Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. (Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően.) Fővárosa és legnépesebb városa Ljubljana.
Az Alpok hegyvonulatai északnyugaton érik el az országot: itt, a Júliai-Alpokban magasodik Szlovénia legmagasabb pontja, a 2864 méteres Triglav. A további jelentős hegyvonulatok közé tartozik még az osztrák határ mentén húzódó Kamniki-Alpok és a Karavankák, valamint a Pohorje-hegység. Szlovénia 46,6 kilométer hosszú tengerpartja az olasz és a horvát határ között terül el, legjelentősebb kikötővárosa pedig Koper.
Mint korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, majd 2007 elején csatlakozott az eurózónához is, továbbá a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Földrajz
bélyegkép|200px|balra|Kamnik Alpok bélyegkép|balra|200px|Triglav Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5593 négyzetkilométere rét, legelő, 2471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.
Vízrajz
Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav-hegy lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.
Állatvilág Az Euro-turáni faunavidéken találkozik a keleti sün és az európai sün. Itt vakond is él. Megtalálható a legkisebb európai emlős, a kisded cickány. A ragadozók közül előfordul a farkas, aranysakál, barna medve, nyest, vidra és a nyuszt. A patások közül jellemző az őz, gímszarvas, vaddisznó, magasabb területeken a balkáni zerge.
Történelem
Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén állam Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.
Az első, latin írásos szlovén nyelvemlékek, a Freising-kéziratok (szlovénül „Brižinski spomeniki”), 1000 körül keletkeztek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került.
A középkorban és az újkorban, közel 900 évig a szlovénség jelentős része a Magyar Királyság területén belül élt.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz, Muravidék és Gradišče nagy részét, valamint Isztria, Karintia és Stájerország egyes területeit. (szlovénül: Kranjsko, Goriško, Prekmurje, Gradišče, Istra, Koroško, Štajersko)
A Monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A második világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt állt 1941–1945 között. 1945 decemberétől Jugoszlávia föderatív népköztársasággá alakult, majd 1963 áprilisától szocialista föderatív köztársasággá, melyben Szlovénia önálló tagköztársaság volt. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, amit a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követett, de a támadás nem volt intenzív és határozott. Kevesebb mint két hétnyi harc után július 7-ére elhallgattak a fegyverek, véget ért a szlovéniai tíznapos háború. Kellett ehhez még a két szomszédos ország, Ausztria és Olaszország határozott fellépése, akik nem akarták, hogy a háború rájuk is átterjedjen. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba első volt jugoszláv tagállamként 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-től pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró, ezzel az első volt jugoszláv tagállam, amely az eurózóna tagja lett. Az ország 2008. január 1-től az Európai Unió soros elnöke volt fél évig, elsőként töltötte be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.
Államszervezet és közigazgatás A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a Parlament választ.
A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági-, szociális-, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos nemzeti kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak is. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.
Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.
2022-es és 2026-os választások
2022 áprilisában a liberális ellenzék, a Szabadság Mozgalom nyerte meg a parlamenti választást. A Szabadság Mozgalom a szavazatok 34,5%-át szerezte meg, míg Janša Szlovén Demokrata Pártja a szavazatok 23,6%-át. 2022. május 25-én a szlovén parlament megszavazta a Szabadság Mozgalom vezetőjének, Robert Golobnak a kinevezését Szlovénia új miniszterelnökévé, Janez Janša utódjaként.
A 2026-os választáson a legtöbb szavazatot szintúgy a Szabadság Mozgalom szerezte, azonban nem tudott olyan koalíciót létrehozni, amelynek többsége lett volna a parlamentben, így Janša, immár negyedjére, ismét Szlovénia miniszterelnöke lett.
