A káposztalepke (Pieris brassicae) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A Brit-szigetektől és Dél-Skandináviától majdnem egész Európán át Észak-Afrikáig, Ázsiában a Himalája déli lejtőiig honos. A Himalájában 3700 m magasan is megtalálható.
Ha túlszaporodik, nagy tömegekben észak felé vándorol.
Alfajai
Pieris brassicae brassicae Pieris brassicae catoleuca Pieris brassicae cyniphia Pieris brassicae cypria Pieris brassicae italorum Pieris brassicae marghanita Pieris brassicae ottonis Pieris brassicae subtaeniata Pieris brassicae vazquezi Pieris brassicae verna Pieris brassicae wollastoni (Madeirán honos)
Megjelenése
Fehér szárnyai erősen erezettek, az elülső pár csúcsa fekete, a nőstény szárnyain további egy-egy fekete folt található. A nyári nemzedékek szárnycsúcsa feketébb, mint a tavasziaké. Szárnyának fesztávolsága 56–68 mm.
Kicsiny petéi enyhén görbült ék alakúak.
A hernyó hossza maximum 50 milliméter. Fejét szilárd tok borítja. A frissen kikelt (vagy éppen vedlett) hernyó bőre igen puha. Néhány óra alatt a némileg megszilárdul, de mindvégig hajlékony és érzékeny marad. A leveleket két erős rágójukkal falják. Három pár erős torlábukkal haladnak. Testük hátulsó részén további öt pár bőrnyúlvány található; ezek az úgynevezett potrohlábak.
Bábja sárgászöld vagy sárga, fekete pöttyökkel. A zömök, hengeres, viszonylag merev báb felületét élek, lécszerű kiemelkedések és dudorok teszik egyenetlenné. Alapszíne attól függ, hogy zömmel milyen színű környezetben élt hernyó korában.
Életmódja
Gyakori lepke kertekben, szántókon, réteken, valamint más nyílt területeken. Április és október között 2–3 nemzedéke repül. 200–300 petéjét csomókban rakja keresztesvirágúak (Brassicales) leveleinek fonákjára.
A hernyók 10–14 nap alatt kelnek ki. A frissen kikelt hernyó mintegy 2 mm hosszú, és rögvest táplálkozni kezd: először a peteburkot falja fel, majd amint kültakarója megszilárdult, a gazdanövény leveleit rágja. Ennek eredményeként már az első nap eredeti hosszuk másfélszeresére (3 milliméteresre) nőnek. Az 5 mm-es hosszt élete negyedik napján éri el; ekkor következik az első vedlés. Vedlés előtt a hernyó abbahagyja a táplálkozást, összehúzódik, és a potrohában levő mirigyekben termelt fonalakkal a tápnövényre erősíti magát. Kisvártatva lüktető rángások haladnak végig testén. Ezek hatására a fejrészen felhasad a régi bőr, és kibújik belőle a hernyó. Az új bőr ilyenkor még rendkívül laza, ráncos és lötyögős, sápadt árnyalatú és nagyon puha. Néhány óra alatt a korábbi bőrhöz hasonlóan megszilárdul és kiszíneződik. Ezt sz időszakot a hernyó egy helyben, többé-kevésbé mozdulatlanul tölti, majd újult erővel veti magát a levelekre.
Négyszer vedlik, majd 3–4 heti fejlődés után, az ötödik hernyószakasz végén (hossza ekkor 4–4,5 cm) alkalmas, védett helyet keres magának (épületben vagy a szabadban), és ott bebábozódik. A báb feje fölfelé fordul; hasoldalával tapad a kiválasztott felülethez. A nyári bábok körülbelül két hetet látszólag változatlan állapotban töltenek el. A nyugalmi állapot végén burkuk a fejtájékon húzódó varrat mentén reped fel.
A 2–3. nemzedék bábjai védett helyen áttelelnek; belőlük a lepkék májusban bújnak elő. Az imágó különféle virágok nektárjával táplálkozik, és eközben sok virágot be is poroz.
Hernyója a termesztett káposztafélék (Brassicaceae) megrágásával olykor tetemes károkat okoz.
Források
Állat- és növényhatározó természetjáróknak
Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 Erich Lange, 1985: Metamorfózisok az állatvilágban. Gondolat Zsebkönyvek, 1988, Budapest. , ISSN 0133-0489 p. 7.
210px|thumb|left|Káposztalepke…240px|thumb|left| és hernyója…100px|thumb|left|és bábja
Kategória:Fehérlepkék Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarország lepkéi Kategória:A Kárpát-medence rovarai Kategória:Növényi kártevők Kategória:Madeira állatvilága Kategória:Palearktikus faunatartomány