Ez a szócikk összeveti a bosnyák, a horvát és szerb nyelv közti különbségeket. Újabban a montenegrói nyelv is külön nyelvnek számít hivatalosan, bár a nagyfokú hasonlóság miatt sokan inkább a szerb nyelv egyik nyelvjárásának tekintik.

Jugoszlávia fennállása idején a politikai vezetés mesterségesen igyekezett ezeket az – egyébként egymással rokonságban álló – nyelveket közelíteni egymáshoz, ezért is hívták szerbhorvát nyelvnek az ország hivatalos nyelvét. A délszláv háború és Jugoszlávia szétesése után az önálló államiságra szert tevő népek igyekeztek saját nyelvjárásaik felhasználásával minél jellegzetesebb saját irodalmi nyelvet formálni.

Fonológia Standardvariáns Típus Hosszú Jat: *rěka ’Folyó’ rövid Jat: *viděti ’nézni’ Jat az o előtt: *vidělъ ’nézett’ bosnyákul ije-ző rijeka vidjeti vidio horvátul szerbül (Boszniában) montenegrói nyelvben szerbül e-ző reka videti video Csak néhány szóban különbözik a hang és hang. Az utóbbi hang a szerbre jellemző. A szerb standardban suv ’száraz’, duvan ’dohány’, kujna ’konyha’ használnak, míg a bosnyákban és a horvátban suh, duhan, kuhinja. A bosnyák nyelvben a hang mára eltűnt (kivéve a lahko ’könnyű’ és a kahva ’kávé’ szót). E hangot a török nyelvből kölcsönözték.

Írás Ábécé A horvát és a bosnyák nyelv a latin ábécét használja, míg a szerb nyelv a cirill ábécét. A szerb nyelvet azonban latin betűkkel is le lehet jegyezni. Mindkét ábécét tanítják a szerb, a montenegrói és a boszniai iskolákban. A szerb alkotmány értelmében a cirill ábécét előtérbe helyezik a latin ábécével szemben.2006-os alkotmány 10-es cikkelye: "A Szerb Köztársaság területén a szerb nyelvet cirill betűkkel szokás lejegyezni.

A korábbi évszázadokban katolikus szerzetesek is használták a cirill betűket (főleg Dalmáciában). A középkori horvát írás, a glagolita a 15. századra eltűnt, azonban a horvát felsőoktatásban ma is kötelező tantárgy.

Helyesírás Mindhárom nyelvben az „írj, ahogy beszélsz” ("Piši kao što govoriš") elv érvényesül. Az elvet Vuk Karadžić határozta meg, aki szerint így a legkönnyebb elsajátítani az írást és olvasást.

Külön és egybeírás Az egyik különbség a jövő időnél van.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul Napisat ću to. Napisaću to. Én felírom ezt Bit će. Biće. lesz

Idegen nyelvű szavak A latin q, w, x és y hangok nem tartoznak a szerbhorvát ábécéhez, azonban külföldi szavaknál alkalmazzák. A cirill átírása viszont kiejtés elve szerint működik. Shakespeare szóból Шекспир lesz.Vgl. Daniel Bunčić. "Integracija inostrannych slov iz evropejskich jazykov v kirillice i latinice" ["Die Integration von Fremdwörtern aus den europäischen Sprachen in kyrillischer und lateinischer Schrift", in russischer Sprache]. In: Filologičeskie zametki: Mežvuzovskij zbornik naučnych trudov. Vypusk 2. 2 Bde. Hg. M. P. Kotjurova. Perm’ 2003. Bd. 1, S. 122-150.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul William Shakespeare William Shakespeare Вилијам Шекспир William Shakespeare München Minhen Минхен München Zürich Zürich Цирих Zürich Bruxelles Brisel Брисел Brüsszel New York New York Њујорк New York SZO vagy WHO WHO СЗО WHO

Nyelvtan Infinitiv és a da-konstrukció A szerbben és a bosnyákban mellékmondatként használnak több egyszerű mondatot, amelyet a da ’hogy’ szóval kapcsolnak össze. horvátul bosnyákul szerbül magyarul želim vas informirati želim da vas informišem vagy želim vas informirati Szeretném Önt tájékoztatni szeretném, hogy Önt informáljam moram raditi moram da radim vagy moram raditi Dolgoznom kell Muszáj, hogy dolgozzak mogu vam kazati mogu da vam kažem vagy mogu vam kazati Mondhatom Önöknek Lehet, hogy elmondjam Önöknek ja ću to napisati vagy napisat ću to ja ću to da napišem vagy ja ću to napisati vagy napisat ću to ja ću to da napišem vagy ja ću to napisati vagy napisaću to Én ezt fel fogom írni

da-konstrució a kérdőmondatokban Az eldöntendő kérdéseknél a da szót teszik a mondat elejére a szerb és a bosnyák nyelvben. A horvátban viszont a ragozott igét teszik az első helyre, azonban ritkán ott is használják a da-konstrukciót. kijelentő mód egyszerű da-konstrukció Petar može doći. „Péter jöhet.” Može li Petar doći? „Jöhet Péter?” Da li Petar može doći? „Jöhet Péter” Petar je došao. „Péter megjött.” Je li Petar došao? „Péter megjött?” Da li je Petar došao? „Péter megjött?” Petar će doći. „Péter jönni fog” Hoće li Petar doći? „Fog jönni Péter?” Da li će Petar doći? „Fog jönni Péter?”

Szókincs A szókincsre nagy hatással főleg a német és a török nyelv volt. Idegen szavak és tükörszavak A horvát nyelv igyekszik megőrizni a nyelv tisztaságát. horvátul bosnyákul szerbül magyarul odrezak šnicla (németből) (hús)szelet časnik oficir (németből/franciából) tiszt zrakoplov avion (franciából) repülő kolodvor stanica (óegyházi szláv nyelvből) pályaudvar tisuća hiljada (görögből) ezer povijest historija (görögből) istorija vagy historija (görögből) történelem glazba muzika (latinból) zene znamenka cifra (arabból) számjegy kralježnica kičma (törökből) gerinc susjed komšija (törökből), susjed sused, komšija (törökből) szomszéd nogomet nogomet, fudbal (angolból) fudbal (angolból) labdarúgás perilica suđa suđerica špilmašina (németből) mosogatógép hladnjak frižider (franciából) hűtő stručnjak ekspert (latinból) szakértő rajčica paradajz (németből) paradicsom

A horvát nyelvben a hónapoknak szláv nevük van, míg a szerb és a bosnyák nyelvben a nemzetközi latin alapú a használatos, úgy mint a magyarban. A szláv nevek Boszniában is egyaránt használatosak, de a latin alapú az elterjedtebb.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul siječanj januar január veljača februar február ožujak mart március travanj april április svibanj maj május lipanj juni jun június srpanj juli jul július kolovoz august avgust augusztus rujan septembar szeptember listopad oktobar október studeni novembar november prosinac decembar december

A bosnyák nyelvbe sok perzsa és arab szó épült be.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul tata babo tata apa baka nena vagy nana baka vagy baba nagymama ujak daidža ujak anyai nagybácsi stric amidža stric apai nagybácsi

A különböző nyelvjárások horvátul bosnyákul szerbül magyarul Dobar tek! (kajkav.) vagy U slast! Prijatno! Jó étvágyat! tjedan (kajkav.) sedmica, hevta (török) nedelja (egyházi szláv), sedmica hét sat (török) sat, sahat (török) čas, sat (török) óra otok ostrvo sziget vrt bašča bašta kert vlak (kajkav.) voz vonat kruh (kajkav.) hljeb, somun (török) hleb kenyér talijanski italijanski olasz nitko; svatko niko; svako senki, mindenki

Különböző jövevényszavak A görög uralom alatt a középkorban több szó is beépült a szerb nyelvbe. A török uralom alatt pedig a bosnyák nyelv vett át több szót. horvátul latinul ógörögül görög betű bizánciul szerbül b b β v e e η i k vagy c c κ k u u υ (nach Vokal) v k vagy h ch χ h

Ebből adódóan több szó is különbözik a szerben, a horvátban és a bosnyákban:

horvátul bosnyákul szerbül magyarul ocean okean óceán barbar varvar barbár kemija hemija kémia Betlehem Vitlejem Betlehem demokracija demokratija demokrácia Europa Evropa Európa Az egyházi szlávból származik a község szó is. Az egyházi szlávban a община jelentette ezt a szót, majd ebből lett a szerb opština és a horvát općina.