Pártok
Közigazgatási beosztás
Szlovénia 12 statisztikai régióra oszlik, ezeknek azonban nincs közigazgatási szerepük. A közigazgatás egyszintű, az alapfokú közigazgatási egységek, azaz községek (občina) száma 2011 óta 212, közülük 11 úgynevezett városi község (mestna občina). Szlovénia statisztikai régiói Gorenjska statisztikai régió (Hegyvidék) Goriška statisztikai régió ("Gorizia") Délkelet-Szlovénia statisztikai régió Koroška statisztikai régió ("Karintia") Primorsko-notranjska statisztikai régió (Tengermellék – Belső-Karszt) (2014. végéig: Notranjsko-kraška) Obalno-kraška statisztikai régió (Partmenti-Karszt) Közép-Szlovénia statisztikai régió Podravska statisztikai régió (Drávamente) Pomurska statisztikai régió (Muramente) Savinjska statisztikai régió (Savinja-vidék) Posavska statisztikai régió (Szávamente) (2014. végéig: Spodnjeposavska) Zasavska statisztikai régió (Száván túl)balra|440px|Szlovénia régiói
Védelmi rendszer
Gazdaság
Gazdasági mutatók GDP (nominális) 68,2 mrd $ (2023) https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=SI GDP növekedési ráta 0,7% (2024 Q2) https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/gdp-growth-annual Egy főre jutó GDP (PPP) 54 948 $ (2023) https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=SI&view=chart%2C Államadósság 47,2 mrd € (2023) https://countryeconomy.com/national-debt/slovenia Államadóssági ráta 69,2% (2023) Infláció 0,9% (2024. augusztus)https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/inflation-cpi Foglalkoztatottsági ráta 73,8% (2024 Q1) https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/employment-rate Munkanélküliségi ráta 4,4% (2024. június) https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/unemployment-rate Minimálbér 1 253 € (2024) https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/sloveniaBérnövekedés üteme 6,4% (2024. március) https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/wage-growthJegybanki alapkamat 4,25% (2024. augusztus) https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/interest-rateSZJA 50% (2024) https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/sales-tax-rateÁFA (általános) 22% (2024) TAO 22% (2024) https://hu.tradingeconomics.com/slovenia/corporate-tax-rate
A posztkommunista régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP/fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai. A keleti blokk egykori népei közül a szlovének életszínvonala (egy főre jutó GDP vásárlóerő-értéken, PPS) érte el a legmagasabb szintet.Tények és adatok az Európai Unióról – Életszínvonal , EU/Eurostat, hozzáférés: 2024. május 5.
Külkereskedelem Szlovénia 2022-ben a világ 56. legnagyobb exportőre, és 51. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Szlovénia 56 milliárd $ értékben exportált és 69,2 milliárd $ értékben importált, 13,2 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.https://oec.world/en/profile/country/svn?yearlyTradeFlowSelector=flow0
A szlovén exporttermékek legjelentősebb területei a vegyipar, gépipar és a fémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gyógyszerek, gépjárművek, valamint a finomított kőolaj. Szlovénia legjelentősebb exportországa Svájc és Németország, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (31,9%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül a gyógyszerek és a finomított kőolaj kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjárművek, az elektromos világító és jelzőberendezések szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Svájc és Olaszország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Izrael és Dél-Korea szenvedte el.
A szlovén importtermékek legjelentősebb területei a vegyipar, gépipar és az ásványi termékek. A legjelentősebb behozatali termékek a gyógyszerek, nitrogéntartalmú vegyületek, valamint a finomított kőolaj. Szlovénia legjelentősebb importországa Svájc és Kína, ahonnan a teljes importállomány több mint az egynegyede (27,9%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül a gyógyszerek és a nitrogéntartalmú vegyületek behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint az elektromos világító és jelzőberendezések szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Svájc és Kína aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Dél-Korea és Argentína szenvedte el.
Termékek Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben: Legnagyobb exporttermékek Legnagyobb importtermékek Termék Arány Termék Arány 1. Gyógyszerek 22,4% Gyógyszerek 11,5% 2. Gépjárművek 5,1% Nitrogéntartalmú vegyületek 8,4% 3. Finomított kőolaj 4,5% Finomított kőolaj 6,8% 4. Villamosenergia 3,3% Gépjárművek 4,8% 5. Gépjármű alkatrészek és tartozékok 2,3% Villamosenergia 3,6% 6. Gyógyászati alapanyagok 2,2% Gyógyászati alapanyagok 1,5% 7. Elektromos fűtőtestek 1,2% Földgáz 1,5% 8. Gumiabroncsok 1% Teherautók 1,4% 9. Hengerelt acéllemezek 0,9% Gépjármű alkatrészek és tartozékok 1,3% 10. Elektromos motoralkatrészek 0,9% Nyers alumínium 0,9%
Országok A fő országok, amelyekbe Szlovénia exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben: