Illés Béla (született Lipner Béla) (Kassa, 1895. március 25. – Budapest, 1974. január 5.) kétszeres Kossuth-díjas író, újságíró.
Életpályája bélyegkép|jobbra|250px|Illés Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-24. Szülei Lipner Izidor (1860–1943) őrmester és Beck Róza (1876–1967) voltak. 1912-ben a zuglói Szent István Gimnáziumban érettségizett. 1916-ban doktorált a Budapesti Tudományegyetemen. Első írásait Ady Endre közbenjárásával a Nyugat közölte még ugyanebben az évben. A Nyugat hasábjain ettől kezdve rendszeresen vállalt politikai és közírói szerepet. Inkább szocialista, mint polgári radikális nézeteket vallott.
1919-ben emigrált Bécsbe. 1920–1921 között a Csehszlovákiához tartozó Kárpátalján a Munkás Újság munkatársa volt. Letartóztatták, majd kiutasították Csehszlovákiából. 1921–1922 között ismét Bécsben élt mint alkalmi munkás és filmstatiszta. 1923-ban, miután kiutasították Ausztriából is, a Szovjetunióba utazott. A Sarló és Kalapács munkatársa lett. 1927-től a Szovjet Írók Szövetsége titkárságának munkatársa volt.
Regényei a Magyarországi Tanácsköztársaság eseményeit, a forradalomhoz vezető utat elevenítik fel. A szovjet hadsereg őrnagyaként részt vett Budapest ostromában. Háborús szóbeszédek szerint kijelentette, hogy a szovjet katonaság számára „a magyar nők is a szabad zsákmány körébe tartoznak”.Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj. Budakeszi Kultúra Alapítvány, 2008. 230. oldal 1950-1956 között az Irodalmi Újság főszerkesztője volt. 1957–1959 között az Élet és Irodalom szerkesztőbizottsági tagja volt.
Dédunokája Járai Máté színművész.
Guszev kapitány
Híres alakja Alekszej Guszev, az 1848-49-es szabadságharcot leverő orosz hadsereg tisztje, akit állítólag 1849 augusztusában hat társával együtt Minszkben felakasztottak, mert kritizálta az orosz beavatkozást. Az orosz tisztet először 1945 februárjában említette Orosz tisztek Kossuth Lajosért című cikkében,Illés Béla (1945. február 10). Orosz tisztek Kossuth Lajosért. Új Szó, 1945/3. szám, 3. o. ekkor még századosként. Az 1948-as kiadású 8. osztályosoknak szóló történelem tankönyvben már magasabb, őrnagyi rangot kapott. Budapesten 1951-ben utcát is elneveztek róla (korábban Sas utca). A korabeli sajtóban Guszev az évszázados orosz–magyar barátság egyik szimbólumává vált. Ilyen formában került be Illyés Gyula Két férfi című filmregényébe is: „Petőfire az az őrmester emel fegyvert, aki Guszevet elfogta és vasraverte.”Murányi Gábor: Papírkatonák. HVG, 2013. ápr. 13. 40-41. o.
1948-ban magyar delegáció utazott a Szovjetunióba, hogy tiszteletüket tegyék Guszev és társai sírjánál. A sírokat, illetve az Illés által idézett levéltári periratokat azonban sehol sem találták. Noha Illés Béla sohasem ismerte el a hamisítást, azt a történészek az ötvenes évek derekára már bizonyítottnak látták. A Guszev utca 1990-ben kapta vissza eredeti nevét.
Illés Béla más írásaiban is fellelhetők hasonló, történetileg megalapozatlan részletek, például a Rákóczi-kori orosz követ, Morozov naplójának ismertetésében.Illés Béla (1945. február 6). Rákóczi és az oroszok. Új Szó, 1945/2. szám, 3–4. o.Vörös Boldizsár (2012) „az oroszok rendszeresen támogatták Rákóczit tüzérséggel, tisztekkel, sőt időnként pénzzel is” – Propagandisztikus történelemhamisítás I. Péter cár és II. Rákóczi Ferenc kapcsolatáról az 1940-1950-es években. In: Pusztai Bertalan (szerk.) Médiumok, történetek, használatok. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.
Díjai Kossuth-díj (1950, 1955)
Művei Doktor Utrius Pál honvédbaka hátrahagyott írásai; sajtó alá rend. Illés Béla; Világosság Ny., Bp., 1917 Spartacus élete; Korvin Ny., Bp., 1919 (Táltos könyvtár) A szellemi munkások és a szocializmus; Táltos, Bp., 1919 (Táltos könyvtár. Időszerű kérdések) Ruszin Petra temetése. Novellák; s.n., Bratislava, 1921 Ég a Tisza (1929) Nem mese; Külföldi Munkások Kiadóvállalata, Moszkva, 1932 (A "Sarló és Kalapács" kiskönyvtára) Zalka Máté; Officina, Bp., 1945 (Officina. Új sorozat) Fogarasi Béla–Illés Béla: Magyar-orosz történelmi kapcsolatok; Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, Bp., 1945 (Jó szomszédság könyvtára) Spartacus; Officina, Bp., 1945 (Officina könyvtár) Új bor. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1945 Kárpáti rapszódia. Regény három részben; Új Idők, Bp., 1946 Erdei emberek. Regény; Új Idők Irodalmi Intézet, Bp., 1946 Zsatkovics Gergely királysága. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1946 Találkozások; Athenaeum Ny., Bp., 1946 Az aranyliba; bev. Romain Rolland; Athenaeum, Bp., 1946 Szkipetárok. Regény; Új Idők, Bp., 1946 Szkipetárok; ifjúsági kiad.; Új idők, Bp., 1947 A Guszev-ügy; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1947 (Jó könyvek) Tűz Moszkva alatt. Elbeszélés; Athenaeum, Bp., 1947 (Zsebkönyvtár) Emberek vagyunk. Novellák, rajzok; Szikra, Bp., 1948 (Szikra regénytár) A derűlátás hatalma. Novellák; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1949 (Magyar elbeszélők) Fegyvert s vitézt éneklek; Révai, Bp., 1949 Sztálin a dolgozó parasztságért; Népművelési Minisztérium, Bp., 1949 (Szabad Föld téli esték füzetei) Mit jelent a győzelmes októberi szocialista forradalom a magyar dolgozó parasztságnak; MDP, Bp., 1949 A szovjet hadsereg – a szabadság és béke fegyveres ereje; HM–Magyar-Szovjet Társaság, Bp., 1950 A vígszínházi csata; Révai, Bp., 1950 Kerekes Pista világkörüli utazása; Athenaeum, Bp., 1950 (Ifjú Gárda könyvtár) Lenin és a magyar dolgozó parasztság; MDP, Bp., 1951 Sztálin és az irodalom; MSZT, Bp., 1951 Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1951 Honfoglalás; Szépirodalmi, Bp., 1952–1954 1. 1943 2. 1944 3. Új esztendő Történelmi lecke. Cikkek, tanulmányok; Művelt Nép, Bp., 1952 Népünk szabadságáért. Rákosi Mátyás elvtárs életéből; Szikra, Bp., 1952 Illés Béla: Zalka Máté / Gyáros László: Lukács tábornok; Magyar Szabadságharcos Szövetség, Bp., 1952 Rákosi elvtárs harcos élete; Magyar Foto Dia-Osztály, Bp., 1953 (Beszélő képek) Háztűznéző. Elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1955 Harminchat esztendő; Szépirodalmi, Bp., 1956 Válaszúton; Magvető, Bp., 1958 Anekdoták könyve; Szépirodalmi, Bp., 1959 Szivárvány. Színmű; Szépirodalmi, Bp., 1959 Hétköznapok. Novellák; utószó Halász Sándor; Irodalmi és Művészeti Kiadó, Bukarest, 1960 (Kincses könyvtár) Anekdoták könyve és újabb egészen rövid történetek; utószó Király István; Szépirodalmi, Bp., 1960 (Olcsó könyvtár) Kenyér. Novellák. 1920–1960; bev. Diószegi András; Magvető, Bp., 1961 Ahogy a kortárs látta. Cikkgyűjtemény; Szépirodalmi, Bp., 1961 Vér nem válik vízzé!; Szépirodalmi, Bp., 1962 Válogatott elbeszélések; vál. Szalontai Mihály; Szépirodalmi, Bp., 1962 (Diákkönyvtár) Inasévek. Regény; Móra, Bp., 1963 Anekdoták, találkozások, történetek; összegyűjt., szerk. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1964 Az aranyliba. Összegyűjtött elbeszélések. 1920–1964; összegyűjt., szerk. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1965 A 339-es szoba / Új esztendő; Szépirodalmi, Bp., 1966 Lövészárokban. Cikkek, publicisztikai írások, karcolatok. 1916–1966; vál., szerk. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1967 Pipafüst mellett. Írások irodalomról, írókról, könyvekről, színművekről, filmekről, képzőművészetről; összegyűjt., szerk. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1967 A pemétei csoda. Elbeszélések, kisregények, arcképvázlatok, színművek; szerk. Jászberényi József; Szépirodalmi, Bp., 1968 Az aranyliba; 2. bőv. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1972 Varázsló inasok; vál. Kónya Judit; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Kiskönyvtár)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj, Budakeszi Kultúra Alapítvány, 2008
Illés Béla életrajza
További információk Ferenci György kritikája: Illés Béla: Kárpáti rapszódia Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka Alkotói adatlapja Moly.hu Vörös Boldizsár: Történelemhamisítás és politikai propaganda. Illés Béla elmeszüleményei a magyar szabadságküzdelmek orosz támogatásáról; MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Kassaiak Kategória:Zuglóiak Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A budapesti Szent István Gimnázium diákjai Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Szovjetunió katonái a második világháborúban