Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.
2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.
Földrajzi fekvése A település közvetlenül az osztrák határ mentén fekszik. Belvárosában találkozik a Duna, az Inn és az Ilz, innen ered egyik elnevezése: Dreiflüssestadt, azaz „A három folyó városa”.
Népesség
Éghajlata Passau az északi szélesség 48°-án fekszik. Ennek eredményeképpen a városban elsősorban a nyugati irányból érkező légáramlatok hatása jelentkezik. Amint az éghajlati diagramból látható, Passau a hűvös klímához rendelhető. A kontinentális hatás a Passau régióban is jelen van, amelyet részben hideg és havas tél, és meleg és száraz nyár jellemez. Hőviharok is előfordulnak nyáron.
Átlagosan 36 nyári nap van, amikor a maximum hőmérséklet 25 °C felett van. Ezzel szemben 115 fagyos nap van, 0 °C alatti hőmérséklettel. A legszárazabb hónapok az október és a november. Az indián nyár minden évben enyhe hőmérsékletet eredményez az év végén.
A vízben gazdag Duna és Inn folyók összefolyásának köszönhetően a folyók vízgyűjtőjén gyakran köd van.
Az éghajlati diagram Fürstenzell (Passauval délnyugatra szomszédos) mérési pontjának adatait mutatja. Azonban ez a mérési pont közel 100 méterrel magasabban van, mint maga Passau.
Története Passauban nyugszanak Gizella királyné földi maradványai.
1676. december 14-én itt Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné ment férjhez Lipóthoz.
1803-ban a Passaui Püspökség a Bajor Királyság birtoka lett.
Ötvenezer körüli népességéből nagyjából 10 000 fő az 1978-as alapítású helyi egyetem tanulója.
Látnivalók left|thumb|250px|A Veste Oberhaus
Veste Oberhaus A Duna városházával szemközti partjának domináns épülete. Több funkciót lát el: itt van a városi történelmi múzeuma, valamint egy ifjúsági szálló és egy csillagvizsgáló. Az Oberhaustól szép kilátás tárul Passau óvárosára és az úgynevezett Ortspitzére, ahol a három folyó – a Duna, az Inn és az Ilz – összefolyik. Az Alpokból jövő Inn vize zöld színű, a Dunáé kék, az Ilzé pedig fekete. Így az összefolyás után a Dunának egy hosszabb szakaszon három színe van.
Passaui dóm
A Szent István-székesegyház a Passaui egyházmegye székhelye. Története egy Kr. u. 450 körül már létező templomra nyúlik vissza. A püspöki templomot 730-ban említik először egy oklevélben, és 739 óta az egyházmegye székesegyháza. Szent Pilgrim püspök uralkodása alatt 982-től új, háromhajós, ikertornyos westwerkű püspöki templom épült. Ezt 1280 és 1325 között részben egy korai gótikus székesegyház váltotta fel. A késő gótikus stílusú keleti részt 1407 és 1560 között építették hozzá. Az 1662-es városi tűzvészben a keleti rész külső falai kivételével a székesegyház teljesen elpusztult. A székesegyházat 1668 és 1693 között Carlo Lurago építtette újjá, ezúttal barokk stílusban. Különösen figyelemre méltóak Giovanni Battista Carlone belső stukkói és Johann Michael Rottmayr festményei a mellékoltárokban. Ez a legnagyobb barokk székesegyház az Alpoktól északra. A székesegyház orgonája 17 974 sípjával és 233 regiszterével a világ legnagyobb templomi orgonája, és a legnagyobb orgona az USA-n kívül.
Közlekedés Közúti közlekedés A várost érinti az A3-as autópálya és az A8-as autópálya. Vasúti közlekedés
Testvérvárosok
Összesen tíz testvérvárosa van Passaunak:
Hackensack, USA, 1952 Dumfries, Egyesült Királyság, 1957 Cagnes-sur-Mer, Franciaország, 1973 Krems an der Donau, Ausztria, 1974 Akita, Japán, 1984 Málaga, Spanyolország, 1987 České Budějovice, Csehország, 1993 Liucsou, Kína, 1999 Veszprém, Magyarország, 1999 Montecchio Maggiore, Olaszország, 2003
További információk Passau város hivatalos honlapja Képek Passauról
Jegyzetek
Kategória:Bajorország települései Kategória:Németország Duna menti települései
Kategória:Németország világörökségi helyszínei Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:A Szent Korona őrzési helyei