Szóképzések A 19. században alkotta meg a horvát és a szerb nyelv a maga nyelvtanát:

horvátul bosnyákul szerbül magyarul Španjolska Španija Spanyolország priopćiti saopćiti saopštiti közölni spol pol nem (sex) A latinból a horvát általában az -irati ragot használja, míg a szerb az -ovati és az -isati szavakat. horvátul bosnyákul szerbül magyarul identificirati identifikovati azonosítani informirati informisati informálni

Főnévvégződések Néhány főnévnél a végződés eltér. horvátul bosnyákul szerbül magyarul planet planeta bolygó minuta minut perc večer veče est

Hamis barátok Vannak olyan szavak, amelyeknek jelentése különbözik

kifejezés horvát jelentés bosnyák jelentés szerb jelentés majka ’anya’ (’nagymama’ baka) ’nagymama’ ‘anya’ (’nagymama’ baka, baba) slovenski ’szlovén’ (’szláv’ = slavenski) ‘szláv’ (‘szlovén’ = slovenački)

A következő szavak a Wikibookban megtalálhatók.

horvátul bosnyákul szerbül magyarul Bijela sol za kuhanje kemijski je spoj natrija i klora. Bijela so za kuhanje je hemijski spoj natrijuma i hlora. Bela so za kuvanje je hemijsko jedinjenje natrijuma i hlora. A konyhai fehér só nátriumból és klórból áll. Vlak sa željezničkoga kolodvora krenut će točno u deset sati. Voz sa željezničke stanice krenut će tačno u deset sati. Voz sa železničke stanice krenuće tačno u deset sati/časova. A vonat pontosan 10 órakor indul a pályaudvarról.

Jegyzetek

Irodalom Kétnyelvű szótárak: Brodnjak, Vladimir. Razlikovni rječnik srpskog i hrvatskog jezika [Wörterbuch der Unterschiede zwischen der serbischen und der kroatischen Sprache]. Zagreb 1991, 640 S., (30.000 Einträge). Ćirilov, Jovan. Hrvatsko-srpski rječnik inačica. Srpsko-hrvatski rečnik varijanata. Beograd 1989, 1994. Zum Vergleich für Deutschsprachige interessant: das Variantenwörterbuch des Deutschen.

Esszék: Auburger, Leopold. Die kroatische Sprache und der Serbokroatismus. Ulm/Donau 1999. . Brozović, Dalibor. "Serbo-Croatian as a pluricentric language". In: Pluricentric Languages: Differing Norms in Different Nations. Hg. Michael Clyne. Berlin, New York 1992. S. 347-380. . Greenberg, Robert D. Language and Identity in the Balkans: Serbo-Croatian and its Disintegration. Oxford u.a. 2004. . Gröschel, Bernhard. "Postjugoslavische Amtssprachenregelungen – Soziolinguistische Argumente gegen die Einheitlichkeit des Serbokroatischen?" In: Srpski jezik (Beograd), 8.1/2 (2003). S. 135-196. Kačić, Miro. Kroatisch und Serbisch: Irrtümer und Falsifizierungen. In Zusammenarbeit mit Ljiljana Šarić. Übers. Wiebke Wittschen, Ljiljana Šarić. Zagreb 1997. . Kordić, Snježana. "Pro und Kontra: 'Serbokroatisch' heute". In: Slavistische Linguistik 2002. Hg. Marion Krause und Christian Sappok. München 2002. S. 97-148. . Okuka, Miloš. Eine Sprache – viele Erben: Sprachpolitik als Nationalisierungsinstrument in Ex-Jugoslawien. Klagenfurt 1998. . Osmanović, Amela. Heiße Luft, geschlagen: Sprachseparatismus im jugoslawischen Sprachraum. In: die tageszeitung, 15.10.2005, S. IV. Piškorec, Velimir. Kroatisch und Serbisch zwischen Verständnis und Missverständnis - Eine Dokumentation. In: Trans. Internet-Zeitschrift für Kulturwissenschaften, Nr. 15 (2004).

Kapcsolódó szócikkek horvát nyelv bosnyák nyelv szerb nyelv szerbhorvát nyelv

Kategória:Délszláv nyelvek Kategória:Nyelvekkel kapcsolatos listák Kategória:Összehasonlító nyelvészet