A Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) 2007-ben bemutatott amerikai film Joel és Ethan Coen írásában-rendezésében, Josh Brolin, Tommy Lee Jones és Javier Bardem főszereplésével. A Cormac McCarthy azonos című regénye alapján készült alkotás egy balul elsült kábítószerüzlet és az ennek következményeképp kialakuló, drámai hajsza történetét meséli el, amiben három férfi keresztezi egymás útját az 1980-as nyugat-texasi sivatag sivár közegében.
A filmet hatalmas kritikai ováció kísérte. A Chicago Sun-Times munkatársa, Roger Ebert véleménye szerint a Nem vénnek való vidék „a legjobb film, amit a Coen fivérek…valaha csináltak.”Nem vénnek való vidék-kritika Chicago Sun-Times A The Guardian újságírója szavait idézve a film bebizonyította, „hogy a Coenek technikai képességei, s érzékük a tájalapú westernhez Anthony Mannt és Sam Peckinpah-t idézik, s erre csak kevés élő rendező képes.”'Megöltünk rengeteg állatot' The Guardian
Az eredeti cím William Butler Yeats Hajózás Bizáncba című versének első sorát veszi kölcsön, ami Jékely Zoltán fordításában így hangzik: „Vénnek nem jó e táj.”Nem vénnek való vidék - érdekességek Kritikus Tömeg
A Nem vénnek való vidék 4 Oscar-díjat nyert 2008-ban, köztük a legjobb filmnek járót.
Cselekmény 1980-ban Anton Chigurh bérgyilkost letartóztatják Texasban. Megszökik úgy, hogy megfojtja a seriff helyettesét, majd egy fogolyölő pisztollyal megöli egy autó sofőrjét, és ellopja a kocsit. Később megkíméli egy benzinkutas életét, mert az helyesen hívja meg az általa feldobott érmét.
Llewelyn Moss villásszarvú antilopra vadászik a sivatagban. Egy elhibázott drogüzlet nyomaira bukkan: több holttest, egy sebesült mexikói férfi, aki vizért könyörög, kábítószer egy teherautóban, és egy aktatáska 2 millió dollárral. Moss elviszi a pénzt, majd hazatér. Bűntudatból éjjel visszamegy vízzel, de a férfit addigra meggyilkolták. A dombtetőn felfegyverzett férfiakat lát, akik üldözni kezdik. Moss egy folyóba ugrik, így menekül meg. Hazatérve feleségét, Carla Jeant elküldi az anyjához.
Chigurh megbízást kap, hogy visszaszerezze a pénzt; közben Ed Tom Bell, Terrell megye seriffje vizsgálni kezdi a drogüzletet. Chigurh Moss lakókocsiját kutatja át, a zárat pisztolyával lövi ki. Moss taxival egy del rio-i motelbe megy, ahol az aktatáskát a szoba légcsatornájába rejti. Amikor visszatér új csizmával, észreveszi, hogy a függöny másképp áll, mint korábban, így rájön, hogy megtalálták. A táskában rejtett jeladó nyomán Chigurh a motelbe érkezik, és megöl három mexikói gengsztert, akik Mossra vártak. Moss egy másik szobát is bérel, amelyből hozzáfér a légcsatornához, és visszaszerzi a pénzt, mielőtt Chigurh megtalálná.
Eagle Pass határváros egyik hotelében Moss felfedezi a jeladót, de Chigurh már ott van. Tűzpárbajuk az utcára sodródik, mindketten súlyosan megsebesülnek, egy kamionsofőr meghal. Moss Mexikóba menekül, és a Rio Grande mentén rejti el a pénzt. Chigurh ellátja sebeit lopott eszközökkel. Carson Wells fejvadász meglátogatja a kórházban fekvő Mosst, védelmet ajánl Chigurh ellen a pénzért cserébe, de Moss visszautasítja. Chigurh később rajtaüt Wells hoteljén, és megöli. A telefon megszólal, Chigurh felveszi, és Mossnak megígéri, hogy megöli Carla Jeant, ha nem adja át a pénzt.
