thumb|right|200px| A karbonátion () pálcikamodellje A karbonátok karbonátiont () tartalmazó vegyületek. A karbonátok a szénsav sói. A karbonátion szabályos, síkháromszög alakú, benne a kötésszögek 120°-osak. Az ion delokalizált elektronokat tartalmaz. A szimmetrikus szerkezet és a delokalizált elektronok miatt a karbonátok stabilabbak a szénsavnál. Az alkáliföldfém-karbonátok stabilitása a rendszám növekedésével növekszik, a magnézium-karbonát () például -on bomlik el magnézium-oxiddá és szén-dioxiddá, a bárium-karbonát bomlási hőmérséklete lényegesen nagyobb, . A higany(II)-karbonát () már szobahőmérsékleten is bomlik.
Egyes, vízben gyakorlatilag oldhatatlan karbonátok szén-dioxid tartalmú vízben már feloldódnak, hidrogén-karbonát keletkezik.
Fontosabb karbonátok Az ismertebb természetes karbonátok közé tartozik a kalcium-karbonát (), a magnézium-karbonát (CO3) és a dolomit (Ca(CO3)2), melyek kőzetalkotó ásványok. A nátrium-karbonát, vagy szóda (Na2CO3·10H2O) vizes oldatának lúgos kémhatása miatt tisztításra alkalmas, és mivel a kalcium- és magnéziumionokat csapadékként leválasztja, vízlágyítóként alkalmazható.
Források Nyilasi János: Szervetlen kémia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1975.
Lásd még A karbonátok kategóriába tartozó szócikkek
Kategória:Anionok