pitcairnioidea alcsalád parafiletikus csoport, így ez utóbbiból több alcsaládot hoztak létre, melyek egyenként már monofiletikusak (a Pitcairnioidea alcsalád is megmaradt, de kevesebb nemzetséget tartalmaz). Ugyancsak a genetikai vizsgálatok tisztázták, hogy a korábban önállóan létező Ayensua nemzetség egyetlen faja, az Ayensua uaipanensis a Brocchinia nemzetséghez tartozik; a korábbi Brocchinia serrata faj viszont nem, emiatt az újonnan létrehozott Sequencia nemzetségbe sorolták át, amely még csak nem is a Brocchinioidea, hanem a Navioideae alcsalád része.
A genetikai vizsgálatok eredményeit figyelembe véve a broméliafélék nemzetségei 8 alcsaládba sorolhatók, az alcsaládok ábécérendben a fontosabb nemzetségekkel: Brocchinioideae (1 nemzetség) Brocchinia broméliaformák (Bromelioideae) Acanthostachys lándzsarózsa (Aechmea), vagy urnavirág ananász (Ananas) Androlepis Araeococcus bilbergia (Billbergia) bromélia (Bromelia) Canistropsis Canistrum levélcsillag (Cryptanthus) rejtettvirág Deinacanthon Disteganthus Edmundoa Eduandrea Fascicularia Fernseea Forzzaea Greigia Hohenberg-bromélia (Hohenbergia) Hohenbergiopsis Hoplocryptanthus Hylaeaicum Krenakanthus Lapanthus Hoplocryptanthus Lymania Neoglaziovia Regel-bromélia (Neoregelia) fészektőrózsa (Nidularium) Ochagavia Orthocryptanthus Orthophytum Portea Pseudaechmea Pseudananas Quesnel-bromélia (Quesnelia) Rokautskyia Ronnbergia Sincoraea Ursulaea Wittmackia Wittrockia Hechtioideae (1 nemzetség) polipbromélia (Hechtia) Lindmanioideae (2 nemzetség) Connellia Lindmania Navioideae (5 nemzetség) Brewcaria Cottendorfia Navia Sequencia Steyerbromelia Pitcairnioideae (6 nemzetség) Deuterocohnia Dyckia – tőrlevél Encholirium Fosterella Pepinia Pitcairnia – tarajbromélia Puyoideae (1 nemzetség) Puya – havasibromélia szakállbroméliaformák (Tillandsioideae) (9 nemzetség) Alcantarea Catopsis Glomeropitcairnia Guzmán-bromélia (Guzmania) Mezobromelia Racinaea szakállbromélia (Tillandsia) pikkelyvirág (Vriesea) vrízea Werauhia''
Jegyzetek
Források és ajánlott irodalom
Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana Tuba Zoltán–Szerdahelyi József–Engloner Katalin–Nagy János: Botanika II. – Rendszertan Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana Bagi István: A zárvatermő növények rendszerének kompediuma
Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan BiolLex:
Kategória:Növénycsaládok Kategória:Újvilági trópusok biobirodalma