Elhízás

Az elhízás (obesitas, obezitás) olyan kórállapot, amelynek során a szervezet zsírraktározása oly mértékű, hogy az káros lehet az egészségre, és a várható élettartam csökkenéséhez, illetve számos egészségi problémához vezethet.WHO 2000 p.6 Elhízottnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe (rövidítve TTI, angolul body mass index, BMI) 30 kg/m² felett van. A testtömegindex a kilogrammban megállapított testtömeg és a testmagasság méterben mért négyzetének hányadosa.WHO 2000 p.9

Az elhízás hátterében az anyagcsere-folyamatok olyan genetikai, központi idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara áll, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növelésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz vezet. Az elhízást leggyakrabban több tényező együttesen okozza: a túlzott élelmienergia-fogyasztás, a testmozgás hiánya és genetikai hajlam, habár néhány esetben elsődlegesen gének, endokrin rendellenességek, gyógyszerek vagy pszichiátriai betegségek a kiváltó okok. Kevés bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, miszerint egyes elhízott emberek a lassú anyagcseréjük miatt akkor is híznak, ha keveset esznek. Általánosságban az elhízott emberek a megnövekedett testtömeg fenntartásának energiaszükséglete miatt több energiát használnak fel, mint sovány társaik.

Az elhízás krónikus és recidiváló betegség, mely tartós kezelést igényel, elsősorban az állapotot kísérő betegségekkel kapcsolatban. Az elhízás következtében számos krónikus – különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, az obstruktív alvási apnoe, egyes rákbetegségek, a csont-ízületi gyulladás és az asztmahttp://www.medicalnewstoday.com/releases/24118.php – és akut betegség pl. Covid19 kialakulásának valószínűsége megnő.

A kímélő diéta (étrend) és a fizikai aktivitás az elhízás kezelésének alapvető elemei. Az étrend minősége javítható az energiadús – például zsírokban és szénhidrátokban gazdag – ételek fogyasztásának mérséklésével, és az élelmirost-fogyasztás fokozásával. Elhízás elleni gyógyszerek alkalmazhatók az étvágy csökkentésére vagy a zsírlekötés gátlására, megfelelő diétával kiegészítve. Ha a diéta, a testmozgás és a gyógyszerelés nem eredményes, gyomorballon segíthet a fogyásban, vagy műtéti beavatkozással csökkenthető a gyomortérfogat, illetve a bélhosszúság, amelynek eredményeként a jóllakottság érzete hamarabb jelentkezik és a tápanyagfelvétel képessége csökken.NICE 2006 p.10–11

Az elhízás világviszonylatban az elsőszámú megelőzhető halálozási ok, felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt növekvő arányban jelentkezik, és a közegészségügyi hatóságok megítélése szerint a 21. század egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája lehet. Egy 2009-es felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság 62%-a túlsúlyos, és 27%-a elhízottnak számít. Az Európai Unió országaiban a túlsúlyosság a felnőtt lakosság 30-80%-ára jellemző. A WHO adatai szerint 2008-ban világszerte 1,4 milliárd felnőtt számított túlsúlyosnak, 500 millió fő elhízottnak.

Az elhízáshoz a modern világban (különösen a nyugati társadalmakban) szinte mindenütt előítéletek társulnak, bár a történelem során voltak olyan időszakok, amikor azt sok helyütt a jólét és a termékenység szimbólumának tekintették, és a világ néhány pontján ez még ma is így van.

Osztályozás, diagnózis Az elhízás meghatározása a testtömegindex (TTI) alapján történik, és további értékelésénél figyelembe veszik a zsíreloszlást, a derék-csípő arányát, az izom- és csonttömeget, valamint a szív- és érrendszeri rizikófaktorokat.NHLBI p.xiv A TTI értéke szorosan összefügg mind a testzsírszázalékkal, mind a teljes testzsírmennyiséggel, meghatározásához a felnőtt alany testtömegének és testmagassága négyzetének hányadosát kell kiszámolni, amelyet többnyire metrikusan vagy az amerikai egységekben fejeznek ki:

Metrikus rendszerben:

Amerikai és angolszász (imperiális) rendszer:

ahol az alany testsúlya fontban és az alany testmagassága hüvelykben.

