A közönséges delfin (Delphinus delphis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.
Nemének a típusfaja.
Előfordulása A közönséges delfin a Föld összes trópusi és mérsékelt övi tengerében elterjedt. Nagy számban fordul elő a Földközi-tengerben és a Fekete-tengerben. A Balti-tengerben ellenben alig látni, bár a brakkvizet is bírja. Az európai partoknál délről északra csökken a gyakorisága, de a Golf-áramlat révén alkalmilag Skandinávia északi részéig is eljut.
Nem él helyhez kötött életet, hanem fő táplálékforrását, a halrajokat követi. A táplálékkínálatnak megfelelően a közönséges delfin többnyire csak a part menti vizekben él.
Alfajai
Delphinus delphis delphis Linnaeus, 1758 Delphinus delphis ponticus Barabash, 1935
Megjelenése Az állat hossza 1,7-2,4 méter, testtömege 80-120 kilogramm. Ennek a delfinfajnak 80-100 foga van. A fogak kúp alakúak. Arcorra keskeny. A kidomborodó homlokból előreugrik az arcorr; a felső állkapocs oldalról keskenyebbnek látszik, mint az alsó. Háti része szürke, hasi része fehér. Púpjai nincsenek, hátának szinte pontosan a közepén emelkedik a lekerekített, háromszög alakú hátuszony, melynek a csúcsa enyhén hátra hajlik. A szem alól világos és szürke csíkok indulnak hátrafelé, amelyek a vízből kiugró delfinen jól láthatóan elválnak a sötét színű háttól.
Életmódja bélyegkép|balra|250px|Nőstény közönséges delfin és borja
Csoportokban élő lény. A közönséges delfin jó példa arra, hogy a hasonló életfeltételek között egy emlős alkata mennyire halszerűvé idomulhat. Elegáns, áramvonalas testével gyorsan, akár 45 km/h sebességgel képes úszni. A hajtóerőt főként farokúszójával fejti ki.Újra megjelentek a delfinek az Adrián Ez annyira erős, hogy képes a vízből messzire kirepíteni az állatot. A delfin több méter magasra és rendkívül pontosan tud ugrani. Még elképesztőbb az a képessége, hogy farokúszójával gyorsan csapkodva a vízfelszínen tud "járni". Nehéz testét egyedül farokúszójának erejével tartja ki a vízből, és hogy ilyen különleges helyzetben is meg tud állni, az kiváló egyensúlyérzékét bizonyítja. A tájékozódást és az egyedek közötti kommunikációt szolgálja a delfinek magasan fejlett hanglokátorrendszere, amelynek teljesítőképessége a denevérekén is túltesz. Az ultrahangokat még 200 kHz fölött is érzékeli. Így a delfinek a vízben, amely közismerten jól vezeti a hangokat, nagy távolságból is képesek kommunikálni és viselkedésüket összehangolni.
A közönséges delfin igen tanulékony faj. Már az ókortól ismertek olyan elbeszélések, amelyek szerint a delfinek vízben fuldokló embereket mentettek ki. Beteg fajtársaikat is fenntartják a víz felszínén, hogy lélegezni tudjanak. Az újszülött borjakat szintén a felszínre segítik, hogy levegőt vehessenek.
Tápláléka túlnyomórészt hering és szardínia, de sok partközelben élő halfaj is. A rajokban mozgó halakra csapatosan vadásznak, így megakadályozzák, hogy a halak túl gyorsan szétoszoljanak.
Ősszel és télen a nyílt, mély vizű tengerekbe vonulnak, míg nyáron a part közelében tartózkodnak.
Szaporodása Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A párzási időszak az Észak-Atlanti-óceánban októbertől decemberig tart. A legtöbb borjú szeptemberben és októberben jön a világra. A vemhesség 10 hónapig tart, ennek végén egy utód születik.
A közönséges delfin általában 25 évig él, de 30 éves példányokról is tudnak.
Jegyzetek
Források
National Audubon Society Guide to Marine Mammals of the World Encyclopedia of Marine Mammals Whales, Dolphins and Porpoises, Mark Carwardine,
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
További információk
Kategória:Delphinus Kategória:Emlősfajok Kategória:Az Atlanti-óceán emlősei Kategória:A Csendes-óceán emlősei Kategória:Az Indiai-óceán emlősei Kategória:A Földközi-tenger emlősei Kategória:A Fekete-tenger emlősei