Moss visszaszerzi a táskát a Rio Grandéból, és találkozót szervez Carla Jeannel egy el pasói motelben, hogy átadja neki a pénzt és elrejtse. Carla Jean anyja akaratlanul elárulja a helyüket a mexikóiaknak, akik követik őket. Bell seriff a motelhez érkezik, de addigra a mexikóiak megölték Mosst. Carla Jean később érkezik, és sír, amikor Bell komoran leveszi a kalapját.
Aznap éjjel Bell visszatér a bűntény helyszínére, és látja, hogy a zárat kilőtték. Úgy tűnik, Chigurh a másik oldalon van fegyverrel. Bell habozva belép, de a szoba üres, és észreveszi, hogy a légcsatornát kinyitották.
Carla Jean anyja temetéséről hazatérve Chigurh várja a hálószobában. A férfi kijelenti, hogy teljesítenie kell ígéretét, de érmét ajánl fel kompromisszumként. Carla Jean nem hajlandó hívni, mondván, hogy csak Chigurh felelős a sorsáért. Chigurh távozáskor ellenőrzi a csizmája talpát. Ahogy a környéken autózik, egy másik kocsi belerohan, és eltöri a karját. Egy fiú ingét megveszi, hogy kötést készítsen, majd elsántikál.
Bell meglátogatja nagybátyját, Ellist, és elmondja, hogy nyugdíjba készül, mert túl gyengének érzi magát a közelmúlt erőszakához. Ellis azt mondja, hogy a végzetet nem lehet elkerülni, és csak hiúság, ha valaki azt hiszi, másképp van. Bell visszavonul a szolgálattól. Egy reggel két álmát meséli el feleségének. Az elsőben elveszítette a pénzt, amit apja adott neki. A másodikban lóháton haladt egy havas hegyi hágón, apja elvágtatott mellette, szaruban tüzet vitt, és tudta, hogy apja előre készít majd tábortüzet kettejüknek.
Szereplők Tommy Lee Jones (Reviczky Gábor) mint Ed Tom Bell seriff: A szűkszavú, nyugdíj előtt álló kisvárosi seriff. Jones volt az első színész, akit leszerződtettek a filmhez. A Coen fivérek úgy vélték, illik rá a szerep, mivel a szentimentalizmust el akarták kerülni, és azt is, hogy a közönség egyfajta Charley Weaverként (a néhai Cliff Arquette által alakított, népszerű komikus figura az 1960-as évekből) fogja fel a szereplőt. Jones „ajánlólevelét” dicsérve, a Coenek elmondták, „A texasi San Sebából való, nem messze attól a helytől, ahol a film játszódik. Ő a főtéma arról a környékről.” Josh Brolin (Szabó Sipos Barnabás) mint Llewelyn Moss: A vietnámi veterán hegesztő, aki kereket old a kétmillió dolláros drogpénzzel. A Llewelyn szerepére jelentkező Brolint eleinte elutasították, annak ellenére, hogy elküldött egy próbafelvételt, melyet Quentin Tarantinóval és Robert Rodríguezzel vett fel a Grindhouse forgatásán.Josh Brolin a Nem vénnek való vidékről beszél About.com A kazettát megnézve a Coen testvérek első reakciója az a kérdés volt, hogy kinek a munkája a díszlet.Nem vénnek való vidék Charlie Rose Show Brolin ügynökének folyamatos lobbizásának köszönhetően azonban végül a színész megkapta a szerepet. A forgatás megkezdése előtt pár nappal eltörte kulcscsontját egy motorbalesetben, ám ő és az orvosa elhallgatták a sérülés súlyosságát a rendezők elől, így azok engedélyezték neki a folytatást. Javier Bardem (Fekete Ernő) mint Anton Chigurh: Bérgyilkos, akit a pénz visszaszerzésére bérelnek fel. A szereplő a Coen fivérek munkásságában fel-felbukkanó „Megállíthatatlan Gonosz” archetípusának megjelenése, noha a testvérek igyekezték elkerülni az egydimenzionalitást, különösen a Terminátorral való összevetést. Olyasvalakit kerestek a szerepre, aki „akár a Marsról is jöhetett volna”, annak érdekében, hogy ne legyen behatárolható a hovatartozása. A film elején ismerik meg a nézők a szereplőt, az 1976-os A Földre pottyant férfiben látottakhoz hasonló módon. Chigurh megkülönböztetett megjelenését egy 1979-es fénykép alapján tervezték meg. A fotó egy Tommy Lee Jones által hozott könyvben szerepelt, mely a texasi-mexikói határ melletti bordélyház klienseiről szólt.Javier Bardem haja és szereplője a Nem vénnek való vidékben Youtube Javier Bardem a „nem mindennapi bubifrizurájáról” azt mondta, „Nem kell játszanod a frizurával. A frizura magától játszik.” A színész azért fogadta el a szerepet, mert a Véresen egyszerű óta a Coen testvérek rajongójának vallja magát.Ian Nathan: Mindent a Coenekről, Empire, 2008. január, 173 oldal. Woody Harrelson (Zámbori Soma) mint Carson Wells: Egy nagymenő, vagy magát annak képzelő fejvadász, visszavonult ezredes, akit az elszabadult Chigurh után küldenek, illetve a pénz előkerítésére. Kelly Macdonald (Czirják Csilla) mint Carla Jean Moss: Llewelyn Moss felesége. Annak ellenére, hogy férje nem teljesen őszinte vele a pénzzel kapcsolatban, végig kitart mellette. Tess Harper mint Loretta Bell: Bell felesége, aki bátorítja férjét, mikor borús a kedve. Barry Corbin (Gruber Hugó) mint Ellis: Volt rendőrtiszt, szolgálat közbeni sérülés kerekesszékhez köti. Beth Grant (Erdélyi Mari) mint Agnes: Carla Jean anyja, Moss anyósa. Kisebb komikus felüdülésként funkcionál a történetben, annak ellenére, hogy rákban haldoklik. Stephen Root (Csuja Imre) mint a Wellst felfogadó férfi: Egy titokzatos figura, aki látszólag érintett a drogüzlet anyagi oldalában és a pénz felderítésében. Ő bérli fel Wellst, Chigurh-t és a mexikóiakat. Garret Dillahunt (Gáspár András) mint Wendell: Bell tapasztalatlan helyettese, aki segít a nyomozásban, s szintén komikus felüdülést biztosít a néző számára.
Témák és stílus A Nem vénnek való vidék nem csupán „makacsul hű” adaptációja McCarthy 2005-ös könyvének, de lehetőséget nyújt Ethan és Joel Coen korábbi filmjeiben, így a Véresen egyszerűben és a Fargóban megjelenő témák újbóli vizsgálására. A véletlen, a szabad akarat és a végzet motívuma ismerős terület a rendezőpáros számára, akik az említett munkáikban már bemutatták a „sors és körülmények” szálainak összefonódását.Nem vénnek való vidék-kritika Flak MagazineA Coen fivérek macska-egér játéka a szabadság édes földjén The Boston Globe Számtalan kritikus emelte ki a véletlen fontosságát mind a regényben és a filmben, ennek középpontjaként is Chigurh sorsdöntő érme-feldobását,Nem vénnek való vidék - Cannes Filmfesztivál-kritika Variety mindazonáltal rámutattak, a film médiumának természetéből adódóan nehéz átemelni „McCarthy regényének elmélkedő jellegét.”Keresztény reflektorfény a filmeken: Nem vénnek való vidék Christian Spotlight
A The Village Voice-ban Scott Foundas azt írta, „Ahogy McCarthyt is, a Coen fivéreket szintén aláhúzottan kevésbé érdekli, hogy ki (ha egyáltalán valaki) lép meg végül a zsákmánnyal, semmint inkább a legalapvetőbb erő, amely a szereplőket hajtja…A végén a Nem vénnek való vidékben mindenki egyszerre lesz vadász és préda, valamilyen veszélyeztetett faj példányai, akik el akarják kerülni kipusztulásukat.”Badlands The Village Voice Roger Ebert szerint „a film bemutatja, milyen szánalmas, hétköznapi emberi érzések állnak szemben az engesztelhetetlen igazságtalansággal.”
A New York Times kritikusa, A.O. Scott rámutatott, hogy Chigurh, Moss és Bell mindegyike „mindig egymaga foglalja el a vásznat, szinte sosem tűnnek fel egyszerre, annak ellenére, hogy végzetük egyre szorosabban összefonódik.”Talált egy táska pénzt, s most jön a pokoli játszma New York Times
Todd McCarthy a Varietytől így fogalmazza meg Chigurh modus operandiját:
Háttér