Lengyel Menyhért, születési nevén Lebovics Menyhért (Balmazújváros, 1880. január 12. – Budapest, 1974. október 23.) író, publicista, színműíró, forgatókönyvíró, a Belvárosi Színház társigazgatója (1929–1930).

Élete és munkássága Balmazújváros Híreshát (más néven: Rolaháza) nevű pusztáján született Lebovics Bernát és Klein Rézi (1858–1945) fiaként, a középiskolát Miskolcon végezte el.Király István: Balmazújvárosi krónika. Balmazújváros, 1998

Irodalmi pályafutását újságíróként kezdte, Kassán, majd Budapesten dolgozott.Lengyel Menyhért: Életem könyve (szerk.: Vinkó József). Gondolat, Budapest, 1987. 1907-ben jelentkezett színpadi szerzőként: a Thália Társaság mutatta be A nagy fejedelem c. színművét. A hálás utókor című drámáját 1908-ban a Nemzeti Színház mutatta be, ezt a Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-díjjal tüntette ki. 1909-ben megjelent Taifun c. színdarabja világsiker lett. Publikált a kor legjelentősebb magyar irodalmi folyóiratában, a Nyugatban is. bélyegkép|left|220px|Lengyel Menyhért mellszobra Balmazújvárosban Az első világháború idején (1914–1918) Az Est című lap megbízásából Svájcban dolgozott, onnan küldte háborúellenes cikkeit, publikációit, amelyeket német és francia lapok is átvettek. Ezek az írások Egyszerű gondolatok címmel 1918-ban kötetben is megjelentek. 1916-ban írta meg A csodálatos mandarin c. "pantomim-mesét" (az író saját megfogalmazása), amelyből Bartók Béla világhírűvé lett táncjátéka született.Bartók Béla - Lengyel Menyhért: A csodálatos mandarin. Magyar Bibliofil Társaság/Tevan Kiadó, 1990. TE 047 A háború után hosszabb utazást tett az Egyesült Államokban, ott szerzett tapasztalatait Amerikai Napló című kötetében adta közre (1922). Az 1920-as években a színház mellett a filmmel is aktívan foglalkozott, egy ideig a berlini May-Film dramaturgja volt. 1929–1930-ban Karinthy Frigyes mellett a Belvárosi Színház társigazgatójaként dolgozott. 1931-ben a Pesti Napló számára Londonból küldte tudósításait.

1937-ben költözött át az USA-ba, Hollywoodba, forgatókönyvírónak. Számos filmje világsiker lett és néhány ma is szerepel a mozik és tévécsatornák műsorán (pl. a Ninocska, amelynek a főszerepét Greta Garbo játszotta, és amelyet 1942-ben Oscar-díjra is jelöltek, vagy a Lenni vagy nem lenni). (A Ninocska alapján készült Cole Porter Silk Stockings – Selyemharisnya – c. musicalje is, amelynek filmváltozatát 1957-ben mutattak be.)

1960 végén azonban ismét Európában, nevezetesen Olaszországban, Rómában telepedett le. 1963-ban irodalmi munkásságáért Róma város nagydíjával tüntették ki.

1956 után többször hazatért látogatóba, 1974-ben végleg haza akart települni, de hazaérkezését követően röviddel Budapesten, 94 éves korában elhunyt. Egész életén át vezetett naplóját a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Szülővárosában, Balmazújvárosban a városi könyvtár 2004-ben a Lengyel Menyhért Városi Könyvtár nevet vette fel.

Magánélete Házastársa Gerő Lídia, Gerő Károly színműíró leánya volt, akivel 1917. január 25-én Budapesten kötött házasságot.

Fia, Lengyel Tamás szintén író volt. Németországban telepedett le és ott Thomas C. Lengyel néven főleg újságokban, folyóiratokban publikálta novelláit, tárcáit. Pao-Pei, kleine Kostbarkeit. Mein chinesisches Töchterchen című könyve 1972-ben jelent meg.

Főbb színpadi művei

Fontosabb film-forgatókönyvei Tiltott paradicsom (Forbidden Paradise) (1924) – R.: Ernst Lubitsch Nagy Katalin, a cárnő (Catharine the Great) (1934) – R.: Paul Czinner, Fsz.: Elisabeth Bergner Helyet az öregeknek (1934, Cziffra Gézával és Stella Adorjánnal Siegfried Geyer és Bús Fekete László színdarabjából) Egy frakk története (Tales of Manhattan) (1934, Vadnay Lászlóval és Fodor Lászlóval) – R.: Julien Duvivier, Fsz.: Charles Laughton, Paul Robeson Karaván (Caravan) (1934) – R.: Erich Carr, Fsz.: Charles Boyer, Loretta Young Rembrandt (1934) – Fsz.: Charles Laughton A cár és a muzsikus (The Tzar and the Musician) (1935) – Fsz.: Arthur Richmann Hotel Imperial (1935, Bíró Lajossal) – R.: Otto Preminger Angyal (Angel) (1937) – R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Marlene Dietrich Ninocska (Ninotchka) (1939) – R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Greta Garbo Lenni vagy nem lenni (To Be or Not to Be) (1942) – R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Carole Lombard Dicsőség napjai (Days of Glory) (1944) – R.: Casey Robinson, Fsz.: Gregory Peck Királyi botrány (Royal Scandal) (1945) – R.: Otto Preminger Selyemharisnya (Silk Stockings) (1957, a Ninocska film-musical változata) – Fsz.: Fred Astaire, Cyd Charisse

Regények, elbeszélések, cikkek Lengyel Menyhért–Török Jenő: Egy kis panzióból; Molnárok Lapja Ny., Bp., 1906 Egyszerű gondolatok; Pallas Ny., Bp., 1918 Amerikai napló; Athenaeum, Bp., 1922 A boldog város. Regény; Athenaeum, Bp., 1931 Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek; szerk., előszó, jegyz., névmutató Vinkó József; Gondolat, Bp., 1987 Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek; szerk., előszó, jegyz., névmutató Vinkó József; 2. jav. kiad.; Gondolat, Bp., 1988

Műveinek és a róla megjelent írásoknak részletes jegyzéke Kun Józsefné: Lengyel Menyhért. Személyi bibliográfia (1880-1974). Lengyel Menyhért Városi Könyvtár, Balmazújváros, 2004

Jegyzet

Források

További információk Magyar Életrajzi Lexikon Magyar Zsidó Lexikon 100 éves a Nyugat – Lengyel Menyhért

May-Film Ninotchka/Ninocska Köves Gábor: Hollywoodi kapcsolat. Magyar Narancs, é.n.

Lengyel Menyhért – Balmazújváros honlapja A Lengyel Menyhért Városi Könyvtár története Élet és Irodalom, Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok – Lengyel Menyhért

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Balmazújvárosiak Kategória:Amerikai forgatókönyvírók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Színigazgatók Kategória:A nemzetiszocializmus miatt emigrált magyarok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:Az Est vezetői, újságírói