bélyegkép|260px|Somlyó Zoltán mellszobra, Budapest XIV. kerülete, Városliget

Somlyó Zoltán (született Schwartz) (Alsódomboru, 1882. június 22. – Budapest, 1937. január 7.)Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 14/1937. folyószáma alatt. magyar költő, újságíró, műfordító. Somlyó György (1920–2006) költő, műfordító apja, Somlyó Bálint (1957–) filozófus, esztéta nagyapja.

Életpályája Szülei Schwartz Simon és Pick Ilka voltak. Nagykanizsán végzett középiskolai tanulmányai után, 1901-től címíró volt a Magyarország című napilapnál, azután Fiuméban újságíró. 1903–1906 között katonáskodott. Visszatérve Budapestre a Magyar Nemzet munkatársa lett. 1908-ban a Nagyváradi Esti Lap és a Szabadság szerkesztőségében dolgozott. 1909–1913 között a szegedi, pécsi, szabadkai szerkesztőségekben dolgozott. 1913-tól újra Budapesten élt. 1922-től a Pesti Hírlap, 1926–1928 között a Literatura folyóirat, 1928-tól a Pesti Napló munkatársa volt. 1928-tól írásaiból élt, amelyekből közölt az erdélyi Zsidó Jövő is.

Magánélete Első felesége Markbreiter Margit volt, akivel házassága 1918-ban válással végződött. 1920-ban házasságot kötött Bolgár Margittal. Egy fiuk született, Somlyó György költő, műfordító. Harmadik felesége Harnisch Stefánia volt.

Munkássága Hányatott élete költészetének tárgykörét, színvonalát, rendszerességét, közreadását is befolyásolta. Első versei a századvég népies-szecessziós hangján szólaltak meg, hatottak rá A Holnap költői és Reviczky Gyula. Több verse jelent meg a Nyugatban. Szellemi magányában verselt az egyedüllét magányáról és az erotikával átszőtt szerelemről. Verseit áthatotta a bohém anarchizmus és a l'art pour l'art szemlélet. A Tanácsköztársaság bukása után inkább mint műfordító szólalt meg. Fordította Charles Baudelaire, Guy de Maupassant, Voltaire, Jean-Jacques Rousseau és Gerhart Hauptmann műveit. Költészetének alaphangja a magányosság és reménytelenség érzése.

A kritika kissé mostohán kezelte Somlyó Zoltánt hullámzó teljesítménye miatt. Bár elismerték, hogy néha Kosztolányi Dezső költői magaslataira is eljut, ugyanakkor rámutattak, hogy máskor közhelyek, banalitások kerülnek ki tolla alól.

Barátja, Karinthy Frigyes így búcsúzott tőle, amikor halálhírét vette: "Költő volt, csak költő, semmi több. Költő volt – valódi költő – nem kevesebb."

Legismertebb verse

Somlyó Zoltán legismertebb költeménye, amelyben ars poétikáját fogalmazza meg, összegzése élettapasztalatainak, művészi attitűdjének – egész lírájának:

SOMLYÓ ZOLTÁN: CSÖNDES VERS

Én nem tudom: már nem oly messzi nézek,

mint azelőtt... S csak körbe kopogok...

Nem izgulok szenzációs hirekre,

nem érdekel, hogy a világ forog...

Ebéd után félbarna kapucíner,

azt is ízetlen szörpölöm, hamar.

S már az sem fontos, hogy préselt és pöttyös

legyen melléje a Kuba-szivar...

Nem bőszit fel, ha nincs lakbérre pénzem,

s hogy nem fizetik arannyal dalom.

Utálatosan csöndes lettem. Rosszul

járna velem most egy forradalom.

Megállt egy ember: aki egykor voltam...

Távolodik... s a semmiségbe vész...

Magamba hulltam vissza, mint a bicska,

mit bekattantott egy nagy, durva kéz...

