bélyegkép|jobbra|250px|A két Morávia valószínűbb elhelyezkedése és kiterjedése (pirossal)

A Nagymorva Birodalom, egy közép-európai történelmi államalakulat, amely egyes történészek szerint 833 és a 10. század eleje között létezhetett és melynek lakói a mai csehek, morvák és szlovákok ősei voltak. Határa kiterjedt a Morva folyó mindkét partjára, a mai Csehország, Szlovákia és Magyarország területére, de legnagyobb kiterjedése idején egyes szlovák és cseh történészek szerint a mai Románia, Lengyelország, Ausztria, Németország, Szerbia, Szlovénia, Horvátország és Ukrajna kisebb részeit is magában foglalta. Vannak azonban, akik a birodalom központját nem a mai Szlovákiába, hanem délre a Száva mellé teszik.

Ugyanakkor megemlítendő, hogy a Nagymorva Birodalom (vagy Morva Fejedelemség) létezésével, határaival kapcsolatban viták, kétségek merültek fel.https://adatbank.ro/inchtm.php?akod=977 A Morva Fejedelemség Nagymorva Birodalommá való felnagyítása elsősorban a cseh-szlovák területi követelések történeti megalapozását szolgálta.http://www.tankonyvtar.hu/historia-1995-056/historia-1995-056-081013-7

A cseh-morva elmélet szerint a Nagymorva Birodalmat I. Mojmír morva fejedelem alapította, amikor 833-ban egyesítette a Nyitrai Fejedelemséget az uralma alatt álló Morva Fejedelemséggel. A birodalom kulturális fejlődését nagyban elősegítette Szent Cirill és Szent Metód missziós tevékenysége, akik 863-ban Rasztiszláv herceg hívására érkeztek az országba. A birodalom legnagyobb kiterjedését I. Szvatopluk morva fejedelem uralkodása (871-894) alatt érte el, aki birodalma megtartásáért már súlyos csatákat vívott a Frank Birodalommal is váltakozó sikerrel hol meghódolva, hol fellázadva a frankok ellen. A birodalomnak a keletről érkező magyar törzsek honfoglalása vetett véget, akik a 10. század elején területének legnagyobb részét feldúlták és a Kárpát-medence szláv törzseit is meghódolásra kényszerítették. A szláv népesség kultúrája azonban a birodalom bukását követően sem merült feledésbe.

Nevének eredete A Nagy Morávia ("Μεγάλη Μοραβία") elnevezés Bíborbanszületett Konstanin bizánci császár 950 körül írt De Administrando Imperio azaz A birodalom kormányzásáról című művéből származik. A nagy jelző itt a korabeli görög szóhasználat szerint a régi, elmúlt Moráviát jelenti, amely Konstantin idején már nem létezett. Másrészt az is felmerült, hogy a Morávia kifejezés itt nem a mai értelemben vett Morvaországot jelöli, hanem egy Morava nevű város körül elhelyezkedő területet.Boba Imre: Morávia története új megvilágításban. Budapest, 1996. 34-35. o. A kora középkori források alapján nem teljesen egyértelmű és a mai napig is vitatott ennek a városnak a helye, melyre vonatkozóan ma is csak találgatások vannak.

A birodalom neve az ószlávban Велья Морава, a szlovákban Veľká Morava, a csehben Velká Morava, a latinban Magna Moravia, a szerbben és a horvátban Velika Moravska (Велика Моравска) használatos.

Néhány szlovák szerző „Nagy Szlovák Birodalom”ról („Veľkoslovenská ríša”) beszél és az országot a mai Szlovákia elődjének tekinti.Veteška, Tomáš J.: Veľkoslovenská ríša. 1987. Ez a meghatározás a történészek körében azonban általában nem elfogadott. A történészek egyetértenek abban, hogy a 9. században még nem alakultak ki a szláv nemzetek, mivel a közép-európai szláv törzsek nyelve és kultúrája még alig különbözött egymástól.Ďurica, M. S.: Dejiny Slovenska a Slovákov. V. István pápa egy levelében Szvatoplukot a szlávok királyának (Zuentopolcus rex Sclavorum) nevezi.

Elhelyezkedése DAI 13. fejezet: A császár a türkökkel, azaz a magyarokkal szomszédos népeket így írja le: "A türkökkel a következő népek határosak: a tőlük nyugatabbra levő vidéken Frankország, északabbra a besenyők, a délre eső vidéken Nagy Morávia, azaz Sphendoplokos országa, amelyet ezek a türkök teljesen végigpusztítottak és elfoglaltak. A hegyek felé pedig a horvátok határosak a türkökkel." (A leírás alapján Nagymorávia a magyaroktól délre, tehát nem Morvaország és Szlovákia területén fekszik).

A weben elérhető angol fordítás szerint: "Ch. 13. (64-5) On the peoples that are neighbours to the Tourkoi These peoples are adjacent to the Tourkoi: on their western side Frankia; on their northern side the Pechenegs; and on the south side of great [or former (1.)] Moravia (megale Morabia), the land of Sphendoplokos, which has now been totally devastated by these Tourkoi, and occupied by them. On the side of the mountains, the Croats are adjacent to the Tourkoi. "Eredeti szöveg: Περὶ τῶν πλησιαζοντῶν τοῖς Τούρκοις. Ὅτι τοῖς Τούρκοις τὰ τοιαῦτα ἔθνη παράκεινται· πρὸς μὲν τὸ δυτικώτερον μέρος αὐτῶν ἡ Φραγγία, πρὸς δὲ τὸ βορειότερον οἱ Πατζινακῖται, καὶ πρὸς τὸ μεσημβρινὸν μέρος ἡ μεγάλη Μοραβία, ἤτοι ἡ χῶρα Σφενδοπλόκου, ἣτις καὶ παντελῶς ἠφανίσθη παρὰ τῶν τοιούτων Τούρκοις και παρʹ αὐτῶν καθεσχέτη. Οἱ δέ Χρωβάτοι πρὸς τὰ ὄρη τοῖς Τούρκοις παρακείνται. Vagyis: A népekről, amelyek a türkök szomszédai. Ezek a népek határosak a türkökkel: nyugati oldalukon van Frankföld. Északra tőlük vannak a besenyők. És Nagy Moravia, Szvatopluk földjének – amelyet teljesen feldúltak és elfoglaltak a türkök – déli oldalán, a hegyek felé a horvátok határosak a türkökkel. Tehát a türkök Nagy Morávia földjén vannak, tőlük délre pedig a horvátok.

DAI 40. fejezet: A császár munkájának 40. fejezetében a következőket írja: „A türkök pedig a besenyőktől elűzetve elmentek és megtelepedtek arra a földre ahol most laknak. Ezen a helyen vannak bizonyos régi emlékek: az első ahol Turkia kezdődik, Traianus császár hídja, azután még három napi útra ettől a hídtól Fehérvár (Belgrád), amelyben a szent Nagy Konstantin császár tornya is van, és ismét a folyó visszakanyarodásánál van az úgynevezett Sirmium, Fehérvártól két napi útra, s azokon túl a kereszteletlen Nagy Morávia, amelyet a türkök megsemmisítettek, a amelyen előbb Sphendoplokos uralkodott.” Eszerint tehát Morávia nem a Nagy-Morava völgyében van, hanem Sirmiumtól északra vagy nyugatra.

A weben elérhető angol fordítás szerint: " Ch. 40 (177) In this place a various landmarks of the olden days: first, there is a bridge of the emperor Trajan, next to the princedom of the Tourkoi; then a three days journey from this same bridge, thereis Belgrade, in which is the tower of the holy and great Constantine, the emperor; then again, at the running back of the river [i.e. upstream] is the renowned Sirmium by name, a journey of two days from Belgrade; and beyond lies great [or former] Moravia (megale Morabia), the unbaptized, which the Tourkoi have blotted out, over which in former times Spendopolokos ruled." Azaz: Ezen a vidéken a régi idők sok jele megtalálható. Először is Traianus hídja a magyarok fejedelemségének szomszédságában. Azután három napi útra ettől a hídtól ott van Belgrád, ahol a szent és Nagy Konstantin császár tornya található. Azután felfelé a folyó mellett, két napra Belgrádtól a híres Sirmium. Ezen túl fekszik Nagy (Régi) Morávia, a kereszteletlen, amelyet a türkök eltöröltek, és amely fölött egykoron Szvatopluk uralkodott. Nagy Morávia tehát eszerint nem lehet a Nagy-Morava völgyében, mert az Traianus hídja (a Vaskapu-szorostól keletre) és Belgrád között van. Belgrádtól a Duna mentén felfelé haladva Sirmiumon túl a Duna–Tisza köze (Morva Fejedelemség, Nyitrai Fejedelemség), a Dunántúl (Alsó-Pannonia) és a Dráva–Száva köze (Szlavóniai hercegség) volt az előző évszázadban.

