A valin egy α-aminosav (HO2CCH(NH2)CH(CH3)2). Az -valin egyike a 20 fehérjealkotó aminosavnak. Génkodonjai a GUU, GUC, GUA és a GUG. Apoláris, esszenciális aminosav. A leucinhoz és izoleucinhoz hasonlóan a valin is elágazó láncú aminosav. Nevét a Valeriana növényről (macskagyökér) kapta. A sarlósejtes anémiában a hemoglobinba a hidrofil glutaminsav helyett a hidrofób valin épül be, ezért a hemoglobin hibás térállást vesz fel (folding).
Bioszintézis
A valin esszenciális aminosav, vagyis az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért a táplálékkal kell bevinni. Növényekben piruvátból képződik több lépcsőben. A szintézis kezdetén leucin képződik. Az α-ketovalerát köztitermék reduktív amináláson megy keresztül glutamáttal. A bioszintézisben részt vevő enzimek:Nelson, D. L.; Cox, M. M. "Lehninger, Principles of Biochemistry" 3rd Ed. Worth Publishing: New York, 2000. .
acetolaktát szintetáz acetohidroxi sav izomeroreduktáz dihidroxisav dehidratáz valin aminotranszferáz
Szintézis Racém valin előállítható a izovaleriánsav brómozásával, majd az α-bróm származék aminálásával.Marvel, C. S. “d,l-Valine” Organic Syntheses, Collected Volume 3, p.848 (1955). http://www.orgsyn.org/orgsyn/pdfs/CV3P0848.pdf
HO2CCH2CH(CH3)2 + Br2 → HO2CCHBrCH(CH3)2 + HBr HO2CCHBrCH(CH3)2 + 2 NH3 → HO2CCH(NH2)CH(CH3)2 + NH4Br thumb|none|590px|DL-valin: Strecker-szintézis
Táplálkozás
A valin többek között megtalálható a túróban, sajtokban, halakban, szárnyasokban, földimogyoróban, szezámmagban és lencsében.
Hivatkozások
Külső hivatkozások Isoleucine and valine biosynthesis
Kategória:Fehérjealkotó aminosavak