Ignotus Hugó, (szül. Veigelsberg Hugó, Pest, 1869. november 17.Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1281/1869. folyószáma alatt. – Budapest, 1949. augusztus 3.) magyar költő, író és újságíró. A magyar kritikatörténelem meghatározó alakja, a Nyugat első húsz évében a folyóirat főszerkesztője. A városi költészet egyik kiemelkedő képviselője, eszperantista.

Ignotus a modern magyar irodalom szervezője: hatalmas szerepe volt abban, hogy a Nyugat aranynemzedéke világszínvonalra emelte a magyar irodalmat. L’art pour l’art definiálja művészetét, szemben állt a maradisággal, a haladás híve volt.

Az „Ignotus” kezdetben írói álneve volt, de 1907-ben törvényesen is felvette ezt a nevet: előbb Ignotus-Veigelsberg Hugó, utóbb Ignotus Hugó alakban. Magyar nyelvű írásait továbbra is végig „Ignotus”-ként írta alá, a német nyelvűeket pedig ettől kezdve „Hugó Ignotus”-ként. A szó latinul ’ismeretlen’-t jelent.

Élete bélyegkép|250px|Ignotus Hugó sírja Budapesten, a Fiumei úti sírkertben (24/1-2-72), Martsa István alkotása (1969). 2004 óta védett nyughelye a Nemzeti sírkert része bélyegkép|jobbra|250px| Emléktáblája a róla elnevezett, XII. kerületi- Városmajor utcában Édesapja Veigelsberg Leó, a Pester Lloyd főszerkesztője és vezércikkírója, édesanyja Schönberger Katalin. Ignotus beleszületett abba a német és magyar ajkú, magyar-zsidó, kettős identitású szerepbe, amely az asszimiláns pesti zsidó értelmiséget jellemezte a századforduló környékén. Édesapja az első magyar-zsidó értelmiségi réteghez tartozott.Kőbányai János, „A Monarchia köldökzsinórján: a magyar zsidó értelmiség viszonya a Monarchiához - Ignotus publicisztikája a Nyugatban”, Múlt és Jövő, 22. évf. 4. sz. (2012), 45-52. old. A pesti zsidó értelmiség jelenléte a gazdaságban is jelentős volt. Ignotus egy percig sem feledkezett el származásáról.

Testvérei: Veigelsberg Viktor (1875–1958), aki a budapesti egyetemen szerzett jogászdiplomát, majd mint pártfogó ügyvéd dolgozott és Veigelsberg Emma (1871 körül–1944) némettanárnő. Ők mindketten Véghelyire változtatták nevüket.Kosztolánczy Tibor: „Gondolkodó irodalom”Véghelyi Emma halotti bejegyzése (Bp. VI. ker. 591/1944)

Ignotus Hugó Budapesten végzett jogot, majd újságíró lett. 1891-től A Hét című irodalmi folyóiratnál dolgozott, az újságban már egyetemi éveiben is jelentek meg írásai. 1893-tól indult az a receptpályázat, amelynek eredményeképp, az olvasók által beküldött receptek legjobbjait, „Emma asszony szakácskönyvét” – „A Hét szakácskönyve” címmel először 1902-ben adták ki. Még két kiadást ért meg: az utolsót 1908-ban, a Nyugat című folyóirat megalakulásának évében adták ki. 

1900. július 2-án Budapesten a Terézvárosban feleségül vette Steinberger Jankát, Steinberger Jakab és Klein Júlia lányát,Budapest VI. ker. állami házassági anyakönyv 238/1900. folyószám a házasságuk 1914-ben válással végződött.Bpesti kir. tszék 25.818/914. sz. ítélete.

1902-től a Magyar Hírlap munkatársa, s mint riporter, volt Németországban, Törökországban, a Balkánon és az USA-ban is. Nagy nyelvtudásával mindenhol kiismerte magát, külföldi tapasztalatai nagymértékben befolyásolták hazájáról alkotott nézeteit. A Demokratia szabadkőműves páholyba 1906-ban lépett be, ahol hamarosan különböző vezető posztokra választották meg.

1906-ban ő az egyik alapítója a Szerda című folyóiratnak, csakúgy, mint az 1908-ban induló Nyugat című folyóiratnak is, amelynek 1908–1929 között főszerkesztője volt. Elsőnek értette meg Ady Endre eredetiségét (1906) és Babits Mihály értékeit (1908). Lelkesedett Móricz Zsigmondért, 1915-ben ő fedezte fel Tersánszky Józsi Jenőt. 