DAI 42. fejezet: A weben elérhető angol fordítás szerint: " Ch. 42 (182-3) From Thessalonica to the river Danube where stands the city called Belgrade, is a journey of eight days, if one is not travelling in haste but by easy stages. The Tourkoi live beyond the river Danube, in the land of Moravia, but also this side of it , between the Danube and river Sava (2.)." A második mondat magyar fordítása: A magyarok („türkök”) a Duna túloldalán laknak, Morávia földjén, de az innenső oldalon is, a Duna és a Száva között. Eszerint tehát Morávia a Duna–Tisza közén van, a Dunától északra, a magyarok azonban nemcsak ott laknak, hanem a Dunától délre, a Duna és a Száva között, azaz a Szerémségben is, ami tehát már nem Morávia.

Története Előzményei bélyegkép|balra|250px|A Nyitrai és a Morva fejedelemség

A szláv törzsek a 6. század végén az avarok segédnépeiként özönlötték el a közép-európai területeket. Az avarok szövetségeseiként számos hadjáratban vettek részt, főként a Balkánon. Részt vettek Konstantinápoly ostromában is.

Az egyik legkorábbi szláv államalakulatnak a Samo nevű frank kereskedő által létrehozott, 623 és 658 közé tehető törzsszövetséget tekintik. Egyes nézetek szerint magában foglalta a csehek, az Elba menti szorbok, a morvák, a karantánok lakta területeket, valamint a mai Szlovákia és Alsó-Ausztria területét. Pontos elhelyezkedése azonban máig vita tárgya, némely kutatók a csak az írott forrásokból ismert törzsszövetséget Karantánia területére helyezik. Ez alapján az sem egyértelmű pontosan mekkora szerepet játszott a térség történetében, hiszen a régészeti leleteket nem lehet egyértelműen hozzá kötni.

Szlovák történészek szerint a 8. század végén a Morvamente és a mai Nyugat-Szlovákia szlávok által lakott terület volt, mely határos volt a virágzó Frank Birodalommal. Ekkorra már valószínűleg kialakult a helyi szláv előkelők rétege. Szlovák történészek szerint ezt látszik igazolni a szlovákiai Blatnicán feltárt szláv előkelő sírja is, mely a későbbi nagymorva nemesség elődjét képezte. A blatnicai leletek arról is tanúskodnak, hogy a fejlett Karoling kultúra, valamint avar művészet hatására és a politikai és gazdasági fejlődés következtében gazdag kultúra jött létre ezen a vidéken.Tatiana Štefanovičová: Osudy starých Slovanov. Bratislava, 1989. Ezen elképzeléseket azonban a blatnicai leletekre nem lehet alapozni, azok megkérdőjelezhető értelmezhetősége miatt.

A számos folyóvölgyi településsel és erődített hellyel rendelkező területen rövid idő alatt létre jöhetett egy erős kezű vezér által irányított olyan államalakulat, mely meg tudta magát védeni a szomszédos népektől. Az egyes lelőhelyek pontos keltezése azonban jelenleg még nem teljesen egyértelmű.

Nagy Károlynak az avarok ellen a 790-es években vezetett hadjáratai megrendítették az Avar Kaganátust. Az így keletkezett hatalmi űrt a szlávok gyorsan kihasználták és megszerezték a frankok által meg nem hódított korábbi avar területek feletti uralmat. A változások eredményeként a cseh-morva elmélet szerint két főbb államalakulat jött létre: a Morva Fejedelemség a mai Morvaország délkeleti részén és a Nyitrai Fejedelemség, amely a mai Szlovákia középső részén feküdt.

A morvák 811-ben és 815-ben követeket küldtek Nagy Károly, illetve Jámbor Lajos császárhoz.Bartford, P. M.: The early slavs: culture and society in early medieval Eastern Europe. Ithaca, NY, Cornell University Press. A frank évkönyvek szerint 822-ben a keleti szlávok, köztük a csehek ("Behcimi") és a morvák ("Marvani") követei a Pannoniában élő avarok követeivel együtt részt vettek a frankfurti birodalmi gyűlésen és hódolatukat fejezték ki Jámbor Lajos császárnak.Annales regni Francorum 822. Az első morva uralkodót I. Mojmírt Passauból érkezett keresztény misszionáriusok keresztelték meg 831-ben.

A Nyitrai Fejedelemség uralkodója Pribina volt, aki habár még mindig pogány volt 828-ban felépíttette az első keresztény templomot a mai Szlovákia határain belül.Bartoňková, Dagmar: Magnae Moraviae fontes historici III. Praha, 1969. Libellus de conversione Bagoariorum et Carantanorum.

Alapítása 833-ban I. Mojmír elűzte Pribinát Nyitráról és saját uralma alatt egyesítette a két fejedelemséget. Pribina családjával és kíséretével a frankokhoz menekült, Német Lajos király pedig a Balaton környéki területeket adományozta számára, ahol megalapította saját országát.