Zwickau város Németországban, Szászországban. A tartomány negyedik legnépesebb városa és a tartomány délnyugati részének regionális központja.
Fekvése
A Mulde folyó partján, Lipcsétől délre található.
Története A mai Nyugat-Szászországban a 6. századig germán törzsek éltek. A 7. században a szorbok telepedtek le itt. A 10. században a szorbokat leigázta I. Henrik német király. A város nevének eredete valószínűleg a szorb Świkawa szóra vezethető vissza.
Nevét első ízben 1118-ban I. Dietrich von Haumburg érsek említette Zcwickaw alakban, de nem településként, hanem szlávok lakta területként. Ebben az időben Bertha von Groitzsch kezdeményezésére templomot építettek Mária tiszteletére.
1212-ben Zwickau városi jogokat kapott. 1232-ben a ferences rendi szerzetesek kolostort építettek maguknak. 1290-ben Zwickau birodalmi város. 1273-ban alakult meg a városi tanács, és 1297-től választanak polgármestert a városban.
A régió bányászata 1316-ban indult meg I. Frigyes meisseni őrgróf rendeletére. A bányákból ezüstöt és rezet termeltek ki. 1295-ben kezdték el építeni a vízvezető árkot és a városfalat. 1328-ban egy tűzvész miatt a város nagyobbik része, köztük a Mária-templom és a Katalin-templom is leégett. A városi jogot 1348-ban rögzítették a Codex Statutorum Zviccaviensium okmányban.
1403-ban ismét tűz pusztított a városban. I. Vilmos meisseni őrgróf (1343–1407) 7 éven át elengedte az adókat, hogy a lakosok újra fel tudják építeni városukat. A husziták 1430-ban sikeresen elfoglalták a várost és felégették a környező falvakat.
Az Érchegységben található ezüstérc-lelőhelyek miatt a 15-16. században jelentősen fejlődött és a vidék fontos gazdasági és kulturális központjává nőtte ki magát.
Az 1525-ös német anabaptista mozgalom innen indult a „zwickaui próféták” ihletésére.Chisholm, Hugh , szerk. (1911). " Zwickau ". Encyclopædia Britannica . Vol. 28 (11. kiadás). Cambridge University Press. p. 1061. Wittenberg után ez lett a második város Európában, amely csatlakozott az evangélikus reformációhoz.
A város súlyosan sérült a 17. századi harmincéves háború során.
20-21. század 1945. április 17-én amerikai csapatok vonultak be a városba. 1945. június 30-án átadták Zwickaut a szovjet Vörös Hadseregnek.
1960-ban súlyos bányabaleset történt. Robbanás történt a „Karl Marx” kőszéngyárban, 123 bányász életét vesztette.
A 21. században jelentős munkaadó a Volkswagen konszern gyára.
Gazdaság Gazdasága (textilipar, bányászat) már a 16. században fejlett volt.
A német autóipar egyik bölcsője. A zwickaui autógyártás több mint száz éves hagyománya a 20. század elején kezdődött a Horch (1904) és az Audi (1909/1910) gyárak megalapításával, amelyeket az Auto Union vett át az 1930-as és 1940-es években, majd az NDK-ban a Sachsenring folytatta a hagyományt, a Trabant autók gyártásával. Ma a Volkswagennek van itt gyára.
Kőszénbányászat, vasúti gépgyártás. Konfekcióipar.
Közigazgatás Zwickaut öt kerület alkotja: a Központi, Keleti, Nyugati, Északi és Déli kerületek. A kerületeket városrészekre osztották:
bélyegkép|Kerületek és városrészek
Központi kerület (11–15): Belváros (11), Közép-Észak (12), Közép-Nyugat (13), Közép-Dél (14), Északi előváros (15) Keleti kerület (21–28): Gebiet Äußere Dresdner Straße/Pöhlauer Straße (21), Eckersbach település (22), Pöhlau (23), Auerbach (24), Eckersbacher Höhe (E 5/1) (25), Eckersbacher Höhe (E 5/2 und E 5/3) (26), Eckersbacher Höhe (E 1 bis E 4) (27), Gebiet Talstraße/Trillerberg (28) Északi kerület (31–39): Pölbitz (31), Weißenborn (32), Niederhohndorf (33), Hartmannsdorf (34), Oberrothenbach¹ (35), Mosel¹ (36), Crossen¹ (37), Schneppendorf (38), Schlunzig¹ (39) Nyugati kerület (41–44): Gebiet Reichenbacher Straße und Freiheitssiedlung (41), Marienthal Ost (42), Marienthal West (43), Brand (44) Déli kerület (51–59): Bockwa (51), Oberhohndorf (52), Schedewitz (53), Niederplanitz (54), Neuplanitz (55), Hüttelsgrün (56), Oberplanitz (57), Rottmannsdorf¹ (58), Cainsdorf¹ (59)
¹ Helység is Városbővítés A városhoz a következő településeket csatolták: 1895. január 1.: Pölbitz 1902. október 1. Marienthal 1905. január 1. Eckersbach 1922. január 1. Weißenborn 1923. január 1. Schedewitz 1939. április 1. Brand és Bockwa 1944. január 1. Oberhohndorf és Planitz 1953. február 1. Auerbach, Pöhlau és Niederhohndorf 1993. július 1. Hartmannsdorf 1996. április 1. Rottmannsdorf 1996. október 1. Crossen 1999. január 1. Cainsdorf, Mosel, Oberrothenbach és Schlunzig
Népesség
Látnivalók Robert Schumann szülőháza 15. századi székesegyház
Zwickauban született
Robert Schumann (1810 – 1856) Hans Chilian (1885–1939 után)
Zwickauban élt Georgius Agricola Thomas Müntzer Testvértelepülések Jablonec nad Nisou 1971 Zaanstad 1987 Dortmund 1988
Irodalom Erich Keyser (Hrsg.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Band II Mitteldeutschland – Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages, Stuttgart, 1941 Günter Meier: Geschichte der Stadt Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen, 2002, Jürgen Härdler, Wolfgang Göhler, Winni Kettner: Persönlichkeiten & Kostbarkeiten der Stadt Zwickau. Zschiesche, Wilkau-Haßlau, 2002, Günter Meier: Rundgang durch das alte Zwickau. Wartberg-Verlag, Gudensberg-Gleichen, 2001, Jürgen Härdler, Rainer Hertting-Thomasius: Bauwerke in Zwickau: eine Baustilfibel mit stadtbaugeschichtlicher Einführung. Förster und Borries, Zwickau, 2000, Norbert Peschke: Zwickau: alte Bilder erzählen. Sutton, Erfurt, 1997, Michael Löffler, Norbert Peschke: Chronik der Stadt Zwickau. Förster und Borries. Zwickau, 1993,
Jegyzetek
További információk Várostérkép a város történetéről információk Képek A város történelme
Kapcsolódó szócikkek Ipari Örökségek Európai Útvonala
Kategória:Szászország települései