1916. április 9-én Budapesten feleségül vette Somló Alice-t (a közéletben Lili), Spitzer Jakab és Abeles Klára leányát,Budapest II. ker. állami házassági anyakönyv, 226/1916. folyószám. ám házasságuk 1929-ben válással végződött.Budapesti kir. törvényszék 1. P. 42005/1929. sz. ítélet.  1919-ben, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált az ellenforradalom és a felelősségre vonás elől, s Ausztriában dolgozott újságíróként. 1926-ban a legelsők egyikeként hívta fel a figyelmet József Attilára. Osvát Ernő halála után (1929) levették nevét a folyóiratról; ezért hosszas és személyes vitát kezdett Babits Mihállyal.

1929. augusztus 27-én Budapesten feleségül vette Berényi Lilit, Berényi Dávid és Krausz Julianna lányát.Budapest V. ker. állami házassági akv. 560/1929. folyószám. 1934. április 3-án áttért a római katolikus vallásra,A Budapest zugliget-városmajori r. kath. plébánia által 7/1938. sz. alatt kiadott keresztlevél szerint. 1938-ban a zsidótörvények miatt Amerikába menekült. 1944-ben az amerikai American Academy and the National Institute of Arts and Letters-től irodalmi díjat vett át.http://www.archive.org/stream/literaryprizesan010117mbp/literaryprizesan010117mbp_djvu.txt 1948-ban halálos betegen települt haza. Ő töltötte be Gyulai Pál halála után az „irodalmi vezér” posztot. Hazatérése után ismét tagja lett az 1945 után újjáalakult Demokratia páholynak.

Fia, Ignotus Pál méltó folytatója volt az apja teremtette publicisztikai hagyománynak, a Nyugat őrségváltása után létrehozta az egyik ellen-Nyugatot, a Szép Szó című folyóiratot.Komlós Aladár, Bevezetés a magyar-zsidó irodalomba (Budapest-Jeruzsálem: Múlt és Jövő, 2009), 234-249. old.

Költészete Ignotushoz a líra állt a legközelebb, viszont csupán egy maroknyi vers maradt ránk tőle. Másodrendűnek érezte költői tehetségét a Nyugat aranynemzedékének költői-írói mellett.Kőbányai János, A magyar zsidó irodalom története (Budapest: Múlt és Jövő, 2012), 503-506. old. Költőként gyorsan elhallgatott, mindössze két verseskötete jelent meg. Költészete szinte kizárólag szerelmi költészet. Verseinek motívumrendszerében hétköznapi képek dominálnak, hangnemére, látásmódjára a vallomásos jelleg a jellemző.

Újságírói munkássága Újságíróként dolgozott A Hétnél, a Magyar Hírlapnál, a Nyugatnál, a Keleti újságnál, emigrációjában amerikai magyar lapoknak írt (Szabadság, Harc).

Ignotus publicisztikájának állandó eleme a dualista rendszer védelme - kritikai attitűddel. Ignotus kiváló elbeszélő és tudatos mítoszépítész az újságírás területén. I. Ferenc József halála alkalmából írt cikkében az elhunyt uralkodót felmagasztalja, véleménye szerint Magyarországnak Mátyás király óta nem volt nemzetibb királya Ferenc Józsefnél.Ady Endre „Ignotus háborús könyve”, Nyugat, 10. évf. 3. sz. (1917).

Az utolsó békeévben prófétai erővel ír politikai cikkeket a Nyugatba, prófétaként a népért könyörög, elemzi az ország kétségbeejtő helyzetét, ostoroz és aggódik hazája sorsa miatt. Háborús írásaiban, vízióiban előre látja a megcsonkított Magyarországot, és az ország keletre tolódását.Fenyő Miksa, Följegyzések a „Nyugat” folyóiratról és környékéről (Niagara Falls/Ont.: Pátria, 1960), 300-303 old.

Ignotust ifjabb Andrássy Gyula miniszterelnökhöz baráti és familiáris kapcsolatok fűzték. A Monarchia „közös” miniszterének elgondolásai Ignotus publicisztikái során jutottak el az emberekhez. Formába öntötte baráti beszélgetéseiket, így az ő véleménye is megjelent a cikkekben. Ignotus azonban soha nem azonosult teljesen Andrássy nézeteivel. Mindemellett Tisza Istvánnal egyáltalán nem volt képes a közös munkára.Kőbányai János, A magyar zsidó irodalom, 512-515 old.

Ignotus és a Nyugat A Szerda hetilap méltó utódja a Nyugat, Ignotus mindig is alkalmas volt a folyóirat-teremtésre. Megnyerte a tervnek Hatvany Lajost, a nagy műveltségű, irodalomtörténésznek tanuló bárófiút, valamint Osvát Ernőt, a kor legnagyobb szerkesztőegyéniségét.

A Nyugat első száma Ignotus program- és vezércikkével jelent meg 1908 január elején. Ebben a nagy vihart kavart írásában a Kelet és Nyugat ellentétéről és kapcsolatáról, kis népek dilemmájáról fogalmazza meg érzéseit. „A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. (...) S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe.”http://epa.oszk.hu/00000/00022/00001/00001.htm

Ignotus jelentőségét jól mutatja az alábbi, Fenyő Miksától származó idézet: „Ha a Nyugat nem lett volna Nyugat Ady nélkül, aligha lett volna Ignotus nélkül.”Fenyő Miksa, Följegyzések, 304. old.