Művei Dalok a piros kendőtől a hatcsattos czipőig. Versek; bev. Zboray Aladár; szerzői, Budapest, 1902 Dél van (versek, 1910) Az átkozott költő. Megbeszélések az Istennel; Athenaeum, Budapest, 1911 (Modern könyvtár) Északra indulok. Versek; Tevan, Békéscsaba, 1912 Sötét baldachin (versek, 1913) Hadak a hóban. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1915 (Tevan-könyvtár) Végzetes verssorok (1916) Őszi regény; Bíró, Budapest, 1916 Nyitott könyv. Lírai pamflett; Tevan, Békéscsaba, 1916 A doberdói Mária. Versek a nagy háborúról; Pátria Ny., Budapest, 1918 (Tábori levél) Kármin. Somlyó Zoltán versei; Rácz Vilmos, Budapest, 1919 (Színház és divat könyvtár) Pesti memoár; írta Somlyó Zoltán et al.; Ister, Budapest, 1921 A férfi versei (versek, 1922) Tango Milonga hercegnő (regény, 1924) Szűz Miléva. Versciklus; s.n., s.l., 1924 Miléva. Egy szűz felszabadulásának története. Erotikus versciklus; ill. Kóra-Korber Nándor; Én, Te, Ő, Timişoara, 1926 Szemelvények Voltaire műveiből; rendezte Somlyó Zoltán; Rózsavölgyi, 1932 Somlyó Zoltán válogatott versei; bev. Erdélyi József et al., sajtó alá rend. Szász Menyhért; özv. Somlyó Zoltánné, Budapest, 1937 Válogatott versek; vál., sajtó alá rend. Somlyó György, bev. Illés Béla; Szépirodalmi, Budapest, 1953 Somlyó Zoltán válogatott versei; vál., bev. Rákos Sándor; Móra, Budapest, 1958 (A magyar irodalom gyöngyszemei) Nyitott könyv / A titkos írás. Elbeszélő költemények; sajtó alá rend., utószó Somlyó György; Magvető, Budapest., 1960 Somlyó Zoltán válogatott versei; bev. Devecseri Gábor, vál., szerk., utószó Tamás Attila; Magvető, Budapest, 1962 Borítsd szememre szoknyád!; vál., sajtó alá rend., bev. Vas István; Szépirodalmi, Budapest, 1972 Szabadkai karnevál. Válogatott írások; vál., utószó, jegyz. Dér Zoltán, bev. Somlyó György; Munkásegyetem, Szabadka, 1982 (Életjel könyvek) Jajgató Felicián. Válogatott versek; vál., sajtó alá rend. Réz Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1982 Szegedi konferanszié. Válogatás Somlyó Zoltán szegedi írásaiból; vál., szerk. Zsoldos Sándor; Szegedi Ny., Szeged, 1983 Párbaj és kultúra. Válogatott publicisztikai írások; vál., szerk. Zsoldos Sándor; Magvető, Budapest, 1986 Aranykanál. Kiadatlan novellák, 1910-1936; vál., szerk., utószó Urbán V. László, előszó Mándy Iván; Auktor, Budapest, 1993 Nyitott könyv; Osiris, Budapest, 2000 (Millenniumi könyvtár) Somlyó Zoltán összegyűjtött versei; összeáll., bev., utószó Somlyó György és Térey János; Palatinus, Budapest, 2002 Zsidó mezőkön. A másik élet(mű) a másik térben; összeáll., szerk., utószó Kőbányai János; Múlt és Jövő–The Hebrew University of Jerusalem, Bp.–Jeruzsálem, 2009 (Hágár) Regények; Múlt és Jövő, Bp., 2011 (Somlyó Zoltán összegyűjtött művei. Próza) A kötetek, 1902-1937; Múlt és Jövő, Budapest, 2014 (Somlyó Zoltán összes művei II. Versek)

Források

Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Magyar zsidó lexikon, 1929 Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999

Jegyzetek

További információk Somlyó Zoltán költő 130 éve született

[ Magyar életrajzi lexikon] [ Somlyó Zoltán összes költeménye] (MEK) [ Somlyó Zoltán versei] (MEK) Bozók Ferenc: Somlyó Zoltán dohányfüstben és parfőmillatban. in: Ezredvég folyóirat, 2008. június-július Az átkozott költő. Somlyó Zoltán emlékezete; vál., szerk., összeáll. Somlyó György, Zsoldos Sándor; Nap, Budapest, 2001 (Emlékezet)

Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar költők Kategória:A Magyar Nemzet (1899–1913) vezetői, újságírói Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A zsidó Szabadka Kategória:Rákban elhunyt személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek Kategória:A Pesti Hírlap (1878–1944) vezetői, újságírói