bélyeg|bal|„Szuper elhízott” férfitest elölnézetben és oldalnézetben. Láthatók a striák a bőrön és a gynecomastia (férfiakban kifejlődő nőies emlők). A TTI = 53 kg/m²: testsúly 182 kg, testmagasság 185 cm

Gyermekeknél az egészséges testsúly az életkortól és a gyermek nemétől függően változó. A gyermekekben és serdülőkben az elhízást nem abszolút számértékként határozzák meg, hanem a csoportra jellemző korábbi normál értékek arányában, ily módon elhízásról 95-ösnél nagyobb TTI percentilis esetén beszélünk (azaz amikor a gyermek TTI-je az életkori csoportra jellemző TTI értékek 95%-ánál magasabb). Az ezeknél a percentiliseknél használt hivatkozási adatok az 1963. és 1994. közötti időszakból származnak, így azokba a legutóbbi testsúlynövekedések még nem számítanak bele. A WHO 2010-es adatai szerint világszerte 40 millió, 5 évesnél fiatalabb gyermek számít elhízottnak.

TTI Osztályozás < 18,5 soványság18,5–24,9 normál testsúly25,0–29,9 túlsúly30,0–34,9 I. fokú elhízás (enyhe)35,0–39,9 II. fokú elhízás (középsúlyos)≥ 40,0 III. fokú elhízás (súlyos)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 1997-ben megállapított és 2000-ben publikált legelterjedtebb definíciók alapján megállapított értékeket a jobb oldalon látható táblázat tartalmazza. A kapott értékeknek megfelelően diagnosztizálhatnak enyhe elhízást, amelynek TTI határai 30-34,9 kg/m2, középsúlyos elhízásról beszélünk 35-39,9 kg/2 TTI-érték esetén, illetve súlyos mértékű az elhízás, amennyiben a TTI-érték 40 kg/m2 vagy ennél nagyobb.

Egyes egészségügyi szervezetek némileg módosították a WHO definícióit. A sebészeti szakirodalom további kategóriákra bontja a III. fokú elhízást, amelyek pontos értékei a mai napig is vitatottak. TTI ≥ 35 vagy 40: súlyos elhízás TTI ≥ 35 vagy 40–44,9 vagy 49,9: morbid elhízás TTI ≥ 45 vagy 50: szuper elhízás

Mivel az ázsiai népesség körében a fehérbőrűekhez viszonyítva már alacsonyabb TTI értéknél is jelentkeznek egészségre káros következmények, ezért néhány ország átértelmezte az elhízás definícióját. A Japánban használt meghatározás szerint 25 kg/m² feletti TTI érték számít elhízásnak, míg Kínában a 28 kg/m² feletti TTI érték jelenti ugyanezt.

Egészségre gyakorolt hatások A túlzott testtömeg különböző betegségekkel hozható összefüggésbe, ezek közül néhány: szív- és érrendszeri betegségek, 2. típusú diabetes, obstruktív alvási apnoe, egyes rákbetegségek, csont-ízületi gyulladás, és asztma ízületi kopások és krónikus reumatológiai betegségek, kórosan magas vérzsírszint. Ebből eredően az elhízás következtében bizonyítottan csökken a várható élettartam.

Magyarországon a születéskori várható átlagos élettartam (egy 2000-es adat szerint 71,3 év) nagyjából egy évtizednyivel alatta marad a nemzetközi összehasonlításban vezető japánok várható átlagos élettartamának, részben az elhízás és az ahhoz kapcsolódó betegségek következtében.

Mortalitás

Az elhízás az egyik leggyakoribb megelőzhető halálozási ok a világon. Széles körben végzett amerikai és európai felmérések egyaránt kimutatták, hogy a halálozási kockázat a nemdohányzók körében 20–25 kg/m² TTI értéknél a legalacsonyabb, míg az aktív dohányosoknál ugyanez az érték 24–27 kg/m². Az ettől bármelyik irányban való eltérés esetén a kockázat nő. A 32 kg/m² feletti TTI értékeknél a nők körében egy 16 évre kiterjedő időszak alatt megkétszereződött a halálozási ráta. Becslések szerint az Egyesült Államokban az elhízás 111 909 – 365 000 halálesetet okoz évente, míg Európában 1 millió (7,7%) haláleset tudható be túlzott testsúlynak. Az elhízás általánosságban hat-hét évvel rövidíti le a várható élettartamot. A 30–35 közötti TTI két-négy évvel, míg a súlyos elhízás (TTI > 40) akár tíz évvel is megrövidítheti egy ember életét.

