Parkinson törvénye (Parkinson's Law) Cyril Northcote Parkinson brit történész ironikus, szellemes hangvételű esszéje, amely eredetileg 1955-ben jelent meg a londoni The Economistban. Ezt követően 1957-ben publikálta a Parkinson törvénye, vagy az érvényesülés iskolája című, számos országban népszerűvé vált művét, amely magyarul 1964-ben jelent meg először. Műve szellemes kommentárokat és aforizmákat tartalmaz korának bürokráciájáról és a korrupcióról. Tapasztalatait jórészt a második világháború idején, a brit hadsereg tisztjeként szerezte. A mű sikerét követően Parkinson még több, hasonló témájú könyvet publikált.
Az 1950-es években Parkinson vezette be a modern ügyintézésbe a kontrollingot, üzemtudományi mérőszámokat, új vezetési módszereket.
Fő teóriája Fő teóriája szerint „a munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt”. Cyril Northcote Parkinson először az 1955-ös vicces esszé bevezetőjeként írta le a törvényt, amely a brit közszolgálatban szerzett tapasztalatain alapul. Noha ő maga a cikkben nem ezt a megállapítást nevezte Parkinson törvényének, hanem a bürokratikus szervezetek növekedését leíró egyenletét (lásd hatástalansági együttható). Ezzel gyakran növekszik a dolgozói létszám, miközben a feladatok nem nőnek, sőt, akár csökkenhetnek. A köztudatban mégis másként terjedt el.
Példa A példában egy öregasszonynak fél napjába telik, hogy képeslapot küldjön unokahúgának. Részműveletek: Képeslap kiválasztása, szemüveg és cím keresése, szöveg írása, döntés arról, hogy vigyen-e esernyőt a feladáshoz.
Ezzel szemben egy elfoglalt férfi három perc alatt elvégzi a teljes műveletsort.
Átfogalmazásai A törvényt több más formában is megfogalmazták. A legismertebb Stock–Sanford törvénye: Ha az utolsó percig vársz, akkor csak egy percbe telik. Horstman törvénye: A munka kitölti a rendelkezésére álló időt. Asimov törvénye: Tíz óra alatt van időd arra, hogy kétszer annyi munkával maradj el, mint öt óra alatt.Isaac Asimov, in Nightfall and Other Stories, introductory material to "The Machine That Won the War" Számítástudományi Parkinson-törvény: Az adat kitölti azt a tárhelyet, ami rendelkezésére áll. Mrs. Parkinson törvénye: A nyomás/stressz által indukált verseny/hőség addig terjed, amíg el nem ér egy hűvösebb/nyugodtabb elmét. Parkinson második törvénye (1979): A költségek addig nőnek, amíg fel nem emésztik a teljes bevételt. Parkinson tehetetlenségi törvénye: A késedelem a megtagadás leghalálosabb formája.
Általánosításai Az adatokra és a munkaidőre vonatkozó Parkinson-törvény közös általánosítása: Egy ingyenesen elérhető erőforrás iránti igény igazodik az erőforrásból elérhető mennyiséghez. Gyakran kiegészítik a következő megállapítással: De fordítva már nem igaz.
Az általánosítás erősen hasonlít a közgazdaságtan keresleti törvényéhez: minél olcsóbb egy termék vagy szolgáltatás, annál keresettebb. Erre indukált keresletként is hivatkoznak.
Egy másik alak: A munkát a rendelkezésre álló idő alatt végzik el.
A vákuum törvénye: A cselekvés kitölti azt az űrt, ami emberi hibából keletkezett.
Magyarul Parkinson törvénye vagy Az érvényesülés iskolája. Szatíra; ford. Szász Imre; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1964
Kapcsolódó szócikkek Peter-elv Hatékonytalansági együttható Trivialitás törvénye
Jegyzetek
Források Parkinson törvénye, C. Northcote Parkinson, a The Economist 1955. novemberi számából idézve C. Northcote Parkinson: Parkinson's law, and other studies in administration. 1957. LCCN 57009981 C. Northcote Parkinson: Parkinsons Gesetz und andere Studien über die Verwaltung. Verlagsanstalt Handwerk, Düsseldorf 2005. . Leo Gough: C. Northcote Parkinson's Parkinson's law: a modern-day interpretation of a true classic. 2010. Dorothee Hemme/Markus Tauschek: Wissenschaftspolitische Entwicklungen im Lichte von Parkinsons Gesetz. in: Michaela Fenske (Hg.): Alltag als Politik - Politik im Alltag. Dimensionen des Politischen in Vergangenheit und Gegenwart. Lit Verlag Berlin 2010 S. 188–200.
Fordítás
Kategória:1955 könyvei Kategória:Pszichológia