1908–1918 és 1919–1928 között ő volt a Nyugat legfontosabb ideológiateremtője. Ignotus munkásságának vezérfonala a gondolatszabadság, ami miatt sokan nemzetietlenséggel és magyartalansággal vádolták.Fenyő Miksa, Följegyzések, 306. old.

Kritikái L’art pour l’art meghatározza művészetét, szemben áll a maradisággal, a haladás híve. Éles kritikai karddal áll ki a nyugatos írók és költők mellett, és harcol a maradiság ellen. Nála a mérce az esztétikai teljesítmény, a művészi tökély. Szerinte Ady a mérce, mindent hozzá kell mérni.Komlós Aladár „Ignotus, a kritikus”, Kortárs, 1965. 1. sz. (9. évf.), 129. old. Ady Endre kortársa és irodalmi „ellenfele”, Szabolcska Mihály verseivel kapcsolatos kritikáiban valóban a népiesség, az elmaradottság ellen szólal fel. Kifejti, hogy a népiesség nagy érték, de a haladás felé kell tekinteni.Firta Gábor „Modernitás és modernizáció: tanulmányok a modern magyar próza és kritikai gondolkodás témaköréből” (Szombathely: Savaria Univ. Press, 2011), 87-90. old.

Ignotus színházi kritikákat is írt, kritikáiból fontos információkat kaphatunk a közönségről is. Ő volt az első, aki név szerint említette a rendezőket. Gondosan és művészien megszerkesztett politikai témájú kritikáiban harcol a nemesi reakció ellen, de nem lép túl a polgári liberalizmuson.Komlós Aladár, Bevezetés, 234-249. old.

Irodalmi jelentősége Ignotus a magyar kritikatörténelem egyik legnagyobb alakja, irodalomszervezésének hatása aligha mérhető fel. Az utókor gyorsan megfeledkezett róla, holott majdnem három évtizeden át a modern magyar irodalom harcos kritikusa volt. Megalapozta az impresszionistának nevezett, élményközpontú, intuitív kritikaírást, mely a teljes művészi és befogadói szabadságot hirdeti. Sajnos, gazdag publicisztikájának nincs recenziója, és részletes életrajzot sem írtak róla.

Díjai, elismerései Pro Arte Baumgarten-díj (1949)

Művei A Slemíl keservei; Grill, Budapest, 1891 Vallomások; Singer-Wolfner, Budapest, 1895 Versek; Singer-Wolfner, Budapest, 1895 Változatok a G-húron; Lampel, Budapest, 1902 (Magyar könyvtár) A Hét szakácskönyve. A Hét pályázatára beérkezett reczipékből összeállította Emma Asszony; A Hét, Budapest, 1902 Legteljesebb legyező- és virágnyelv; Pannonia Ny., Komárom, 1905 Olvasás közben jegyzetek és megjegyzések; Franklin, Budapest, 1906 Feljegyzések; Grill, Budapest, 1909 (Magyar írók aranykönyvtára) Kísérletek cikkek és képek; Nyugat, Budapest, 1910 Színházi dolgok. Cikkek; Nyugat, Budapest, 1910 Egy év történelem. Jegyzetek 1914 tavaszától 1915 nyaráig; Athenaeum, Budapest, 1916 Egy év halál. Jegyzetek 1914 tavaszától 1915 nyaráig; Athenaeum, Budapest, 1916 Ignotus verseiből; Nyugat, Budapest, 1918 Ignotus novelláiból; Nyugat, Budapest, 1918 Olvasás közben. Új folyam. Újságcikkek 1913 és 1921 közzül; Fischer, Wien, 1922 L'amour. Ses joies. Ses amertumes. Son rôle social; Jouve, Paris, 1927 A Nyugat útja; Lőrincz Ernő, Budapest, 1930 Ignotus válogatott írásai. Versek, novellák; vál., sajtó alá rend., bev. Komlós Aladár; Szépirodalmi, Budapest, 1969 Emma asszony levelei. Egy nőimitátor a nőemancipációért; összeáll., bev., jegyz. Kardos Péter; Magvető, Budapest, 1985 (Magyar hírmondó) Túl az óFerenczián. Válogatás Ignotus pszichoanalitikus vonatkozású írásaiból; összeáll., jegyz., előszó, utószó Hárs György Péter; Múlt és Jövő, Budapest, 2010 (Nepeś. Múlt és Jövő pszichológia)

Jegyzetek

Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Budapesti polgári anyakönyvek – házasságok Ignotus, A Nyugat útja (s.n., 1930) Ignotus, Ignotus válogatott írásai (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969)