Hidas Antal (eredeti nevén Spitzer Gyula, 1916-tól Szántó GyulaAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 189715/1916. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 850. kép 1. karton; oroszul Антал Гидаш vagy Анатолий Гидаш; Gödöllő, 1899. december 18. – Budapest, 1980. január 22.) oroszul is alkotó magyar író, költő, műfordító. A második világháború előtti agitatív kommunista költészet, s az 1945 utáni szocialista realista irodalom jeles alakja.
Élete Spitzer Ferenc (1871–1945) cipészmester és Deutsch Berta (1873–1945) fiaként született sokgyermekes zsidó családban.Geni.org Korán jelentkező forradalmi nézetei, és Ady-versek szavalása miatt a gimnáziumból kirúgták, ezt követően rövid ideig gyári munkásként és újságárusként dolgozott. 1919-ben publikálta első, forradalmi-kommunista költeményeit Kovács Péter és Csont Ádám álneveken, először az Új Utak című lapban. A Tanácsköztársaság alatt a Munkás Egyetem hallgatója volt, majd a kommün bukása után, 1920-ban Csehszlovákiába emigrált későbbi feleségével, Szántó Judittal együtt. 1922. október 1-jén Kassán házasodtak össze. Már vagy a házasságkötésük előtt, 1921-ben vagy utána, 1923-ban született meg a lányuk, Szántó Éva nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa. Hidas itt csatlakozott a kommunista mozgalomhoz és az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja lett.
1924-ben a feleségével együtt tértek haza, de 1924 júniusában már különéltek egymástól, a hivatalos válást 1925. március 10-én mondták ki. Évát Hidas Antal szülei vették magukhoz. bélyegkép|jobbra|250px|Sírja a budapesti Fiumei úti sírkertben (42/1) Korábban ugyan szoros kapcsolatban állt Kassák Lajos avantgárd körével, eddigre már kizárólagosan a realizmus formanyelvét érezte magáénak. Ekkor jelent meg első verseskötete Bécsben, a KMP gondozásában Az ellenforradalom földjén címen. A várható letartóztatás elől menekülve Bécsen és Berlinen keresztül Moszkvába távozott. Itt feleségül vette Kun Béla leányát, Kun Ágnes műfordítót. A Sarló és Kalapács című almanach egyik főmunkatársa volt, de a bécsi Új Március, a kassai Munkás és a New York-i Új Előre című folyóiratokban is publikált. 1926–1936 között a Moszkvában alakult Magyar Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének egyik vezetője, 1929–1935 között pedig a Forradalmi Írók Nemzetközi Tanácsának tagja volt. 1926-tól a magyar mellett oroszul is írt, versei szerzőségi jelölés nélkül kerültek haza Magyarországra, s mozgalmi dalokká váltak (Vörös Csepel, A harcban nem szabad megállni). 1938-ban a koncepciós perek során őt is elítélték, 1944-ben szabadult, de csak 1959-ben térhetett haza Magyarországra. Leánya, Éva a hazaérkezésük után, 1965-ben önkezével vetett véget életének.
Hazatértét követően a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok ápolására fordította idejét, s mindkét nyelvre fordított lírai költeményeket, versesköteteket, elbeszéléseket. Neki köszönhető, hogy teljes vagy válogatott Arany-, Petőfi-, Ady-, Móricz-, Radnóti- és Illyés-kiadások jelenhettek meg orosz nyelven. Már a Szovjetunióban, 1929-ben hozzáfogott az első világháborúról és az azt követő forradalmakról tervezett, egyben a magyar munkásmozgalom korai történetét is megörökítő regénytrilógiája első darabjának, a Ficzek úr című regénynek, amely először oroszul jelent meg 1936-ban (Господин Фицек). Mivel az eredeti kézirat elveszett, magyarul csak az orosz kiadás lefordításával 1966-ban adták ki, később, mint a trilógia másik két darabját (Márton és barátai, 1958; Más muzsika kell…, 1963).
Díjai, elismerései Kossuth-díj (1962) Népek Barátsága Érdemérem (1979)
Főbb művei Verseskötetei Az ellenforradalom földjén, Bécs, 1925 Folyik a pör…, Moszkva, Centrizdat, 1930 Венгрия ликует, Москва-Ленинград, «Земля и фабрика», 1930 A gyarmatok kiáltanak, Moszkva, A Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások Kiadóvállalata, 1933 Работы и хлеба, Москва, Молодая гвардия, 1933 Земля движется, Москва, Товарищество писателей, 1934 Néném kertje, Budapest, Zrínyi, 1958 Jázmin utca, Budapest, Szépirodalmi, 1960 Megtalálnak, Budapest, Magvető, 1964 Vágyódunk utánad, Budapest, Magvető, 1968 Villanások és villongások, Budapest, Magvető, 1970 Hold iramlott, nap sütött, Budapest, Szépirodalmi, 1972 Egy erős topolya, Budapest, Magvető, 1974 Cseresznyefák, Budapest, Szépirodalmi, 1978 Mi lesz holnap?, Budapest, Szépirodalmi, 1979 Nagy hegyeknek ormán, Budapest, Kozmosz Könyvek, 1979 Esik a hó, Budapest, Szépirodalmi, 1981 Visszatérek, Budapest, Szépirodalmi, 1983
Regényei, elbeszélései Márton és barátai, Budapest, Szépirodalmi, 1959 Más muzsika kell…, Budapest, Szépirodalmi, 1963 Ficzek úr, ford. Makai Imre, Budapest, Szépirodalmi, 1966 A Városligettől a Csendesóceánig, Budapest, Szépirodalmi, 1968
Visszaemlékezései Világotjárt sorok, Budapest, Magvető, 1973 Szólok az időhöz, Budapest, Magvető, 1979
Fontosabb műfordításai Шандор Петефи, Избранные стихи, Москва, Правда, 1946 Szovjetirodalom: Válogatott novellák, regényrészletek, versek, Kijiv, Uzsgorod, Ucspedvid, 1950 Szamuil Marsak, A kis egér, Budapest, Irodany., 1950 Венгерские народные сказки, Москва, Гослитиздат, 1952 Антология венгерской поезии, Москва, Гослитиздат, 1952 A szovjet költészet antológiája, Budapest, Új Magyar, 1952 Жигмонд Мориц, Рассказы, Москва, Гослитиздат, 1954 Геза Гардони, Звезды Эгера, Москва, Детгиз, 1955 Tengerektől – tengerekig: Műfordítások, Budapest, Szépirodalmi, 1960 Янош Арань, Избранное, Москва, Гослитиздат, 1960 Alekszandr Puskin válogatott költői művei, Budapest, Európa, 1964 Felhők kiáltanak, Budapest, Magvető, 1976
Jegyzetek
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban 1000-től 2000-ig? Szerk. Gerencsér Ferenc. Budapest: Tárogató Könyvek. 2000. Simon István: A magyar irodalom. Budapest: Gondolat. 1979², 280–281. o.
További információk
Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969 Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983 Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció. (Bp. 1990)
Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:KMP-tagok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Gödöllőiek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:Magyar emigránsok Csehszlovákiában Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek