Fekete György (Zalaegerszeg, 1932. szeptember 28. – Budapest, 2020. április 15.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész, szakíró, politikus, helyettes államtitkár. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja (1995), majd elnöke (2011–2017). A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 50. legbefolyásosabb személye.

Életpályája 1957-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, mestere Kaesz Gyula volt. Az Általános Épülettervező Vállalatnál (ÁÉTV) lett irányító tervező. 1964-től szabadfoglalkozású iparművész, 1980-tól 1983-ig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatója, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, 1997-től egyetemi tanár volt a Soproni Egyetemen. 1995-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt, 2011. november 5-én a köztestületté alakult MMA elnökévé választották,Fekete Györgyöt választották a Magyar Művészeti Akadémia elnökévé – Hvg.hu, 2011. november 5. 2017. október 10-től annak tiszteletbeli elnöke volt.

Művészeti alkotómunkája a belsőépítészet csaknem minden területét átfogja. Tervezett múzeumi kiállítási installációkat, középületbelsőket, református templombelsőket, iskolákat, üdülőszállókat, művelődési házakat és magyar kiállításokat külföldön.

Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat (67 adás) forgatókönyveinek volt írója és műsorvezetője. 1986-tól 1989-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke, 1993–94-ben a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 1995-től társelnöke volt a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, elnöke a Magyar Örökség és Európa Egyesületnek.Magyar Örökség és Európa Egyesület, 2008

1987 óta lapalapító főszerkesztője volt a Magyar Iparművészet című, negyedévenként megjelenő szakfolyóiratnak, amelyet 1993-ban újraindított. Számos szakcikke, tanulmánya jelent meg a Művészet, Ipari Művészet, Ipari Forma, Magyar Építőművészet, Lakáskultúra, Hitel, Kapu, Faipar stb. szakmai, irodalmi és közművelődési orgánumokban.

2020. április 15-én hunyt el, június 23-án búcsúztatták a Fiumei úti sírkertben Balog Zoltán református püspök vezetésével. Beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a pályatársak nevében Mezei Gábor belsőépítész.

Politikusként 1988-ban belépett az MDF-be. 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes kulturális államtitkára volt. Antall József halála után behívták az Országgyűlésbe. 1994-ben a XII. kerületi egyéni választókerületben szerzett egyéni mandátumot. 1995-ben kilépett az MDF-ból, ill. a frakcióból is, majd egy évi független képviselőség után 1996-ban belépett a Kereszténydemokrata Néppártba (KDNP). 1998-ban nem szerzett mandátumot. 1997 és 2001 között a KDNP alelnöke volt.

Családja bélyegkép|bal|80px|Édesapja domborműve Édesapja, Fekete Károly (1900–1957) Zalaegerszegen volt református lelkész, édesanyja, Rácz Katalin (1910–1993) Komádiban, majd Budapesten dolgozott mint tanítónő. Bátyja, Károly (1930) a debreceni Református Hittudományi Akadémia dékánja, öccse, Tamás (1935) könyvkereskedő. Első felesége Bihari Ibolya (1930–1993) műszaki könyvgrafikus volt. Második felesége Sunyovszky Szilvia színésznő volt.

Édesapja emlékét az általa építtetett zalaegerszegi református templom mellett 2002-ben állított emlékmű egyik domborműve őrzi.Felavatták Fekete György emléktábláját a zalaegerszegi szülőházán Az emlékmű Farkas Ferenc alkotása.

Kiállításai (válogatás) Egyéni 1963 • Csók Galéria (Schrammel Imrével), Budapest 1969 • Ernst Múzeum (Schrammel Imrével), Budapest 1984 • Zsinagóga, Zalaegerszeg 1986 • Művészetek Háza, Szekszárd • Városi Művelődési Központ, Paks • Vigadó Galéria, Budapest 2002 • Vigadó Galéria, Budapest

Csoportos 1968–1986 • Prizma 13 1971 • I. Belsőépítészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1974 • II. Belsőépítészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1975 • Mai magyar iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest

Kötetei Székfoglaló. Válogatások a szerző írásaiból; ill. a szerző; Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 1992 Színes lakások, lakásszínek. Budapest, 1992 Ezredvégi tűnődések. Beszélgetések barátaimmal; Kairosz, Szentendre, 1997 Fekete György–Sunyovszky Sylvia: A Szent Korona ezer arca; Kairosz, Budapest, 2000 Emberközelben. Beszélgetések barátaimmal; Kairosz, Budapest, 2001 Sylvia; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002 Fekete György. Belsőépítész, egyetemi tanár, akadémikus; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002 (Belső tárlat) Harmadik harang. Beszélgetések barátaimmal; Kairosz, Budapest, 2002 Létezéseim; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2002 Befelé tágasabb. Válogatott írások a szerző grafikáival; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2007 Tárgyak természetrajza. Tapasztalásaim könyve; Holnap, Budapest, 2008 Aranykor. Mozaikok, grafikák, tárgyak, kisplasztikák, könyvek; magánkiadás, Budapest, 2012 Nem volt hiába. Fekete Györggyel beszélget Dvorszky Hedvig; Kairosz, Budapest, 2013 (Magyarnak lenni) 85+85. Pesti Vigadó, 2017. szeptember 29–november 26.; MMA, Budapest, 2017 Hazafelé. Számadás a vándorútról; MMA, Budapest, 2019

Díjai, elismerései (válogatás) Munkácsy Mihály-díj (1966) MTV Nívódíj (1978) Érdemes művész (1981) A Magyar Művészeti Akadémia arany oklevele (1998) Zalaegerszeg díszpolgára (2003)https://zalaegerszeg.hu/tart/index/16/Diszpolgar Tornyospálca díszpolgára (2007)https://www.tornyospalca.hu/data-files/userfiles/files/2007_augusztus.pdf Prima díj (2011) Kossuth-díj (2012) Zala megye díszpolgára (2017)http://www.mma-tv.hu/mma-tv/-/person/1325964/ A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2017)A Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki Fekete Györgyöt , miniszterelnok.hu, 2017. október 30. A Nemzet Művésze (2018) Hegyvidék díszpolgára (2019)„Számomra az igazi biztonságot egész életemben a hit adta”

Jegyzetek

Források

Életrajza a Parlament honlapján A magyar belsőépítészet 1945–2012 A II. világháború utáni belsőépítészet (szerkesztette: Dvorszky Hedvig) kiadó: Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület, Budapest, 2014, 101. o.

További információk Politikai pályafutásáról – Választás.hu Fekete György (KDNP) képviselő – A magyar Országgyűlés honlapja Amit Fekete György elhatároz, az úgy lesz – Portré. In: Origo, 2012. december 17.

Dvorszky Hedvig: Fekete György belsőépítész, iparművész; Magyar Építész Kamara, Budapest, 2017 Hazatért. Fekete György emlékére; szerk. Drvorszky Hedvig, Engedi Éva; MMA, Budapest, 2021

Kapcsolódó szócikkek A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája

Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2020-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar belsőépítészek Kategória:MOME Kategória:Magyar iparművészek Kategória:Az MDF korábbi tagjai Kategória:A KDNP korábbi tagjai Kategória:Országgyűlési képviselők (MDF) Kategória:Országgyűlési képviselők (KDNP) Kategória:Országgyűlési képviselők (1994–1998) Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Prima díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Nemzet Művésze cím tulajdonosai Kategória:Zalaegerszegiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend nagykeresztjének kitüntetettjei