Ország: Olaszország Régió: Dél-Tirol Legnagyobb emelkedő 28 ‰ Legkisebb ívsugár 200 m Legalacsonyabb pont 302 m (tsz.f.) Meran/Merano Legmagasabb pont 998 m (tsz.f.) Mals/Malles Venosta Megnyitás 1906. július 1. Üzemmód gőz / dízel-villamos Infrastruktúra üzemeltető SBA GmbH Közlekedési társaság SAD Megjegyzés üzemszünet 1992–2005 között |} A helyi dialektusban Vinschgerbahn-nak nevezett Vinschgaubahn, illetve olaszul Ferrovia della Val Venosta egy normál nyomtávolságú, a dél-tiroli Vinschgau-n/Val Venosta-n keresztül, Meranból/Meranóból Malsba/Malles Venostába vezető vasútvonal. A vonalat, mely az Etsch/Adige folyó völgyéhez csatlakozik, eredetileg az Alpokon, a Brennertől átvezető transzverzális vasútvonal részeként tervezték.
Története A Vinschgaubahnt (régiesen: Vintschgaubahn) 1898-ban államilag garantált normál nyomtávolságú osztrák helyi magánvasútként koncesszionálták. 1906 júliusában nyitotta meg a Bozen/Bolzano-Meran/Merano helyiérdekű vasúttal egyidejűleg az osztrák államvasút társaság. A tervek szerint a Reschenpass-on/Passo di Resián keresztül az Inn folyó völgyéig és tovább az Arlbergbahnon át Landeckig vezették volna. Tirol első világháború utáni kettéosztása azonban ezeket a terveket meghiúsította, noha egyes munkálatok Landeck térségében már elkészültek. Ezen kívül az Ofenbergbahn tervével a Rhätische Bahnhoz is elvezették volna.
1918-tól a vonalat az Olasz Államvasutak FS üzemeltette, mely 1989-ben megszüntette itt a vasúti közlekedést. A személyszállítást a Südtiroler Automobildienstes/Società Autotrasporti Dolomiti (SAD) autóbuszai vették át. A helyi lakosság és a turisták elégedetlensége azonban, amelyet a vinschgaui közúti forgalom növekedése okozott, végig életben tartotta a vasút újraindításának igényét.
1999-ben a vasútvonal Dél-Tirol tulajdonába került, mely a vonalat az STA Südtiroler Transportstrukturen AG/Strutture Transporto Alto Adige S.p.A. vezetésével 2000-2004 között teljesen felújíttatta. Habár a vonal felépítményét teljesen fel kellett újítani, előnyösnek bizonyult, hogy a pályát a megelőző években nem bontották el. Egyrészt nem volt szükség közúti eszközökre, másrészt így a lakosság egész idő alatt létező vonalnak érezhette. A régi állomás- és megállóépületeket korhűen felújították, illetve ahol szükségesnek bizonyult, ott modern stílusú új építményekkel pótolták. Ugyancsak megtartották Mals/Malles Venosta állomáson az egyedi fordítócsillagot. Több állomáson kerékpár-kölcsönző helyeket alakítottak ki.
Üzeme balra|bélyegkép|Mals/Malles Venosta állomás átszállóhely a regionális autóbuszjáratokra
A személyforgalmat a felújítás befejezése után a SAD Nahverkehr AG / SAD Transporto Locale spa (közlekedés) és az SBA (Südtiroler Bahnanlagen GmbH – infrastruktúra) vezetésével 2005. május 5-én vették fel. Az üzemeltetési koncepciót a zürichi Willi Hüsler Mérnökiroda dolgozta ki. A teherszállítás újrabevezetését egyelőre nem tervezik.
A megnyitás után átmenetileg változatlan buszközlekedés mellett órás ütemben jártak a vonatok Vinschgauban/Val Venostában. Ezen próbaüzemnek tekinthető idő alatt a végleges üzemhez szükséges tapasztalatokat gyűjtöttek és jobbítási lehetőségeket vizsgáltak. 2005 őszétől munkanapokon további sebesvonatokat állítottak be, melyek Schlandersig/Silandróig csak a fontosabb állomásokon állnak meg. 2006. december közepe óta ezek a sebesvonatok Bozenig/Bolzanóig, illetve Bozentől/Bolzanótól Malsig/Malles Venostáig közlekednek.
Járműállomány bélyegkép|jobbra|Stadler GTW Mals/Malles Venosta állomáson
12 db dízel-villamos Stadler GTW 2/6 Az utolsó meglévő, 1882-ben épített, ezen a vonalon szolgáló gőzmozdony, az FS 899.006 (ex kkStB 294.09 ex Bozen-Meraner-Bahn "2 Meran") egy ideig Torinóban műemlékként volt kiállítva, jelenleg a Nápoly melletti Pietrarsa-ban az olasz vasút múzeumban található.
Irodalom Andreas Gottlieb Hempel: Vinschgau in einem Zug - Mit der Bahn durch das westliche Südtirol. Folio Verlag, Wien Bozen 2006, . Offizielle Festschrift zur Wiedereröffnung: Zukunft bewegt! Die Vinschgerbahn Meran - Mals. Eigenverlag Eisenbahnarchiv Tirol, 2005.
További információk Vinschgerbahn STA Südtiroler Transportstrukturen AG Link az FS 899.006 gőzmozdonyhoz
Galéria
Irodalom W(ilhelm) v(on) Walther: In: Mitteilungen des Deutschen und Österreichischen Alpenvereins, Jahrgang 1906, (Band XXXII), S. 257 f. (Online bei ALO). Günter Denoth: … Zukunft bewegt! Die Vinschgerbahn Meran – Mals (…) anlässlich der Wiederinbetriebnahme der Vinschgerbahn Meran – Mals am 5. Mai 2005. Eisenbahntechnische Sonderpublikationen, Band 3. Eigenverlag Arbeitsgemeinschaft Eisenbahnarchiv Tirol, Neugötzens/Innsbruck 2005, OBV. Vinschgerbahn nach 14 Jahren wiedereröffnet. In: Eisenbahn-Revue International, Heft 6/2005, , S. 265–267. Andreas Gottlieb Hempel: Vinschgau in einem Zug – mit der Bahn durch das westliche Südtirol – wandern, Rad fahren, Kultur erleben. Folio-Verlag, Wien/Bozen 2006, . – Inhaltstext online. Werner Duschek, Walter Pramstaller (u. a.): Local- und Straßenbahnen im alten Tirol, Eigenverlag Tiroler Museumsbahnen, Innsbruck 2008. Tiroler Museumsbahnen - Literatur . In: www.tmb.at, abgerufen am 1. August 2013. Peter Hilpold: Die Reaktivierung der Vinschgerbahn. Eine verkehrsgeographische Analyse der 2005 wieder in Betrieb genommenen Nebenbahn Meran–Mals (Italien/Südtirol). VDM Verlag Dr. Müller, Saarbrücken 2008, (134 S.), . Populorum, Michael Alexander: Die Vinschgaubahn. Mit der Eisenbahn von Meran durch den Vinschgau zur Malser Heide. Schriftenreihe des Dokumentationszentrums für Europäische Eisenbahnforschung (DEEF), Band 20. Mercurius Verlag Grödig/Salzburg 2014. Railway Research Austria
Források
Kategória:Olaszországi vasúttársaságok Kategória:Nevet viselő vonatok Kategória:Trentino-Alto Adige vasútvonalai Kategória:1435 mm-es nyomtáv