Az akácia (Acacia) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába és a mimózaformák (Mimosoideae) alcsaládjába tartozó nemzetség.
A nemzetségcsoportjának a típusnemzetsége.
Rendszerezés Régebben a botanikusok úgy vélték, hogy minden afrikai és ausztráliai akáciaszerű fa valódi akácia; de 2000-ben kiderült, hogy ez a növénynemzetség nem monofiletikus csoport, vagyis a benne levő fajok nem egy őstől származnak. Minden köztük levő hasonlóság a konvergens evolúciónak köszönhető. Emiatt a hatalmas akácia nemzetséget több másikra szedték szét. Azonban a fajok különválasztásáról és azok rendszertani besorolásáról a különböző kontinenseken mások és mások a vélemények.
Az ebben a szócikkben szereplő fajok főleg Ausztráliában fordulnak elő, azonban a nemzetség egyes fajai jelen vannak az indonéz és Fülöp-szigeteken, Pápua Új-Guineában, valamint Madagaszkár északkeleti részén, Indiában és Délkelet-Ázsiában is.
Alnemzetségek és fajcsoportok Az alábbi fajokat és hibrideket a következő alnemzetségekbe és fajcsoportokba sorolják be:
Ausztráliában Az Ausztrália állami címerében szereplő növény, helyi nyelven a golden wattle az akáciák közé tartozik. Ausztráliában az akáciák nemzetségének (Acacieae) mintegy 600 tagja él, az összes akáciafaj fele. Ezek a fák virágzásukkor tűnnek ki. A legelterjedtebb a sárga virágú Cootamundra wattle. Kibontott szirmaival az egész fa egyetlen virágcsokornak látszik.
Az akáciák fája igen kemény, sokféle célra hasznosítható. Az első európai telepesek például egyszerű kunyhóik tetőszerkezetét az akácia gallyaiból fonták. Ezt a műveletet wattlingnak hívták, ebből származik a wattle név. Az ausztrálok augusztus elsejei nemzeti ünnepüket is Wattling Day-nek nevezik.
Fajok és hibridek listája A nemzetségbe az alábbi 1088 faj és 4 hibrid tartozik:
Jegyzetek
Források
Acacia Mill. Plants of the World Online Accepted species Plants of the World Online Acacia The Plant List
Növénykatalógus: Akácia
Goldenpalm.hu: Acacia tortilis Allen J. Coombes: Fák (Határozó Kézikönyvek) Egyetemi Nyomda, 1996, Miller, P. 1754. The Gardeners Dictionary: ..., ed. 4. 1: 25. Acacia in: Australian Plant Census (APC) 2017. IBIS database, Centre for Australian National Biodiversity Research, Council of Heads of Australasian Herbaria. Accessed: 2017 Oct. 24. Hassler M. 2017. Acacia World Plants: Synonymic Checklists of the Vascular Plants of the World (version Aug. 2017). In: Roskov Y., Abucay L., Orrell T., Nicolson D., Bailly N., Kirk P., Bourgoin T., DeWalt R.E., Decock W., De Wever A., Nieukerken E. van, Zarucchi J., Penev L., eds. 2017. Species 2000 & ITIS Catalogue of Life. Published on the internet. Accessed: 2017 Oct. 24. International Plant Names Index. 2017. Acacia. Published on the Internet. Accessed Oct. 24 2017. Kyalangalilwa, B., Boatwright, J.S., Daru, B.H., Maurin, O. & Bank, M. 2013. Phylogenetic position and revised classification of Acacia s.l. (Fabaceae: Mimosoideae) in Africa, including new combinations in Vachellia and Senegalia. Botanical Journal of the Linnean Society 172(4): .500-523. doi: 10.1016/j.ympev.2010.03.018 Full text PDF from ResearchGate reference page Miller, J.T., Seigler, D. & Mishler, B.D. 2014. A phylogenetic solution to the Acacia problem. Taxon 63(3): 653–658. doi: 10.12705/633.2 reference page Murphy, D.J. 2008. A review of the classification of Acacia (Leguminosae, Mimosoideae). Muelleria 26(1): 10–26. Full text PDF
Fordítás
Kategória:1754-ben leírt növénynemzetségek