Morbiditás Az elhízás következtében növekszik számos fizikai és lelki megbetegedés kockázata. Ezek a társbetegségek legtöbbször anyagcserezavarok formájában jelentkeznek, több betegség kombinációjaként az ún. metabolikus szindróma: 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, és magas trigliceridszint.

A szövődményeket okozhatja közvetlenül az elhízás, vagy valamilyen közös kiváltó okból eredő közvetett folyamat, mint például a helytelen táplálkozás vagy a mozgásszegény életmód. Az elhízás és az adott kórállapotok közötti összefüggés mértéke változó. Az egyik legszorosabb összefüggés az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között áll fenn. A cukorbeteg férfiak 64%-ánál és a nők 77%-ánál a túlzott mennyiségű testzsír áll a betegség hátterében.Seidell 2005 p.9

Az egészségre gyakorolt hatások két nagyobb kategóriába sorolhatók: azok, amelyek a megnövekedett zsírtömeg hatásának tulajdoníthatók (például a csont-ízületi gyulladás, az obstruktív alvási apnoe, a társadalmi megbélyegzettség) és azok, amelyek oka a megnövekedett zsírszövetek (cukorbetegség, rák (betegség), a szív- és érrendszeri betegségek, a máj nem alkoholos zsíros elfajulása). A testzsír gyarapodása nyomán megváltozik a szervezet inzulinra adott válaszreakciója és esetenként inzulinrezisztencia alakulhat ki. A zsírgyarapodás nyomán továbbá gyulladáskeltő anyagok termelődhetnek, és nő a trombózis veszélye is.

Orvostudomány területe Kórállapot Orvostudomány területe Kórállapot|width=10%| Kardiológia ischaemiás szívbetegség: angina pectoris és myocardialis infarctus pangásos szívelégtelenség magas vérnyomás kóros koleszterinszint mélyvénás trombózis és tüdőembólia Dermatológia striák acanthosis nigricans lymphoedema narancsbőr hirsutismus intertrigo Endokrinológia és szaporodás cukorbetegség policisztás ovárium szindróma menstruációs zavarok terméketlenség terhességi elhízás születési rendellenességek méhen belüli magzathalál Emésztőrendszer gastrooesophagealis refluxbetegség máj nem alkoholos zsíros elfajulása epekövesség Neurológia agyi érkatasztrófa meralgia paresthetica migrén csuklótáji alagút szindróma dementia idiopátiás intracraniális magas vérnyomás sclerosis multiplex Onkológia emlőrák, petefészekrák nyelőcsőrák, végbélrák májtumor, hasnyálmirigyrák Epehólyagrák, gyomorrák méhnyálkahártyarák, méhnyakrák prosztatarák, veserák non-Hodgkin limfóma, myeloma multiplex Pszichiátria major depresszió nőknél társadalmi stigmatizáció Légzés obstruktív alvási apnoe elhízás miatti hipoventiláció asztma szövődmények gyakoribb előfordulása általános anesztézia során Reumatológia és ortopédia köszvény mozgáskorlátozottság csont-ízületi gyulladás derékfájás Urológia és nefrológia merevedési problémák vizeletinkontinencia krónikus veseelégtelenség hypogonadismus rejtett pénisz

Túlélési paradoxon Bár az átlag népesség körében jelentkező elhízás negatív következményeinek bizonyítására bőven van bizonyíték, egyes részcsoportokban magasabb TTI értékek mellett az egészség javulása figyelhető meg. Ezt a jelenséget nevezik az elhízottak túlélési paradoxonjának. A paradoxont először 1999-ben írták le, hemodialízis kezelésben részesülő túlsúlyos és elhízott betegek esetében, majd ezt követően tapasztalták szívelégtelenségben és perifériás érbetegségben szenvedőknél is.