Asszuán (egyiptomi nyelven: Szuenet, tudományos átírásban Swn.t; ógörögül: Szüéné (Συήνη), arabul: أسوان - Aswān, koptul: ⲥⲟⲩⲁⲛ Swān) város Egyiptom déli részén, az Asszuáni Kormányzóság székhelye. A 2012-ben már lakosú település a Nílus keleti partján, az 1. katarakta bejáratánál fekszik. Az ókorban Asszuán volt az Egyiptomi Birodalom déli határa, tőle délre terült el Alsó-Núbia. A várostól délre a 20. század elején építették meg az első duzzasztógátakat, majd az 1970-ben a várostól délre az akkori világ legnagyobb vízerőművét, a Nagy Asszuáni-gátat.
Közlekedés Légi Repülőtere az asszuáni nemzetközi repülőtér.
Éghajlata
Története Felső-Egyiptom déli határvidéke, így Asszuán környéke a évezred fordulóján az egyiptomi Nagada kultúra és az alsó-núbiai A csoport kultúrájának határán feküdt.
A modern város melletti Elephantiné szigetén már az óbirodalom korában jelentős kereskedőváros és erődítmény állt. Ettől az időtől itt húzódott az ország déli határa. Az ókori település valószínűleg a modern település alatt terült el. A fáraókori rétegeket még nem tárták fel, de a nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak.
Ide érkeztek délről a különböző egzotikus áruk, mint például az elefántcsont, állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany. A sivatag szélén számos gránitbányát nyitottak.
Fontos szerepét a hellenisztikus korban is megtartotta. Több klasszikus szerző, így Sztrabón és idősebb Plinius is megemlíti. Eratoszthenész az ebben a városban és Alexandriában a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a Föld kerületét.
Látnivalói Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik kedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint Philai, Elephantiné szigete vagy a Szent Simeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, a Núbiai Múzeum is.
A temetőkörzet
Az asszunáni sziklasírok kialakítása a közép-egyiptomiakéhoz (Beni Haszán hasonló, de durvább, elnagyoltabb. Fülkéiket a protodór oszlopok helyett elnagyolt sziklapillérek tagolják; többüknek még terasza sincs. Több sír dromosza (feljáróútja) épen megmaradt (Hajnóczi).
Galéria
Jegyzetek
Források Hajnóczi: Hajnóczi Gyula: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczi Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, 124. o.
További információk Asszuáni sírok a piramisok.hu-n
Kategória:Egyiptom települései Kategória:Ókori egyiptomi települések Kategória:Sziklasírok